Kemestaródfa

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Kemestaródfa, 1988.
Adatközlők:	(1.) Belső József, 1913. Kemestaródfa, Kemesmáli u. 9.
	(2.) Belső Józsefné, 1919. Kemestaródfa, Kemesmáli u. 9.
	(3.) Belső Mihály, 1905. Kemestaródfa, Kemesmáli u. 20.
	(4.) Zsámpár Jánosné, 1906. Kemestaródfa, Telek u. 24.
Gyűjtötte:	Horváth Gyula
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kemestar%C3%B3dfa
weboldal:	http://www.kemestarodfa.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falut Kemesmál és Taródfa egyesítéséből hozták létre. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Brodorics, Bencsik, Spaics, Meizner, Sass, Zimics, Zsámpár, Pongrácz, Németh, Fülöp. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy valaha nagyobb számban beköltöztek volna a faluba. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Egy-két család kivándorolt Amerikába, akik közül néhány visszajött. (3,4) Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Vasalja, Pinkamindszent, Magyarnádalja hasonlít leginkább a faluhoz. Egyformán gazdálkodnak és mindenütt nagyok a családok. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik a falu egyik tájegységhez sem. (1,2,4) Pinkamenti falvak közé tartozik. (3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Az Őrség nevét hallották, de községeket nem tudtak sorolni. (1,2,4) Pinkamente: Pinkamindszent, Vasalja, Kemestaródfa tartozik hozzá. (3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Pinkamindszent módosabb gazdáiról, Ják templomáról híres. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Általában személyeket csúfoltak, általános csúfolkodó mondásokat nem árultak el. (1,2,34,)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Kölcsönösen házasodtak Vasaljáról, Magyarnádaljáról, Csákánydoroszlóról. 4-5 fiatal cserélt falut ilyen módon. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmendre január kivételével havonta jártak, a Gergely és a Márton vásár volt a leghíresebb, Zalaegerszegre minden második kedden.

b) Piacra:

Hétfőn és csütörtökön jártak Körmendre.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasaljára Úr- és István napján, Csákánydoroszlóra májusban mentek el.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra szeptember 12-én mentek el. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A grófi erdőkre eljárt fát vágni kb. 10 ember. Részes munkára Ausztriába néhány ember ment. Vasaljára eljártak aratáskor. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Nem szoktak a faluba munkába járni más községekből. (1,2,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készítettek használati eszközöket, de amit tudtak elkészítettek maguknak. A helybeliek is vásárolnak belőle.

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

A 3. adatközlő még ma is készít kosarat, söprűt, létrát, kaszanyelet-

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

A faluban volt kovács és ács (Brodorics János), akik megrendelésre szinte mindent megcsináltak.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A körmendi vásárokon sok eszközt be tudtak szerezni. (1,2,3,4) A 3. adatközlő még ma is készít kosarat, söprűt, létrát, kaszanyelet-

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Gödörházi cserepesek hozták a faluba a cserépedényeket. A Szentgotthárd környéki falvak mindegyike foglalkozott cserépedény készítéssel, s ezek előfordultak a faluban. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Söprűkészítők, cserepesek, tikászok, drótostótok, edényfoltozó Vasaljáról, erdélyiek ágyneműt árultak a faluban. 1945 után fokozatosan elmaradoztak. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Vasalja, Erdély.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Söprűkészítők, cserepesek, tikászok, drótostótok, edényfoltozók.

d) Mit árultak?

Seprűt, cserepet, ágyneműt.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falu határában volt néhány szőlő. Egy-egy embernek 200-300 négyszögöl birtoka volt. Vasalja határában is volt 4-5 embernek szőlője. (3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Egy-két vasaljai embernek is volt itt szőlője. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető volt Taródfán és egy Kemesmálon.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A régebbi sírokból kerültek elő emberi csontok, amit a sírásók ástak ki. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Csak egyes boronát használtak. Fa váz volt ellátva vas fogakkal. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Hat embernek volt vetőgépe, a többiek kézzel vetettek. (1,2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Hat embernek volt vetőgépe, a többiek kézzel vetettek. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Gereblyés b) kaszacsapót használtak. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak lyukkal ellátott kévekötőfát. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Rozsból és búzából is egyforma kereszteket raktak. Előfordult a 21, a 18, a 17 és a 14 kévéből rakott kereszt is. Keperúd a hosszában, kepeszárny a keresztben lerakott kéve neve. A legfölső kévét papnak hívták. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Az egyvégtében lerakott kereszteket nevezték kepének. 3-10 keresztig raktak egy kepébe a föld szélességétől függően. A termés mennyiségének meghatározására az asztag szót használták. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 150 cm volt. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőgéppel állandó csapat járt. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal a) hordták kazalba. Villával nagyobb kupacokba rakták a szalmát, az egyik villás ellentartott és nyárssal fölszúrták, így vitték a kazalba. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A II. világháború után szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1950-es években kezdődött a burgonya eke után való ültetése. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet még a kaszálás napján megfordították, majd este petrencékbe rakták. A második napon a petrencéket szétterítették, majd este behordták. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Kosárral, villával, ruhával hordták a napi szálastakarmányt az állatok elé. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonyó, igafa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg, rúdba való szeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg, nyakszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ha kevés volt a szalma, akkor ősszel használták a fák leveleit alomnak. Csaritnak nevezték. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Ha kevés volt a szalma, akkor ősszel használták a fák leveleit alomnak.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Csak szügyre erősített tartóláncot alkalmaztak a ló befogásánál. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Amivel dolgoztak azt szekérnek nevezték, amivel vásároztak stb. azt kocsinak hívták. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér kb. 4-4,5 m. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása rudazókötéllel történt. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Ritkán használtak saroglyát, ha volt egy-egy szekéren, akkor az enyhén ívelt volt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Egyik végén nyitott szekérkast használtak, amiből kettőt egybefordítottak. (12,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

Egyik végén nyitott szekérkast használtak, amiből kettőt egybefordítottak. (12,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A puhakörmű vonómarhát szokták patkoltatni. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Marha neve és a nee szó.

b) terelik jobbra

Hajsz!

c) és balra

Hik!

A borjúra használják a becce nevet. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Poci ne! Poca-poca-poca! (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi! Pi-pi ne! (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kuszi le! (1,2)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Sulykot és tiló típusú törőt használtak a kender töréséhez. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő a) (1,2,3) és ferde b) (4) típusú rokkát használtak.

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A mai major helyén voltak cselédlakások, Berfának nevezték.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu a mai helyén állott mindig. (1,2,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az 1930-as években elbontották az utolsó boronafalu házat. Tömésházak tovább megmaradtak, az utolsót az 1940-es években lebontották, a kanász lakott benne. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A füstöskonyhás házakba kéményt építettek. A kémény a válaszfal mellé került. Szabadkéményes ház alig fordult elő. Az 1930-as évektől építenek kizárólag zárt kéményeket. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házakon minden helyiségnek külön bejárata volt, a ternácra nyíltak. Elfordult az is, hogy csak a konyhának és a kamrának a bejárat nyílt a ternácra. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1930-as évektől lett általános a rakottsparheltek használata, de korábban is voltak ilyenek a faluban. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 1960-as évektől lett általános a nagyjából négyzet alaprajzú házak építése. A II. világháború után nem nagyon építettek egysoros elrendezésű házakat. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A szobákban konyhából fűtött kályhák voltak. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 50-70 cm-es padkára építették c). (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Az ábrák közül az e), f) fordult elő. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A fazékkiszedő villa egyik ágát akasztották az edény fülébe, a másikat ronggyal fogták meg. Húskiszedő villa a neve. (4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Csak gyalulva savanyítottak tarlórépát és káposztát is. (1,2,3,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Csak gyalulva savanyítottak tarlórépát és káposztát is. (1,2,3,4)