Türje

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. április
Adatközlők:	(1.) . Hujber Sándor, 1903. Türje, Deák F. u. 24.
	(2.) . Hujber Sándorné Kű Mária, 1908. Türje, Deák F. u. 24. (3.) Tóth Lajos, 1895. Türje, Deák F. u. 47. (4.) Szabó János, 1909. Türje, Árpád u. 3. (5.) Szabó Jánosné Tarsoly Eszter, 1910. Türje, Árpád u. 3. (6.) Hosszú Ernő, 1929. Türje, Mészáros Gy. u. 39.	Gyűjtötte:	Baksa Brigitta
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A régi falu az 1184-ben alapított premontrei kolostor körül jött létre, amelyet Thyrle Lambert gróf alapított. A prépostsággal egyidőben már egy vár is volt a település helyén, amelynek földalatti börtönei ma is fellelhetők. (6) A malomnál lévő nádasban a török időkben sokat bujkáltak, sokat tűrtek, ezért lett a falu neve Türje. (1,2) Volt egy Szent Tamás nevű település, amelyet vörös barátok laktak. Ez volt Türje elődje. (4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Káli, Molnár, Rép, Schmidt, Tóth. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A Nádas pataktól nyugatra eső falurészen németajkú lakosság él, kb. az 1920-as évekig teljes különállással. A sváb betelepítés Mária Terézia idejében vagy utána történhetett. A betelepítettek iparosok (ácsok, kőművesek, takácsok) voltak. (1,2,3,4) A XVIII. sz.-i leírások két Türjét említenek. A németek által lakott falurész neve Bavária, lakói pedig a suerek. (6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem. Néhányan újabban Zalaegerszegre a jó ellátás miatt. (1,2,3,4,5,6)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Zalaszentgrót, Tekenye – hasonló a gazdálkodásuk. (1,2,4,5) Közös temploma volt a következő községeknek: Türje, Zalabér, Batyk, Zalavég, Hetye, Dabronc, Gógánfa, Szalapa. (3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak róla. (1,2,4,5) „Zalavölgye” – jól gazdálkodó nép lakja (Türje, Szentgrót, Udvarnok, Csáford, Szentpéter, Tekenye, Gyülevész). (3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Sümeg környéke (Mihályfa, Vásárhely, Görbő, Sümegcsehi, Óhid). (1,2) Göcsej (Gutorfölde, Zalabaksa, Zalaszentiván). (3) Zalaszentgrót falvai (Csáford, Tüskeszentpéter, Aranyad) (4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Kehida – valamilyen grófi család lakott ott. (1,2) Türje – a vár alatt börtön található. (4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Vásárokon vicceltek egymással: Huszonya – „bújó-borivó”, Tekenye – „bicskás legények”. A türjeiekre mondták más falubeliek: „svábok”. (1,2) Lenézték a tekenyeieket. Volt egy csúfoló nóta: „Dimbes-dombos Tekenye Sárba süllyedt Erenye Arany óhíd, rézmiáfa Sárga csizmás sümegiek Vászontarisznyás rendekiek.” (4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Nagyon kevesen nősültek vidékről. Néhányan a hozományért elmentek 20-30 km-re menyasszonyt szerezni, de Tekenyére nem mentek még 60-70 éve sem. (1,2,3) Szívesen nősültek Türjére az alföldiek (katonák), mert a papoknál jó kenyérkereset volt. (4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Türjén évente 4 vásár volt: február 24 (Mátyás), április 24. (Szent György), szeptember 29. (Szent Mihály), november 25. (Katalin). A bevételből 2 a papoké, 2 a falué volt. A vásár kezdetben csak kirakodó, később állatvásár is lett. Eljártak a környékbeli falvak vásáraira is: Zalaszentgrót, Sümeg, Jánosháza, Keszthely, Tapolca (időpont: ld. vásárnaptár).

b) Piacra:

Türje hetipiac (kedd), Zalaszentgrót (csütörtök), Sümeg (hétfő).

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Türje (augusztus 15.), Tekenye (augusztus 8.), Szalapa (szeptember 8.), Batyk (augusztus 20.), Tüskeszentpéter (augusztus 20.), Zalaszentgrót (Imre herceg).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg Mária napon (szeptember 12.) – kép megindulása. Vasvár (szentkút). Celldömölk (szeptember 8.) – Kisasszony napja. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Somogyba jártak summásnak,6 hónapos munkára, tavasztól-őszig. Cselédnek kevesebben mentek más faluba. (1,2,3) A kőművesek eljártak még a 30-as években is, csak télen jöttek haza. (4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A prépostsághoz a környező falvakból jöttek cselédnek, de sokan itt is maradtak. Tekenyéről szőlőmetszésre, kapálásra naponta jártak át. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A községben nagyon sok iparos élt, a falut és a környéket ők látták el. Rendelésre dolgoztak, a kész árut pedig iparosok vitték el. 3 céh működött: takács, kőműves, vegyes, valamint dolgozott még a faluban suszter, asztalos, bognár, kárpitos. Volt 4 tökmagütő malom, ahol pogácsát lehetett verni az állatoknak. (1,2,3,4,5) ====a) kocsikasokat====n.a.

====b) vesszőkosarakat====n.a.

====c) szalmafonatú edényeket====n.a.

====d) szövőbordát ====n.a.

====e) favillát====n.a.

====f) fagereblyét====n.a.

====g) faboronát ====n.a.

====h) egyebet?====n.a.

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Vásár idején Vasvárról hoztak, de máskor Vas megyéből jöttek árulni. A faluban 3 lerakat volt (óvoda előtt, átjáró előtt, Lajos bácsi előtt). (1,3,4)

1.16.

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== A környékből jártak rövidárusok, gyakran a vásárra jöttek rikkancsokkal Türjén volt egy szatócsüzlet, a bazárárus innen járt a környékbeli vásárokra. A Felvidékről két üveges tót járt, élelmet gyűjtöttek. Méterárus, szabó tavasszal járt. 3 m szövet 3 ft-ba került, 3 ft-ért megvarrta, 3 ft zugerher – 1 nyári ruha 9 ft-ba került. Burgenlandból osztrák tyukászok jártak és elvitték a tyúkokat. A Balaton mellől halászok jöttek, halat cseréltek gabonáért. Jártak még drótos tótok, üvegesek Erdélyből, bazárosok. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Felvidékről,Burgenlandból,Balaton mellől,Erdélyből

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====bazárárus,üveges tótok,méterárus, szabó, osztrák tyukászok,halászok,drótos tótok, üvegesek

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Leginkább csak helyben voltak szőlőik,de egy-két gazdának volt szőlője a csáfordi, illetve az aranyodi hegyen.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Türjén a szőlő 1/4 része más faluban lakóké volt: Dabronc, Zalaerdőd, Hetyefő, Szalapa, Mihályfa. (1,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A régi temető – most a templom háta mögött (Szent Tamás dülő), zsidó temető (már nem használják).

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1922-ben, a templom renoválása során sok koponya került elő a templom körül. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Flórián: május 4. A zsuppos házask miatt gyakran volt tűz, ezért tettek fogadalmat. Szobra a rendház mellett áll, napján délelőtt volt mise. Vendel: november 1. A nagy állatvész után, tiszteletére kápolna épült 1700-1800 körül. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Nem, csak egyes boronát használtak, de egy-két erős fogatú, jobb gazda használt 2-3 levelű boronát. (1,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====ritka

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A 3-4 fogú gereblyés kaszacsapó volt az általános. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búza: 18 kéve, rozs: 18 kéve, árpa: 9 kéve (nem változott). Tehenes fogathoz – 4 kereszt, lóhoz – 8-10 kereszt. Neve: kepesor. (1,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, összerakott gabona (keresztek egymás után). Egyik kepesor a másiktól 20-30 méterre volt. A termést keresztben határozták meg. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Egyénre szabott, az ember álláig ért. A hadaró hossza félkarnyi volt. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőgép tulajdonos vagy az aratógazda szerződtetett embereket. Ha a házakhoz vették bérbe a cséplőgépet, akkor a család és az ismerősök segítettek. 1915 táján kézihajtású, majd 1930-tól lóvontatású csépet használtak. (1,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal – 4 m körüli vékony fenyőrúd. A kazal tetején álló irányította és tiporta. Amióta visszaemlékeznek, mindig ezt használták. (1,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az I. világháború után már nem termeltek, de a TSZ-ben még volt utoljára 1950-ben. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1900-as években kezdték az eke utáni „potyogatást” (minden 2. fordulóba). (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták (rendre vágták), az időjárástól függően (2x, 3x) favillával megforgatták, 2-3 nap múlva baglázták illetve petrencézték. Ha „kifújta” magát, szekérre rakták. Szénabagla: 3-4 q (fél szekérnyi), petrence: 1 q. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Favillával (gyakran kétágú). (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

====a) az iga felső fájának nevét: ====igafej (igabélfa, igaalfa)

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====nyakszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====igaszeg (1,3,4)

2.15.

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====Igen.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====n.a.

====c) Melyik évszakban?====Ha elfogyott a szalma, tavasztól egész évben ingyen lehetett a prépostsági erdőben gereblyézni. (1,2,3,4,5)

2.16.

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====A II. világháború előtt az istráng helyett használtak láncot, főleg a kőhordók, mert tartósabb volt. Előtte kötelet használtak. (1,2,3,4)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====köteles a régibb, lánc az újabb.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi: rögzített, fölálló rúdja van, hosszú rúdszárny („hasló”) tartja a rudat, ló húzza. Szekér: rúdja a földön van, rúdszárnya rövid, ökör húzza. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A „hosszi szekér” 4-4 1/2 m (400-450 cm). (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Kötéllel, nagyobb helyeken „csigával”. Csiga: 40-50 cm hosszú farúd, két végén 1-1 kapocs. A hozzátartozó „lapickákkal” lehetett meghúzni, amelyeket a csigán lévő 4 lyukba illesztettek. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt, az első alacsony. Ha répát vagy krumplit szállítottak, csak deszka volt: „suber”. (1,2,3,4)

2.21.

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====A községben talán kettő vagy három volt, polgároknak illetve vásározó embereknek. Mélysége 40-50 cm (mint az ülőke), magassága 40-50 cm, szélessége 60-70 cm. 15 mérő krumpli fért bele (7-8 q). Fűzfavesszőből fonták, formája egy fotelre emlékeztetett. Ma már nincs senkinek. (1,2,3,4)

====b) Használtak-e kettőt is?====n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A faluban csak kevesen, de a papoknál általános volt. Bármikor lehetett. A rossz talpú ökröket lapos vassal patkolták, a teheneket is, ha puha volt a körmük. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

====a) indítják====csettegettek, a nevét mondták + nee, na

====b) terelik jobbra ====jobbra: hí

====c) és balra====hojszt, najde, najde hó

Becce: a kisborjú neve 1-1,5 éves korig. (Néha mondták más kis állatoknak is.) (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne. Koc-koc ne, ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pi, Tyu-tya ne, Pipike. (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A nevét mondják + ne (Pl. Bodri ne). (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó vagy kendertörő (tilótípusú). (1,2,3,4)

2.29.

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====a) fekvő, egykerekerű – neve: rokka. (1,2,3,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A „svábok” és a magyarok a falu különböző részén laktak. Az előbbit Külső-városnak, az utóbbit Belső-Türjének nevezték. A cigányok szintén elkülönültek. A németek lakta területet nevezték „Kokasvárnak” is. (1,2,3,4) A templom mögötti részen elterülő hely neve: Szent Tamás. Ez lehetett a régi falu helye. (6)

====a) Hogy hívták ezeket? ====A „svábok” és a magyarok a falu különböző részén laktak. Az előbbit Külső-városnak, az utóbbit Belső-Türjének nevezték. A cigányok szintén elkülönültek. A németek lakta területet nevezték „Kokasvárnak” is. (1,2,3,4)

====b) Miért volt így? ====n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A templom mögötti részen elterülő hely neve: Szent Tamás. Ez lehetett a régi falu helye. (6)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Lakóházak inkább „tömjés” (kb. 50 cm belméretű, kalodába döngölt földfal), illetve „mórfal”-lal (sárfal) épültek. Boronának a favázas sövényfalat nevezték. A faluban 4-5 volt ilyen, de kb. 20-30 éve lebontották. Pincéknél még most is megtalálható. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Ma már nincs senkinek szabadkéménye. 1890-es évektől szűnt meg a füstös konyha. Az 1930-as évektől kezdve a szabadkéményeket is átalakították, a boltozatot lebontották, a kéményt a fal mellé helyezték. Ettől az időtől kezdve már csak zárt kéményeket építettek (a kezdeti időszakban „mászókémények” voltak, amelyeknek a kemence fölött volt az ajtaja). (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legtöbb helyen minden ajtó a „pitarba” (nagyobb eszternya: a tető kb. 1 méterre kinyúlt) nyílt. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Régen sok volt a faluban, a földfalú házaknál is előfordult. Gyakori volt a szőlőhegyi présházakban is. Ma már nincs sehol. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az I. világháború után lett általános, de tudnak róla, hogy volt aki már az 1880-as években rakatott téglából. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Megjelentek már a két világháború között, de a „sátortetős” házak építése az 1960-as években lett általános. Kb. ezzel egyidőben szűnt meg az egysoros házak építése. (1,2,3,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem. A „rakott kályha” volt az általános. Ez a feléig téglából, felül pedig cserépből készült. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Kb. 50 cm magas padkára. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Csak egyenes alaprajzú pajták épültek. Gyakran a ház folytatásaként vagy arra merőlegesen. 1. pajtafia, 2. pajtaszűrű, 3. istálló. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A fazekat a két ág közé fogták. A parázs kihúzására is villát használtak, ennek neve „vaskurugla”. (4) A villa egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (1,2,3)

3.12.

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====Nem, csak meggyalulva.(1,2,3,4,5)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====Nem, csak meggyalulva.(1,2,3,4,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1950 körül. (1,2,3,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Vesszőből hajtott („c” típus) típust használtak, 6-7 kenyér fért rá, neve „kenyérrács”. (1,2,3) Csillagos formájú típust használtak, kéthetente sütöttek kenyeret. (4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen. 4-5 liter tejfölt öntöttek bele. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem ismerik. (1,2,3) Kölest nem törtek, csak hajdinát – mozsárban, sodrófával. (4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem. (1,2,3,4,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Csak hosszú fonott kalácsot készítettek (a) forma, egyszerűen kalácsnak nevezték. Ilyen alkalmakkor sütöttek kemencében kuglófot, ennek neve „kugli”. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A II. világháború után terjedt el a kertészkedés, azóta készítenek lecsót. Zsíron pirítanak vöröshagymát, ezen sütik meg a kb. egyforma mennyiségű paprikát és paradicsomot. Közben megsózzák, ha elkészült esetleg tejfelt tesznek rá. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Az 1920-as évektől kezdve. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kalácsot, rétest (túróst, krumplist, káposztást). (1,2,3,4)

3.22.

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====Kb. 1940-ig 1-2 szegényebb család viselte.

b) Hány szélből készült?

Az ünneplő bővebb volt, 6 szeles. A 3 szeles vászongatya is nagy volt már, de használtak 1 szeles szűk gatyát is. (1,2,3,4)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 1930-as évektől a fiatalok kezdték el hordani az egyberuhát, az idősebbek még a szoknyát hordták réklivel, amíg éltek. (1,2,3,4,5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem, csak a takácsok. (1,2,3,4,5)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az idősebbek még most is viselik. (1,2,3,4,5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Főleg az I. világháború idején, de még most is. (1,2,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====A legtöbbet ősszel, főleg novemberben, Katalin nap táján, és farsangkor.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====Nem tartottak esküvőt nyáron, nagyböjtön és böjti napokon. (1,2,3,4,5)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

====a) 1910 körül: ==== kedd

====b) 1930 körül: ====szombat (1,2,3,4)

4.3.

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====Általában a lányos háznál.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====Az esküvő du. 3-4 óra tájban volt, ezután a főétkezés a vacsora volt.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====Ha két helyen tartották a lakodalmat, az ebéd a lányos háznál, a vacsora a vőlegény házánál volt. Az idősebbek nem mentek át a másik házhoz. (1,2,3,4,5)

4.4.

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====Leginkább étteremben tartják a lakodalmat. ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====Nagyjából 30 éve kezdték (1950-es évek) el nem otthon megrendezni. (1,2,3,4)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

====a) 1910 körül: ====2-6 násznagy az esküvő előtt 1-2 héttel vasárnap este mentek hivogatni, majd másodszor kedd reggel (az esküvő napján) is.

====b) 1930 körül: ====A jegyespár megy egyszer az esküvő előtt 2-3 héttel, vagy meghívót küldenek. (1,2,3,4)

4.6.

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====Nem. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====n.a.

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====n.a.

====d)Meddig élt ez a szokás?====n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====Cigányzenészeket hívtak, általában a tekenyei vagy a bükki bandát. ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====nagybőgő, kontrás, cimbalmos.

====c) Hány főből állott a zenekar? ==== A zenekar 3-4 főből állt: bőgős, kontrás, cimbalmos.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ==== A tangóharmónika már az I. világháború előtt megjelent, a szegényebbek csak egy harmónikiást hívtak. Később megjelent a szájmuzsika is. 1910 körül cigányzene, a 20-as években tagó, cselszton, az I. világháború után pedig a valcer, polka volt a divat. (1,2,3,4)

4.8. Lucázás

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====Kotyolás: december 13.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Reggel 3-4 fiú elindult és végigjárták az ismerős házakat. Vittek magukkal egy darab fát vagy szalmát és arra térdeltek. Elmondták a köszöntőt, ezért aszalt szilvát, diót, tökmagot, pogácsát kaptak (esetleg pénzt). A szalmát otthagyták, ezt pedig az ólba tették, hogy a tyúkok jobban tojjanak. Kotyoló szöveg:

„Luca, Luca kity-koty, Tojjanak a tyikjok Van-e szilva, körte Ángyi néni hozza ki Öntse le a földre Onnan szedem össze.” Ezek az azonos sorok. Ezen kívül szórványosan említettek a szövegben előforduló sorokat. „Kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyogakorsó. Kendtek disznajának olyan szalonnája legyen, mint a mestergerenda. Kendtek tyúkjának annyi csibéje legyen, mint égen a csillag.” (1,2,3,4)

4.9. Regölés

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====Türjén nem volt szokás a regölés.

====b) Meddig élt ez a szokás? ====Az 1930-as évekig jártak a lányos házakhoz köszönteni láncos bottal, kifordított subában, de szövegre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====n.a.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A faluban volt mindig legalább 10, a falu lakosságának kb. 1/2 %-a. (1,2,3,4)