Türje

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. április
Adatközlők:	(1.) . Hujber Sándor, 1903. Türje, Deák F. u. 24.
	(2.) . Hujber Sándorné Kű Mária, 1908. Türje, Deák F. u. 24. (3.) Tóth Lajos, 1895. Türje, Deák F. u. 47. (4.) Szabó János, 1909. Türje, Árpád u. 3. (5.) Szabó Jánosné Tarsoly Eszter, 1910. Türje, Árpád u. 3. (6.) Hosszú Ernő, 1929. Türje, Mészáros Gy. u. 39.	Gyűjtötte:	Baksa Brigitta
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A régi falu az 1184-ben alapított premontrei kolostor körül jött létre, amelyet Thyrle Lambert gróf alapított. A prépostsággal egyidőben már egy vár is volt a település helyén, amelynek földalatti börtönei ma is fellelhetők. (6) A malomnál lévő nádasban a török időkben sokat bujkáltak, sokat tűrtek, ezért lett a falu neve Türje. (1,2) Volt egy Szent Tamás nevű település, amelyet vörös barátok laktak. Ez volt Türje elődje. (4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Káli, Molnár, Rép, Schmidt, Tóth. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A Nádas pataktól nyugatra eső falurészen németajkú lakosság él, kb. az 1920-as évekig teljes különállással. A sváb betelepítés Mária Terézia idejében vagy utána történhetett. A betelepítettek iparosok (ácsok, kőművesek, takácsok) voltak. (1,2,3,4) A XVIII. sz.-i leírások két Türjét említenek. A németek által lakott falurész neve Bavária, lakói pedig a suerek. (6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem. Néhányan újabban Zalaegerszegre a jó ellátás miatt. (1,2,3,4,5,6)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Zalaszentgrót, Tekenye – hasonló a gazdálkodásuk. (1,2,4,5) Közös temploma volt a következő községeknek: Türje, Zalabér, Batyk, Zalavég, Hetye, Dabronc, Gógánfa, Szalapa. (3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak róla. (1,2,4,5) „Zalavölgye” – jól gazdálkodó nép lakja (Türje, Szentgrót, Udvarnok, Csáford, Szentpéter, Tekenye, Gyülevész). (3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Sümeg környéke (Mihályfa, Vásárhely, Görbő, Sümegcsehi, Óhid). (1,2) Göcsej (Gutorfölde, Zalabaksa, Zalaszentiván). (3) Zalaszentgrót falvai (Csáford, Tüskeszentpéter, Aranyad) (4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Kehida – valamilyen grófi család lakott ott. (1,2) Türje – a vár alatt börtön található. (4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Vásárokon vicceltek egymással: Huszonya – „bújó-borivó”, Tekenye – „bicskás legények”. A türjeiekre mondták más falubeliek: „svábok”. (1,2) Lenézték a tekenyeieket. Volt egy csúfoló nóta: „Dimbes-dombos Tekenye Sárba süllyedt Erenye Arany óhíd, rézmiáfa Sárga csizmás sümegiek Vászontarisznyás rendekiek.” (4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Nagyon kevesen nősültek vidékről. Néhányan a hozományért elmentek 20-30 km-re menyasszonyt szerezni, de Tekenyére nem mentek még 60-70 éve sem. (1,2,3) Szívesen nősültek Türjére az alföldiek (katonák), mert a papoknál jó kenyérkereset volt. (4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Türjén évente 4 vásár volt: február 24 (Mátyás), április 24. (Szent György), szeptember 29. (Szent Mihály), november 25. (Katalin). A bevételből 2 a papoké, 2 a falué volt. A vásár kezdetben csak kirakodó, később állatvásár is lett. Eljártak a környékbeli falvak vásáraira is: Zalaszentgrót, Sümeg, Jánosháza, Keszthely, Tapolca (időpont: ld. vásárnaptár).

b) Piacra:

Türje hetipiac (kedd), Zalaszentgrót (csütörtök), Sümeg (hétfő).

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Türje (augusztus 15.), Tekenye (augusztus 8.), Szalapa (szeptember 8.), Batyk (augusztus 20.), Tüskeszentpéter (augusztus 20.), Zalaszentgrót (Imre herceg).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg Mária napon (szeptember 12.) – kép megindulása. Vasvár (szentkút). Celldömölk (szeptember 8.) – Kisasszony napja. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Somogyba jártak summásnak,6 hónapos munkára, tavasztól-őszig. Cselédnek kevesebben mentek más faluba. (1,2,3) A kőművesek eljártak még a 30-as években is, csak télen jöttek haza. (4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A prépostsághoz a környező falvakból jöttek cselédnek, de sokan itt is maradtak. Tekenyéről szőlőmetszésre, kapálásra naponta jártak át. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A községben nagyon sok iparos élt, a falut és a környéket ők látták el. Rendelésre dolgoztak, a kész árut pedig iparosok vitték el. 3 céh működött: takács, kőműves, vegyes, valamint dolgozott még a faluban suszter, asztalos, bognár, kárpitos. Volt 4 tökmagütő malom, ahol pogácsát lehetett verni az állatoknak. (1,2,3,4,5) ====a) kocsikasokat====n.a.

====b) vesszőkosarakat====n.a.

====c) szalmafonatú edényeket====n.a.

====d) szövőbordát ====n.a.

====e) favillát====n.a.

====f) fagereblyét====n.a.

====g) faboronát ====n.a.

====h) egyebet?====n.a.

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Vásár idején Vasvárról hoztak, de máskor Vas megyéből jöttek árulni. A faluban 3 lerakat volt (óvoda előtt, átjáró előtt, Lajos bácsi előtt). (1,3,4)

1.16.

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== A környékből jártak rövidárusok, gyakran a vásárra jöttek rikkancsokkal Türjén volt egy szatócsüzlet, a bazárárus innen járt a környékbeli vásárokra. A Felvidékről két üveges tót járt, élelmet gyűjtöttek. Méterárus, szabó tavasszal járt. 3 m szövet 3 ft-ba került, 3 ft-ért megvarrta, 3 ft zugerher – 1 nyári ruha 9 ft-ba került. Burgenlandból osztrák tyukászok jártak és elvitték a tyúkokat. A Balaton mellől halászok jöttek, halat cseréltek gabonáért. Jártak még drótos tótok, üvegesek Erdélyből, bazárosok. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Felvidékről,Burgenlandból,Balaton mellől,Erdélyből

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====bazárárus,üveges tótok,méterárus, szabó, osztrák tyukászok,halászok,drótos tótok, üvegesek

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Leginkább csak helyben voltak szőlőik,de egy-két gazdának volt szőlője a csáfordi, illetve az aranyodi hegyen.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Türjén a szőlő 1/4 része más faluban lakóké volt: Dabronc, Zalaerdőd, Hetyefő, Szalapa, Mihályfa. (1,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A régi temető – most a templom háta mögött (Szent Tamás dülő), zsidó temető (már nem használják).

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1922-ben, a templom renoválása során sok koponya került elő a templom körül. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Flórián: május 4. A zsuppos házask miatt gyakran volt tűz, ezért tettek fogadalmat. Szobra a rendház mellett áll, napján délelőtt volt mise. Vendel: november 1. A nagy állatvész után, tiszteletére kápolna épült 1700-1800 körül. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Nem, csak egyes boronát használtak, de egy-két erős fogatú, jobb gazda használt 2-3 levelű boronát. (1,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====ritka

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A 3-4 fogú gereblyés kaszacsapó volt az általános. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búza: 18 kéve, rozs: 18 kéve, árpa: 9 kéve (nem változott). Tehenes fogathoz – 4 kereszt, lóhoz – 8-10 kereszt. Neve: kepesor. (1,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, összerakott gabona (keresztek egymás után). Egyik kepesor a másiktól 20-30 méterre volt. A termést keresztben határozták meg. (1,2,3,4,5)