Becsehely

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1993. június
Adatközlők:	(1.) Pintér Károlyné, 1924. római katolikus
	(2.) Res Ignácné, 1904. római katolikus
	(3.) Pleesz Henrikné, 1940. római katolikus
	(4.) Németh György, 1905. római katolikus
	(5.) Németh Györgyné, 1912. Pola, római katolikus
Gyűjtötte:	Valcsev Vivien
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Becsehely
weboldal:	http://www.becsehely.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről érdemleges néphagyomány nem került említésre. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Rucek, Pintér, Lukács, Kustán, Németh, Kovács. Más falvakból régebben beköltözött családokról a megkérdezettek nem tudtak. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Az adatközlők nem emlékeztek arra, hogy más falubeliek, más nemzetiségűek települtek volna ide. A faluban nem élnek horvátok. A későbbiekben azonban kiderült, hogy a szomszédos horvátok lakta településekről (Kottori, Tótszentmárton, Tótszerdahely) jöttek horvát családok és a becsehelyi hegyen telepedtek le. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el nagyobb számban. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Letenye, Sormás, Kiskanizsa, Rigyác, Eszteregnye községeket tartották Becsehelyhez hasonlóak. (Egymás között házasodtak, hasonló szokások, viselet alakult ki.) (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falut nem sorolták semmilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Muraközről és Göcsejről hallottak. Nem tudták megmondani, hogy mely községek tartoznak Göcsejhez, csak azt, hogy északabbra van. Muraközhöz a Mura menti falvakat (Molnári, Tótszerdahely, Tótszentmárton, Letenye), Rigyácot és Valkonyát sorolták. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A megkérdezettek Letenyét tartották híres községnek, mert mezőváros lett. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A tótszerdahelyiek fehértarisznyásoknak csúfolták a becsehelyieket. A helybeliek pedig krabótoknak csúfolták a tótszerdahelyieket (és általában a környékbeli horvátokat). A szomszédos polaiakra (ma már egybeépült Becsehellyel) azt mondták, hogy keresztben vitték a létrát az erdőben. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben Borsfáról, Letenyéről, Valkonyáról, Rigyácról, Eszteregnyéről, Kiskanizsáról házasodtak. Horvátokkal nem házasodtak. A II. világháború előtt inkább a falun belül házasodtak. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Nagykanizsa minden hónap első keddjén és minden héten szerdán. (1,2,3,4,5)

b) Piacra:

Nagykanizsa (1,2,3,4,5)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Letenye Szentháromság napján (1,2,3,4,5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Homokkomárom Pünkösd napján és Kisasszony napján, Búcsúszentlászló Nagyboldogasszony napján, Máriagyüd, Máriapócs. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Régebben a helybeliek Tolna, Somogy és Baranya megyébe jártak el summásnak. A falu határában volt két majorság (Smithék és Kovács Miklós Sebestyén gazdasága) ahova szintén eljártak nyáron hathónaposnak, télen napszámosnak. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Petriventéből jöttek dolgozni a majorságba. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:

a) kocsikasokat

igen (1,2,3,4,5)

b) vesszőkosarakat

igen (1,2,3,4,5)

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

Csak saját szükségletre. (1,2,3,4,5)

e) favillát

Csak saját szükségletre. (1,2,3,4,5)

f) fagereblyét

Csak saját szükségletre. (1,2,3,4,5)

g) faboronát

Csak saját szükségletre. (1,2,3,4,5)

h) egyebet?

seprűt (1,2,3,4,5)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket Vas megyében, Bánokszentgyörgyön készítették és onnan hozták ide a fazekasok. Gabonáért cserélték az edényeket. Az Alföldről is jártak gerencsérek. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluba licsések, paprikások, edényfoltozók jártak, az utóbbiak Kiskanizsáról. Fazekasok Vas megyéből és az Alföldről jártak. Kb. a II. világháború óta nem járnak vándorárusok a faluba. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Kiskanizsa, Vas megye, Alföld (1,2,3,4,5)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

licsések, paprikások, edényfoltozók, fazekasok (1,2,3,4,5)

d) Mit árultak?

szövőborda, paprika, cserépedény (1,2,3,4,5)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek Rigyác és Eszteregnye falvak határában volt még szőlőjük. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A becsehelyi hegyen tótszerdahelyieknek, tótszentmártoniaknak és a kottoriaknak volt szőlőjük. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluban régen egy temető volt, ma kettő van, minthogy Polát Becsehelyhez csatolták. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A megkérdezettek nem tudtak arról, hogy a falu határában emberi csontok kerültek volna elő. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Flórián napja, mert sok volt a tűzeset és Flórián a tűzoltók védőszentje. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között kizárólagos volt a két, illetve háromlevelű borona használata. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között a kézi vetés általános volt. (1,2,3,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A két világháború között a gépi vetés ritka volt. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Csak hajmókos kaszacsapót használtak, amit gabonahajtónak neveztek. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Ritkán használtak kévekötő fát, de amit használtak annak sem volt vastagabb végén lapos nyílás. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. Attól függően, mekkora volt a szántó 4-5-6 keresztet raktak összekapcsolva a mezőre. Ennek kepesor volt a neve. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, a keresztet jelentette. Használták mértékegységnek is. Pl. 20 kepe gabonát arattam. (4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 140 cm alatt volt. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között a gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat a rokonság, szomszédság köréből. Kalákában jártak dolgozni. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 1930 körül két vízszintes rúddal hordták kazalba. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1940-es években szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1910-es években kezdődött, és az 1930-as években lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Ha jó idő volt a rendet csak egyszer forgatták meg, majd mikor a széna megszáradt petrencébe és baglába gyűjtötték. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Köcölében vagy villával hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga (1,2,3,4,5)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg (1,2,3,4,5)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

igen (1,2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Kevesen, inkább a szegények használták almozáshoz a fák leveleit. (1,2,3,4,5)

c) Melyik évszakban?

Ősszel szedték és télen rakták az állatok alá szalmával keverve. (1,2,3,4,5)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

1930 körül a ló befogásánál szügyre erősített tartóláncot használtak. (1,2,3,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér nehezebb volt, a mezőre jártak vele. A kocsi könnyebb volt a városba jártak vele. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 4 méter hosszú volt. A nyújtott hosszú szekér használata volt általános és ez volt a régebbi. Vendégoldalt inkább a közeli majorságban használtak. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórudat a szekér hátulján rudazó kötéllel szorították le. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak két kocsikast is. (1,2,3,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Patkolták a vonómarhát, nyáron. (1,2,3,5) Nem patkolták, csak a körmét vágták le. (4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter, fejőke. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

No! + marha neve

b) terelik jobbra

Hok! (1,2,3,4,5)

c) és balra

Csáli! (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne! (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pi. (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere ide + a kutya neve. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és a len töréséhe tilótípusú törőt használtak, amit kendervágónak, kisebb, finomabb változatát kendertilónak nevezték. (1,2,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát használtak. (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt, esetleg korábban önálló falu?

a) Hogy hívták ezeket?

Régen különálló falu volt Pola, amit most már Becsehelyhez csatoltak. A falu határában két majorság volt, amit Szurdának és Tuskósnak neveztek. Jelenleg új településnek számít az ún. Tuskós település, ahol volt majorsági cselédeknek osztottak ki telkeket. (1,2,3,4,5)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu mindig is ezen a helyen állt. (1,2,3,4,5)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A faluban nem volt boronaház. Az utolsó favázas sövényházat a 80-as években bontották le, egy nyári konyhának használt épület most kerül lebontásra. (1,2,3,4,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi szabadkéményes házak füstelvezetését úgy alakították át, hogy a szabadkéményt leválasztották, a kéméyt a falba helyezték. Kb. a 20-as évek óta építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A régi házaknak három bejárata nyílt a pitvarra. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nem tudtak válaszolni.

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A 10-es években kezdtek rakott sparhelteket építeni, és a 30-as évekre vált használatuk általánossá. (1,2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A 60-as években vált általánossá a kockaházak építése. A II. világháború óta nem építenek már egysoros házakat. (1,2,3,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A megkérdezettek nem tudtak arról, hogy lett volna olyan régi ház, amelynek szobájában a konyhából fűtött kemencéje és nem kályhája volt. (1,2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét normál magasságú, 50 cm padkára építették. (1,2,3,4,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Volt kiugró középrészes, L alaprajzú és leeresztett oldaltoldású pajta is. A fennálló pajták hosszúkás alaprajzúak, középen helyezkedik el a szűrő vagy kocsiszín, két oldalt a pajtafia, egyes pajtáknál leeresztet oldaltoldású fészer. (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Kétágú vasvilla volt, amit nyílt tűzön főzés esetén használtak. (5)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Tarlórépát nem savanyítottak egészben, csak gyalulva. (1,2,3,4,5)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát sem savanyítottak egészben, csak néhány fejet hagytak egészben, esetleg töltött káposztának. (1,2,3,4,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1945 után már nem sütöttek otthon kenyeret. (1) A TSZ megalakulása óta (1960) nem sütnek otthon kenyeret. (2,3,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A faluban csillagos formájú kenyértartót használtak. (1,2,3,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A fából készült köles- és hajdinatörő ütője nem volt áttört nyelű, lefelé keskenyedett. Leginkább a d) jelzésű rajz hasonlít hozzá. (1,2,3,4,5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából készítettek kását úgy, hogy a hajdinát megfőzték, megszárították és vöröshagymás zsírral leöntötték. Száraz hajdinakásának nevezték. Gánicának a kukoricalisztből készült kását nevezték. (1,2,3,4,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Kifli alakú ún. patkókalácsot sütöttek csépléskor, kukoricafosztáskor. Három ágból font kerek perecet sütöttek lakodalomra. Üreskublit (kuglóf) szintén lakodalomra sütöttek. Készítettek hosszúkás fonott üreskalácsot is, sütése nem volt alkalomhoz kötve. (1,2,3,4,5)