Karmacs

Adatlap

Adatfelvétel ideje: 1987. április
Adatközlők: 1. Bíró Sándor, 1915 2. Katona Istvánné, 1938 3. Kozma Bognár Lászlóné, 1948 4. Nagy Boldizsár, 1909 5. Szűcs János, 1914 6. Varga Miklósné, 1933 7. Zerényi Lászlóné, 1932
Gyűjtötte: Bálint Imre
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

n.a.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Szecsődi, Tikk, Mikolás, Kovács Bándi, Németh. (1,2,4,6,7)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Igen. 1941-ben lengyel menekültek érkeztek a községbe. Letelepedtek, ma is helyben élnek. A lélekszámuk négy család. (2,3,5,7)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5,6,7)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Rokonság következtében Nemesbüköt. Termelőszövetkezeti összetartozás miatt Zalaköveskutat, Vindornyafokot, Zalaszántót tartják magukhoz hasonlónak. (1,3,5,7)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Balatonfelvidéki tájegységbe. (1,2,4,6,7)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

n.a.(1,2,3,4,5,6,7)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Rezi község a kőfaragóiról. Cserszegtomaj és Balatongyörök községek a jó borról. (1,3,4,5,6)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Vindornyaszőllősiekre – hagymás tótok. Ékestáncos Alsópáhok, bagóleső Fösőpáhok, iszalagos Köveskút, disznósonkával támogatott Karmacs, tetves Kustány, bohás Bükk, kőrágó Reziek, éhenkorász Fokiak, kányás Lak, tejfelesszájú egregyiek. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szórványosan – Nemesbükk, Zalaszántó, Rezi, Várvölgy, Vindornyafok községekből. (1,2,4,5,6)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaszentgrótra nevezetesebb vásárok a Húsvét előtti és a Karácsony előtti; Zalaszentlászlóra májusban és szeptemberben; Zalaszántóra Pünkösd utáni kedden és Illés napján, július 20.; Keszthelyre minden hónap első csütörtökjén; Karmacsra május 1. utáni és november 1. utáni keddi napon.

b) Piacra:

Keszthelyre szerdai napokon, Hévízre pénteki napokon.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Nemesbükre Péter-Pálkor, június 29.; Rezibe Lukács napi, októberben; Zalaszántó Szent Kozma és Dömjén szeptember utolsó vasárnapján; Vindornyaszőllősbe Péter-Pálkor, június 29.; Karmacs Anna napján, július.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg Mária neve napi búcsú szeptember, 8-12 közötti vasárnapon. (1,2,3,4,5,6,7)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Helyben a Lővi uraságnál cselédeskedtek. 6 hónapra jártak Kéthelyre és Nagykorpádra. Erdei munkára a Festetics hercegségi erdőterületre. (1,2,3,4,5,6,7)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Nem jöttek dolgozni. (2,4,5,6)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:

Csak a helyi szükségletnek megfelelően készültek helyben. (1,3,5,6)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümegi cserepesek árulták a faluban vagy a vásáron. (1,2,3,4,6,7)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Erdélyi ruhaárusok 1950-ig. Tót üvegesek 1944-ig. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1965-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok, cserepesek 1956-ig. (4,5,6,7)

b) Honnan jöttek?

Erdélyből, Felvidékről, Sümegről.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Ruhaárus, meszes, üveges, edényfoltozó, szitajavító, fazekas, cserepes.

d) Mit árultak?

Ruhát, cserépedényt, meszet.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A karmacsiaknak szőlőhegyük volt jelentős mértékben a Nemesbüki határban. (1,2,3,4,5,6,7)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A helyi szőlőhegyen – Rózsahegy – a vindornyafokiaknak van jelentős szőlőültetvényük. (1,2,3,4,5,6,7)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Mai temető gótikus kápolnával. Zsidó temető a Gyöngyösi betyárcsárdától nyugatra. (1,3,4,5,7)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Pünkösd utáni szombaton, amely Szentháromság vasárnap előtti szombat. Hegyünnep. A jégveréstől oltalmazza meg a termést. (1,3,4,7)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Ritkán. (3,4,5,6,7)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kis gazdaságokban a kézi vetés az általános. (1,2,3,4,5,6,7)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Közepes gazdaságokban a kézi és gépi vetés fele-fele arányban érvényesül. (1,2,3,4,5,6,7)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás kaszacsapót nem használtak. A gereblyéset – kaszagereblyét gabona aratásakor. A hajmókot, amelyet hajtoványnak neveztek, aratáskor vagy magas fű kaszálásakor használtak. (1,3,4,5,7)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem emlékeznek. (3,4,6,7)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából, rozsból 18 kéve 1 kereszt és őszi árpából. 1 db völgykéve, 4x4 db vállkéve, 1 db papkéve. Tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt. 1 db völgykéve, 4x3 db vállkéve, 1 db papkéve. Zabot kúpba rakták 6 db kévét vagy többet kúposan bugájával felfelé összeraktak. (2,4,5,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó egymás után összerakott gabona kereszteket jelöl meg. A termés meghatározására nem használták. A kepében meghatározatlan számú keresztek kerülnek összerakásra. (1,3,5,7)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A kézi csép nyele 155 cm felett volt, de befolyásolta a vele dolgozó személy magassága is. (1,4,5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Részes cséplés is volt, amikor cséplőcsapat járt a géppel. Vagy kalákában ahol a rokonság, szomszédság köréből a gazda hívta össze a cséplő csapatot. (3,4,7)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Vízszintes rudakon, amelyet petrencerúdnak neveznek. Vagy villával a létrán egymásnak adogatva került a kazal tetejére. (4,5,6,7)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1950-es években. (1,2,4,6,7)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Szórványosan alkalmazták általánossá nem vált. Jelenleg nem raknak burgonyát eke után barázdába. (1,2,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kézi kaszálás, vastag rend esetén szétterítés, forgatás, eső esetén többször forgatás. Gyűjtés villahegyekbe összehordás vízszintes rudakon – petrence rúdon, baglyázás, majd kazalba hordás. (1,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nagyobb méretű kosárban – törekes kosár. (2,4,7)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

Az iga alsó és felső fáját összekötő két rudat igabéfának nevezik.

a) az iga felső fájának nevét:

iga felsőrész

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

iga szeg vagy járomszeg

2.15.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Igen kevesen használták. (1,3,4,5)

c) Melyik évszakban?

Ősztől tavaszig. (1,3,4,5)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, alkalmazták.(3,5,6,7)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyre erősített tartólánc a régibb. (3,5,6,7)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

Az újabb a nyaklóra erősített tartólánc. (3,5,6,7)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsit lovak vontatták. A szekeret marhák vontatták. (1,3,5,7)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

350 cm vagy 400 cm. A vendégoldallal való szállítás az újabb. (4,5,6,7)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Kötéllel való leszorításnál a 4 öles rudazó kötelet duplán vették, majd az egyik szekéroldal végéhez akasztották, a nyomó rúdon X-ben átvetették és a másik szekéroldal végéhez meghúzva lekötötték. Csiga: 160-180 cm hosszú, 10x10 cm vastag, a két végén 30-40 cm hosszban hengeralakúra formálva. A négyzetes részben vésett téglalap alakú rések. Ezekbe dugják a lapockafákat, amelyek segítségével forgatják és a két végére rögzített kötél tekeredik fel. A kötelet a nyomórúdon X alakban vetik át. (1,2,4,5,7)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (2,4,5,6,7)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Fűzvesszőből készült szekérkas formája trapéz alakú volt és a szekér oldalát követte. Háttámlája és ülés része volt az ülés részben, az ülés alá útipoggyászt helyezhettek el. (1,2,3,4,5,6,7)

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak egyet kettőt is. Hosszú kocsira hármat, négyet is feltettek. (1,2,3,4,5,6,7)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Igen. Nyáron és ősszel. Kevesen. Általában ökröket, ritkábban teheneket is. (3,4,6,7)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (4,7)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na menjetek, nee!

b) terelik jobbra

jobbra: Hajszt!

c) és balra

Hi! vagy Hijoda!