Belsősárd

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. július
Adatközlők:	(1.) Kulcsár Farkas, 1912.
	(2.) Varga Gyula, 1923.
	(3.) Vida Lajosné, 1928. Mumor
	(4.) Varga Gyuláné Földi Irén, 1930. Rédics
	(5.) Huzián Lajos, 1921.
Gyűjtötte:	Hála József
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Bels%C5%91s%C3%A1rd
weboldal:	http://belsosard.eu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu közvetlen környéke régen nagyon zsibbos (mocsaras, vizenyős) terület volt (részben ma is az). „Halott az ember alatt a föld. Ha az ember nem vigyázott, belesüllyedett.” (1) Egyszer a falu leégett. A község vezetői rá akarták bírni a népet, hogy költözzenek el innen, de nem költöztek. A falu minidg ezen a helyen volt. (1,5) Mások szerint (2) a régi falu a Kandia nevű helyen volt. Ott éltek bent a berekben, a szárazabb hátakon. A római út (ma a Körmend felé vezető út) közelébe se nagyon mentek, mert ott katonák jártak. Az öregek meséltek az egykori falu fatornyos, zsindelyes templomáról is. A falu templomát (amely tulajdonképpen csak egy oltárfülke az iskolaépületben) 1948-ban szentelték fel. Azelőtt Rédicsre jártak templomba. Mindig gyalog mentek az ún. Mise-úton (Misejáróknak is nevezték).

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Vida, Tüske, Varga, Jós, Huzián, Nagy. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy a faluban valamikor, valahonnan nagyobb számban letelepültek volna. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A század elején Amerikába hárman mentek ki, mindannyian visszajöttek. Hermán István az ott keresett pénzéből vett 2 cséplőgépet. 1956-ban néhányan disszidáltak. Az utóbbi években a fiatalok nagy része elköltözik a közeli városokba. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Külsősárdot tartják a maguk falujához leginkább hasonlónak. „Külsősárd és Belsősárd majdnem testvér község.” (1) „Külsősárd, Belsősárd majdnem egy volt.” (5) Külsősárddal szoros kapcsolatok alakultak ki (pl. a belsősárdiaknak voltak a másik falu határában földjeik, házasságkötés, stb.). Jó kapcsolatban voltak Rédiccsel is, mert ott voltak a szőlőik (Dedes, Gosztola), oda jártak templomba és régen ott volt e jegyzőhivatal is.

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu szerintük Hetés és Göcsej között helyezkedik el. „Se Göcsej, se Hetés. Közepes helyen mozog ez.” (1) Hetéstől a Szentgyörgyvölgyi-patak választja el, ott másképp is beszélnek, ö-betűvel. „Mi mindig olyan középpontba tartoztunk. Hetésiek nem akartunk lenni, meg Göcsej, ugye arra Nova felé van...” (2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hetés, Göcsej, Őrség. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Velemér és Magyarszombatfa a gerencséreiről volt híres. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Reszneki zsirkások vagy zsirkarostáló Resznek. Eredetét nem tuják. Zsirka = töpörtyű. Kavicson csúszkáló Csesztreg. Csíkvirrasztó Belsősárd. A belsősárdiak megúszták a hajdinát. Egyszer a szőlőhegyről hazafelé tartó berúgott emberek a fehérlő hajdinaföldet víznek nézték és úszni akartak benne. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Külsősárddal volt jó házassági kapcsolat. A határuk összeért, közel voltak egymáshoz a földjeik, házasságkötés révén könnyen össze lehetett a földdarabokat kapcsolni. De minden környékbeli faluval volt házassági kapcsolatuk, az volt a gyakoribb, hogy asszonyt hoztak Belsősárdra. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Régen a legfontosabb központ Alsólendva volt, de Lendvavásárhelyre (Dobronakra) is jártak. Rédicsre, Lentibe, Zalabaksára és Csesztregre is jártak vásárba.(1,2,3,4,5)

b) Piacra:

Régen főleg Alsólendvára, később Lentibe jártak, illetve ma is járnak.(1,2,3,4,5)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A falu búcsúja Jézusszive utáni vasárnapon van. Resznekre, Rédicsre, Gáborjánházára is átjárnak búcsúkor.(1,2,3,4,5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár és Búcsúszentlászló. Régen mindkét helyre gyalog jrátak, kb. 1 hétig tartott az út. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summások. A Károly-majorba, Németbólyra, Magyarbólyra, Siklósra (Baranya m.), Tormás-pusztára (Sopron m.), Alsólepelre (Tolna m.), Fejér megyébe, Kisbérre és Bábolnára jártak. Férfiak és nők egyaránt, házaspárok is. Főleg a fiatalabbak, akiknek kevés földjük volt, vagy nem volt földjük. A két világháború közötti időszakban kb. 15 családból jártak hat hónapra. A répakapálók, répaszedő, marokszedő voltak a kisfizetűek. Ők 6 hónapi munkáért 8 mázsa búzát és havonta 80 pengőt kaptak. Az aratók stb. voltak a nagyfizetűek, ők 12 mázsa búzát kaptak és havonta 120 pengőt kerestek. A fizetséggel meg voltak elégedve, a téli időszakban megéltek belőle. Síber Lajos „Az itthon nem is csinált soha semmit. Mer’ ő azt mondta, hogy ő hat hónapig dolgozik, hat hónapig meg úr.” (5) Napszámosok. A Rédicsi-majorba jártak.

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Két nagyobb gazdához jártak évekig Mihályfáról aratók. A II. világháború alatt, amikor a fiatal férfiak nagy része katona volt, a horvátságból jöttek horvát aratók a faluba. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A legfontosabb eszközök nagy részét megcsinálták saját maguknak, de eladásra nem nagyon készítettek.(1,2,3,4,5)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

csak saját használatra (1,2,3,4,5)

c) szalmafonatú edényeket

csak saját használatra (1,2,3,4,5)

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

csak saját használatra (1,2,3,4,5)

f) fagereblyét

csak saját használatra (1,2,3,4,5)

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Amit nem tudtak elkészíteni, azokat vándorárusoktól vették, vagy vásárokon és piacokon vásárolták. (1,2,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A veleméri és magyarszombatfai gerencsérektől vásárolt cserépedényeket használtak. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Licsit és bordát a kerkafalvai licsisek és bordások hoztak. Ezekkel a környéket ők látták el és a németfaluiak. A hátukon hozták, zsákokban. Az utcán kiabáltak: „Licsit, bordát vegyenek!”. A meszesek Sümegről jártak lovaskocsival. Az üvegesek és az edényfoltozók régen trencsényi tótok voltak. Egy foltozó, Diák Ferenc, Zalaszombatfán is élt. Amikor a tótok elmaradtak, ő járta a környéket. A rokkások szepetnekiek voltak. A gerencsérek Velemérről és Magyarszombatfáról jártak. Szekérről búzáért, rozsért, árpáért és zabért árlulták az edényeket, a nagyobbakat kétszer töltve, a kisebbeket másfélszer töltve. Egy régi történet a veleméri gerencsérekről: „Ugye, lejártak egész Somogyba is ezek. Lovas kocsikkal. Ugye, vitték az edényt, hozták az árut. Aztán általában ilyen jó borszerető emberek vótak, ugye, mentek ezekbe a hegyekbe lefelé..., aztán ugye, bort is hoztak, minden, jó’ fölittak, aztán Szentgyörgyvőgyön belejártak az árokba, ugye. A kocsi beleborult, éppen a temető előtt. Aztán ugye, cipekedtek, emelgettek, nem akart kimenni a kocsi. S hát azt az egyik mondja (ugye jó’ állottak): Ti halottak, aszongya, gyertek segítsetek, aszongya, hát nem bírunk ezzel a szekérrel! Hát, tuggya, az éjjeliőr éppen arra ment a temetőben, aztán mondja, mikor mondták, hogy: Gyertek halottak, aszongya, segítsétek ezt a kocsit kivenni! Hányan menjünk? – aszongya. Megijedtek ezek, elszaladtak, otthagytak kocsit, lovat. Kiabált nekik az őr: Hát ne menjetek! Hát, ilyen viccek előfordultak velük.” (2)

b) Honnan jöttek?

Kerkafalva, Németfalu, Sümeg, Trencsén, Zalaszombatfa, Szepetnek, Velemér, Magyarszombatfa (2)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

licsisek, meszesek, üvegesek, edényfoltozók, rokkások, gerencsérek (2)

d) Mit árultak?

szövőborda, mész, rokka, cserépedények (2)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A faluban nincsenek szőlők, csak egy kevés nova a Felső-mezőn. A falu szőlői a Rédics feletti hegyeken (Dedes, Gosztola, Tenke-hegy) voltak és vannak ma is. Ezeket az 500-600 négyszögölnyi, 1 holdnyi területeket örökölték, vagy vásárolták. Dedesben kb. 15 községnek (Szentgyörgyvölgy, Márokföld, Nemesnép, Csesztreg, Baglad, Resznek + a hetési községek) van szőlője. A szőlőhegyre általában gyalog jártak, reggel mentek és este tértek haza. Néha több napra is kimentek. Akik több napig kint maradtak, azoknak az asszonyok szerdán vitték a fél hétre való ételt. Mindenkinek van pincéje. Ebben tárolják a bort, és ott alszanak, ha több napig kint tartózkodnak. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A faluban nincsenek szőlők. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A régiek azt mondták, hogy a két patak között, ahol a faluba Rédics felől bejövünk, valamikor volt egy temető. A helyet Baksaaljának hívják. Valamikor ott egy falu volt, ami „Elsüllyedett valahogyan.” (1) Vö. I.1. Régen a rédicsi Ótemetőbe temetkeztek a belsősárdiak is (ma futballpálya). (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak fogadott ünnepei nincsenek. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A vasborona a faluban kb. az 1930-as évek közepén jelent meg. Azelőtt faboronát használtak és a termelőszövetkezet megalapításakor még a legtöbb gazdának ilyen volt. Mindkét típust úgy használták, hogy párba összekötötték, vagyis kettőt egymás mellé kapcsoltak. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

1960-ig a termelőszövetkezet megalakulásáig a gazdák 99 százaléka kézzel vetett.(1,2,3,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

4 gazdának volt vetőgépe, az elsőt Tüske István vette az 1930-as évek végén. E gépeket nem kérték kölcsön, mert a kézzel való vetést jobbnak tartották. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást!

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?