Püspökmolnári
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | Mikrotáji kutatás: Püspökmolnári, 1990. július |
Adatközlők: | (1.) Kiss György, 1908. Rábamolnári, katolikus, Püspökmolnári, Petőfi út 56. |
(2.) Kiss Györgyné Semes Gizella, 1921. Balozsameggyes, katolikus, Püspökmolnári, Petőfi út 56. | |
(3.) Bárdos Imre, 1914. Rábamolnári, katolikus, Püspökmolnári, Petőfi út 9. | |
(4.) Dávid József, 1912. Rábamolnári, katolikus, Püspökmolnári, Petőfi út 16. | |
(5.) Babos Józsefné Kovács Júlianna, 1897. Rábapüspöki, katolikus, Püspökmolnári, Kossuth út 157. | |
Gyűjtötte: | Gyécsek Andrea |
Wiki feldolgozás: | |
A település a Wikipedián: | |
weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu már az 1300-as években lakott terület volt. Nevének eredete: Molnári – a XIV. században élő Molnári Kelemen győri püspök nevéről Püspök –– a győri püspökség utolsó jobbágyfaluja volt. A település eredetileg 3 részből állt: Rábapüspöki, Rábamolnári, Rábaszenttamás. Rábaszenttamás és Rábapüspöki 1928-ban egyesült, Rábamolnári 1948-ban csatlakozott hozzájuk. A falu a Festetics család tulajdonában volt, kastélyukat 1929-ben bontották le. Festetics György sírja a régi molnári temetőben található. A terület tulajdonosa volt gr. Kinszki Szdenkó cseh gróf, mint Festetics Georgina férje. Őt 1921-ben nemkívánatos személynek nyilvánították. A birtokot Széchenyi Jenő vette meg, de hiába vett fel bankkölcsönöket, kénytelen volt a birtokot kiparcelláztatni, kiadni. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A falu régi családjai: Kiss, Nagy, Antall, Csejtei családok. Betelepült családok: Baranyai (Taródházáról), Gombócz (Szemegyéről). (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A falu tiszta magyar. Tömeges betelepedés nem volt, csak néhányan beházasodtak Sorokpolányból, Balozsmeggyesről. A 70-80-as években indult meg szombathelyiek, zalaegerszegiek betelepedése az üresen hagyott házakba. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nagyobb számban csak a 70-es években költöztek el Szombathelyre, a fiatalok sokan elhagyják a falut. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Nincs olyan falu, melyet hasonlónak tartanak Püspökmolnárihoz, mert falujuk nagyobb a környezőknél, van vasútjuk is, mely az 1880-as évek óta működik. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu a Rába-vidék része, ide tartozik még: Rábahídvég, Rum, Nemesrempehollós, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd, Sárvár. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegység a Gyöngyösmente: Csempeszkopács, Vasszécsény, Tanakajd, Táplánszentkereszt. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Közeli nevezetes község Zsennye: művésztelep, több száz éves tölgyfa. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A faluról csúfolkodómondást nem hallottak, csak Szemegyéről: Hova mennek? – szokták kérdezni. „A jók Geregyébe, a rosszak meg Szemegyére.” (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A legtöbben Sorokpolányból házasodtak. Balozsamegyesről is sokan, a faluból pedig sokan Rábadhídvégre. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Körmendre minden hétfőn országos kirakodó-, állat- és marhavásár. Zalaegerszegre minden hó második keddjén, marhavásár, július 20-án Illéskor. Rumba január 10-én, március 19-én, júniusban Lászlókor, októberben Teréz-vásár. Vasvárra minden hónapban (január 27., március 15., június).
b) Piacra:
Szombathelyre keddenként, Vasvárra disznópiac (már nincs), Körmendre hétfőnként disznópiac.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Püspökmolnári Úrnapján, Pünkösd után 2 héttel, Rábahídvég Szentháromság vasárnapján, Rum László napján, Sorokpolány augusztus 15., Vasvár augusztus 15., Újlak Péter-Pálkor.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvárra évente kétszer szeptember 12-én Mária napján, Nagyasszonykor. (1,2,3,4,5)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból nem jártak el máshova dolgozni, mert helyben volt munka a vasútnál, a Kolompos-majorban és gr. Kinszki Szdenkó uradalmában, aratás, cséplés egyéb idénymunkák, cselédeskedés. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba csak aratáskor jöttek idegenből munkások, Szemegyéről. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Nem.
b) vesszőkosarakat
Nem.
c) szalmafonatú edényeket
Nem.
d) szövőbordát
Nem.
e) favillát
Nem.
f) fagereblyét
Nem.
g) faboronát
Nem.
h) egyebet?
Nem.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
A falubeliek eladásra nem készítettek semmilyen eszközt, csak maguknak. Kiss Gyuri bácsi és édesapja rengeteg kocsikast, kosarat, seprűt kötött a helybelieknek, de nem pénzért. Kevés idős ember ma is foglalkozik ilyenekkel, de csak páran, a falu ellustult. (1,2,3,4)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Cserépedényeiket a piacon vásárolták, valószínűleg Magyarszombatfán, Zalaegerszegen készültek. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Drótos tót (Drótózni, fótózni!), esernyőcsináló, edényfoltozó, paprikások, teknyővályók (ezek cigányok voltak) jártak a faluban.
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a.
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Nincs szőlőjük, nem is értenek hozzá, másrészt meg van elég művelni való föld, így abból éltek. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falunak három temetője volt: Rábapüspökiben, Rábamolnáriban, Rábaszenttamásiban. A három részt 1948-ban egyesítették, 1960-62-től egybe temetkeznek. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu búcsúja Úrnapján van. Védőszentjük Szent Tamás, régen december 23-án a hajnali misén, most július 3-án emlékeznek meg róla. Fogadott ünnepük nincs. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A két világháború között az uradalomban kétszárnyas boronát használtak, a TSZ-ben (kb. 1950-től) négyeset, a traktor azt is elvitte. (1,2,5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
általános
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Gépi, kézi cséplés egyaránt volt. A faluban az első cséplőgépet 1914-ben vették, 2-3 ember összeállva vásárolta; ezzel a gőzgéppel az egész falu gabonáját kicsépelték, házról-házra járva. (1,2,4,5)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villás, gereblyés kaszacsapót és hajmókot mindenki használt. (1,2,3,4,5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Mindenki használt ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából, rozsból, 20, illetve 24 kévét raktak össze egy keresztbe. A kereszteket nagyobb egységekbe, kepébe hordták. 20 kereszt is lehetett egy kepébe, de ez a földterület nagyságától és a gabonától függött. (1,2,4,5)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Kepe: meghatározatlan számú kereszt. A keresztek száma a terület nagyságától és a gabona fajtától függött. 20 keresztből is állhatott egy kepe. (1,2,4,5)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 160-170 cm volt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Gépi csépléskor a munkások, a szomszédok, rokonok köréből kerültek ki, kalákába álltak össze. Általában 2 hétig tartott a cséplés. (3,4,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba 1930 körül. A TSZ-ben elevátorral. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Hajdinát nem termeltek, többször próbálkoztak vele, virágzott, de magot nem hozott. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Kb. 1960-ban kezdődött a burgonya eke utáni, barázdába való vetése. Ekkor még úgy szántottak alá, ma már sort húznak neki és úgy teszik bele. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A füvet lekaszálták, rendeken szárították, forgatták (ahányszor megázott) 5-6-szor. Ha jól kiszáradt, egyszerre szekérre rakták és hazavitték, ha nem, akkor boglyába, petrencébe gyűjtötték. Lucerna szárításánál használtak szénaszárító-állványt, ezt szarvasnak hívták. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt talicskával, guritóval (ez fonott kosárszerűség) hordták be az istállóba. Ma ez kullóval történik. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
iga, igafa (igabéfa: ami összefogja az egészet)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3,4,5)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Volt elég szalmájuk, így nem használtak almozáshoz fák leveleit. A szalmát talicskán és trágon (2 ember vitte) vitték be az állatokhoz. (2,3,4,5)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Nem használták.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Nem, mert nem volt lovuk. Az 50-es évektől használtak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3,4,5)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Kocsi személyszállításra szolgált, ló húzta az uraknak, papoknak volt. Szekér: termény, takarmány szállítására használták. Volt kisszekér, mellyel a vásárra mentek, kocsikast tettek bele, srájos szekérnek hívták. Volt hosszú szekér, mely gabona szállításra szolgált. 7 kereszt búza fért el rajta. Különbséget tettek hosszúszekér, rövidszekér, tehénszekér között. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér 450-500 cm volt. Vendégoldalt nemigen használtak csak nyújtott hosszúszekeret. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórudat a szekér hátulján kötéllel, rudazókötéllel szorították le, elől lánccal. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovas szekérnek, lovaskocsinak nem volt saroglyája. Enyhén ívelt saroglyát használtak, de nem mindenki. (1,2,3,4,5)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Használtak vesszőből készült szekérkast, kettőt is: első, hátulsó szekérkas. (1,2,3,4,5)
b) Használtak-e kettőt is?
Igen.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A vonómarhákat is patkolták; mindig, mert a köves út miatt szüksége volt, különben elvásott a körmük. Külön kovácsműhely volt erre a célra. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény neve: zséter. (1,2,3,4,5)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
nee
b) terelik jobbra
jobbka: hék
c) és balra
ballra: nejede (1,2,3,4,5)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Nee-nee. Cocám, gyere ide! Kese nee! Cigány, Kese nevet is adtak nekik (kese: fekete). (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Nee, nee. Pipi, ne-ne. Pitye, pitye. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyere le! Le gyere! Bodri le! (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A faluban nem volt kender és len. Talán nagyszüleik idején lehetett. (1,2,3,4,5)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló típusú rokkát használtak. (1,2,3,4,5)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Elkülönült házcsoport volt a Festetics-major (Festetics-család tulajdonában) és a Kolompos-major (gr. Kinszki Szdenkó cseh gróf, Festetics Georgina férje tulajdonában). Külön részt jelentett a Szentiván nevű düllő a Rábapüspöki részen, Zsennye alatt.
a) Hogy hívták ezeket?
Nevét Szent Ivánról kapta.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Elkülönült házcsoport volt a Festetics-major (Festetics-család tulajdonában) és a Kolompos-major (gr. Kinszki Szdenkó cseh gróf, Festetics Georgina férje tulajdonában). Külön részt jelentett a Szentiván nevű düllő a Rábapüspöki részen, Zsennye alatt. Nevét Szent Ivánról kapta. Még meglevő falrészek, tégladarabok utalnak létére. A falu helye mindig itt volt. (1,2,3,4)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az utolsó boronából készült lakóházat az 50-es évek végén bontották le a Kossuth út 190. alatt állt, ún. Marton cselédház volt. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füstöskonyhás házakon nem volt kémény, a füstöt az ajtón engedték ki. A szabadkéményes házaknál a kemence fölött lévő boltozatos valamin ment ki a füst. Zárt kéményeket az 1910-es évektől építettek. (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A szoba + konyha + kamra résznek külön, tornácra nyíló bejárata volt. (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt keresztmestergerendás ház a faluban, de az 50-es években lebontották az utolsót is. Földfalu házaknál is előfordul. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparhelytek a századfordulótól általánosak, szüleik is azt használtak. Megszűnésük az 50-es évekre tehető. (1,2,3,4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A „kockaházak” építése az 50-es években kezdődött, 52-53-ban megállt az építkezés a rossz gazdasági helyzet miatt, újra a 60-as évektől vett erőteljes lendületet. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem tudnak ilyen házról, szerintük ez az Alföldre jellemző. (1,2,3,4,5)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét alacsony 10-20 cm-es padkára, illetve a padlószintre építették. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A faluban L alaprajzú és torkos pajták voltak. Ezenkívül még az f) ábra szerintipajta is előfordult, részei: cséplőpajta, szénapajta, pelvakutyó. (1,2,3,4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Kerekes kiszedővillát használtak. Külön neve nem volt. (1,2,3,4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Ezeket legyalulták, hordóba rakták, sóval, zöld paprikával, hagymával, babérlevéllel ízesítették, majd jól megdöngölték.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Csak legyalulva savanyítottak káposztát és tarlórépát. (1,2,3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése általánosan a 60-as években szűnt meg. (1,2,3,5)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
b) ez volt a leggyakoribb, c). A kenyértartókat házilag készítették. (1,2,3,4,5)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
A vajköpülés nem volt igazán jellemző, a tejfelesleget a tejgazdaságokba szállították. Otthon fából készült, két fülü vajköpülőt használtak, illetve ha kevés volt a tej, köcsögben köpülték. (1,2,3,4,5)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdinát nem termeltek, csak kölest, f) típusú törőt használtak. (1,2,4,5)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinát nem termeltek, kását kölesből sem csináltak. Nem ismerik a gánicát. (1,2,3,4,5)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott hosszúkás és fonott köralakú töltetlen kalácsokat szoktak sütni, húsvétra még ma is a sonka mellé. Az uradalomban (Festetics, Kolompos-major) is szombatonként a bableves mellé mindig ilyet sütöttek. (1,2,3,4,5)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Régen a lecsó nem volt olyan jellemző étel, mint ma. A paradicsomot a 40-es évekig csak befőzésre használták, utána kezdték csak nyersen fogyasztani és lecsóba beletenni. Előtte dinsztült paprikát készítettek (ua. mint a lecsó csak paradicsom nélkül). 2 fej hagymából, 1 kg paprikából, 4-5 paradicsomból készül, általában tojással ízesítik. (1,2,3,4,5)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paradicsomot nyersen csak az 1940-es évektől fogyasztanak, paprikát már korábban is, már a szüleik is. (1,2,3,4,5)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Karácsonyi asztalra diós, mákos, kakaós kalácsot és kráglit, hájastésztát készítettek, a fára mézestésztát, szaggatott tésztát, szaloncukrot sütöttek. (1,2,3,5)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Emlékezete szerint 2-3 ember hordott vastag vászonból szövött fehér széles gatyát, de az I. világháború előtt általánosabb volt. (1,2,3,4)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az 50-es évekig volt általános a szoknya és a rékli viselete, néhány öregasszony még ma is hordja ezt. (1,2,4,5)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
A faluban nem szőtt vásznat senki, úgy vásárolták vásáron Körmenden, Vasváron, Zalaegerszegen, Rumban. (1,2,3,4,5)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Főleg az idősebbek kötöttek a házból kilépve kendőt, ez ma is megvan, télen a lányok is, de később már sapka váltotta fel. (1,2,3,4,5)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Szokás volt a 60-as évekig a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. Ritkán ma is előfordul. (1,2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül a legtöbb esküvőt télen, farsangkor, karácsony és hamvazószerda között, illetve kora tavasszal, a mezőgazdasági munkák kezdete előtt és után, ősszel tartották.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Ekkor még böjtben nem házasodtak, de ma már nem tartják ezt tiszteletben. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1930 körül:
szombat (1,2,3,4)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat régen a lányos háznál tartották.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A főétkezés a polgári és egyházi esküvő után, 19-21 óra körül volt.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
n.a.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Ma a lakodalom Szombathelyen, Vasváron vendéglőben zajlik, már csak nagyon ritkán van otthon a háznál. (1,2,3)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
a) 1-2 héttel az esküvő előtt egy vendéghivogató, kuszoré járta végig a meghivandókat, botjára mindenhol nemzeti színű szalagot kötöttek, mindenhol megkínálták. Azt szokták mondani, hogy a vendéghivogató ötször rúgott be egy nap. Az általa mondott szöveg tartalmazta az esküvő idejét, helyét, a házasulandók nevét, és hogy: Ne vessék meg őket, legyenek szívesek elmenni.
b) 1930 körül:
b) Ma a jegyespár személyesen keres fel mindenkit 2 héttel a lakodalom előtt. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt szokás a lakodalom során a szándékolt tányértörés. (1,2,3,4)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
d)Meddig élt ez a szokás?
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Rábahídvégről, Rumból hívtak cigányzenészeket.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Volt 3 hegedűs, egy bőgős, cimbalmos.
c) Hány főből állott a zenekar?
5-6 főből állt a zenekar.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Harmónika inkább mostanában divat. (1,2,3,4)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án volt lucázás.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
December 13-án volt lucázás. Gyerekek, férfiak pálinkáért, aszaltszilváért, almáért, dióért, pénzért járták a házakat, szétterített szalmára térdeltek és mondták: „Luca, Luca kity-koty tojjanak a tiktyok Fejszéjek, furajok úgy megálljon nyelébe, mint a szálfa tövébe! Egy, kettő, három, pálinkát várok!” A szalmát szétszórták a lakásba. Volt, amikor a lucázókat tréfából összegyűjtött tyúkszarral jutalmazták meg. (1,2,3,4)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regőlni nem szoktak. Húshagyó kedden viszont ellopták a kapukat a kerítésekről, a lányosházak udvarát bepelvázták, mondván: minékl előbb menjen férjhez. Ne kelljen söpörnie. (1,2,3)
b) Meddig élt ez a szokás?
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
4-5 öreglegény volt, van a faluban. (1,2,3,4)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem tudnak ilyen tejesfazékról. (1,2,3,4,5)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
c) Hol szerezték be ezeket?
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem élt az égő fáklya, seprü feldobálásának szokása. (1,2,3,4,5)
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Miklós napon otthon a gyerekeknek szoktak beöltözni, és így átadni az ajándékot. (1,2,3,4,5)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Betlehemezni szoktak, még ma is járnak, a gyerekek pásztoroknak öltöznek, subát terítenek magukra, kucsmát húznak és viszik a betlehemi jászolt. (1,2,3,4)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az állatok védőszentjeként Szent Vendelt tisztelik. (1,2,3,4)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
A gyerekeket régen a kankussal, a csöndérekkel, a cigányokkal ijesztegették. (1,2,3,4,5)
4.17. Diódobálás
Diódobálás nem volt szokásban. (1,2,3,4,5)
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
b) Mikor, hol, miért?
c) Írjuk le tömören a szokást?
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Nem láttak semmilyen alakot a holdban. Rőzsét, ágat vágó embert láttak, akit Újhold vasárnapján felszippantott a hold, amiért nem tisztelve az ünnepet dolgozott. (1,2,3,4)