Völgyifalu

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Völgyifalu, 1990. július
Adatközlők:	(1.) Özv. Dávid Józsefné Csár Margit, 1924. Petesháza, római katolikus, Völgyifalu 14/a.
	(2.) Kaszás János, 1905. Völgyifalu, római katolikus, Völgyifalu 46.
	(3.) Herzsenyák Istvánné Adorján Juliska, 1914. Völgyifalu, római katolikus, Völgyifalu 91.
Gyűjtötte:	Szövényi Katalin
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6lgyifalu
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nem tudja, mert nem itt született. (1) Régebben „Diós völgy” volt a neve. (2,3) („Régebben” pontosan mikor volt, nem tudták. 2) szerint talán a múlt században.)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Nem tudja, mert ő csak 1952-ben költözött ide. (1) Adorján Jánosék csalájda. (2) Adorjánék, Kaszásék. (3) (Kaszásék saját családjukról nem mondták, hogy régi lenne, igaz, hogy nagyszüleik is itt éltek.)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Völgyifaluba szlovénokat nem telepítettek. „Mikor Petesházáról kitelepítették 1949-ben az összes magyart, néhány család idejött.” Volt, ki rokonokhoz jött, volt, kit idegenek fogadtak be, 1951-ben mehettek vissza Petesházára. Völgyifaluba menekült családok: Josár Józsefék, Gyurica József, Pálfi Józsefék, Gerencsér József, Kósa Jánosék, Simonka Pálék. Csár család (Margit néniék) 2 évig Horvát Vendeléknél éltek „egy betonírozott kamrában”. A felsorolt családok mind hazatértek 1951-ben. (1) 1950 körül néhány család jött Petesházáról, az ottani kitelepítés miatt. Völgyifaluban mindig magyarok éltek. 4 szlovén Muraszombat tájáról jött. (Andrásék Belotincsból, Matursa Královecből.) „Ide nem telepítettek beguncokat Istriából.” De 1923-24 körül Pince majorba, Petesházára, Gyertyánosba telepítettek néhányat. Lakóterületeket „kolóniának” nevezik. (2) Völgyifaluba „szlovényeket” nem telepítettek. „A pincei majorba jöttek valahonnan emberek, akik horvátul beszéltek.” Édesanyja szerint menekültek voltak. Kolónia Hídvégen, Gyertyánosban volt. (3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nagyobb számban nem költöztek el a faluból. „Csak az költözött el, aki máshová ment férjhez, vagy máshová nősült, vagy elment dolgozni és ott maradt.” (1) Egyszerre sokan nem költöztek el Völgyifaluból. (2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Akik a „lendvai fárához” tartoznak, mind hasonlítanak. (Az ide tartozó falvak Margit néni szerint: Völgyifalu, Csente, Hármasmalom, Petesháza, Lakos – alsó és Felső –, Gyertyános, Kapca, Kót, Hosszúfalu, Bánuta, Hídvég, Radamos, Göntérháza, Lendva.) Völgyifaluhoz leginkább Pince hasonlít. (1) Értetlenség. „Minden itteni falu hasonló, nincs jellegzetes különbség.” (2) „Csente jobban hasonlít Völgyifalura, Pince másabb egy kicsit.” (3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A Mura menti magyar és szlovén falvakat nevezik „Muravidék”-nek. (1) A kérdésre nem tudtak válaszolni. (2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

„Medzsugorje”: Horvátország, a Murán túl van. „Hetis vidék: Dobronak felé ven. Azok is magyarok, de másként beszélnek mint mi.” (1) „Hetis: Bánuta, Hídvég... ezek már hetésiek.” „Muraköznek is mondják a Murán túlfelöli vidéket.” „Prekmurje: Muraszombat felé.” (2) „Horvátország a Murán túl van.” „Hetésiek: Göntérháza, Radamos...” „Vendek – fővalósiak, mindenben mások mint mi.” (3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Igazán híres faluról nem tudtak. Azaz, mégis beszélt Margit néni egy-két faluról, melyek „valamiről ismertek”. (1,2,3) Dobronak kultúrházáról híres, Alsólakos bognárok élnek ott, Filóc sok fazekas él ott. (1)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem emlékeztek csúfoló mondókákra. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Elsősorban falusi a falusival kötött házasságot, esetleg a szomszédos falubelivel. Mostanában a legkülönbözőbb falvakból hoznak feleséget, férjet, még a Murán túlról is. (1) Szoktak régebben is más falvakból házasodni, azonban mégis a legtöbb háazsság „fárán belül” köttetett. (Lendvai fára: Völgyifalu, Csente, Pince, Hosszúfalu, Kót, Lakos, Gyertyános, Kapca, Hármasmalom, Petesháza.) (2) Régen ritkaság volt. Esetleg a közeli falvakból, de olyan nagy távolságból, mint manapság, nem szoktak házasodni. (3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

Piacra is, búcsúba is” jártak. (1)

a) Vásárra:

Lendvai Szent Háromság – évente 2 alkalommal (1). Lendva – „régi jugoszláv időben” első szerdán, Csáktornya – első szerdán most is „nagy vásár” van (2). Lendva – Mindenszentek előtti csütörtök, Szerdahely, Csáktornya – szerdánként (3).

b) Piacra:

Lendva – „már régen megszűnt”(2). Lendván – a templom előtt, kedd, szombat(3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Csáktornya – Assisi Szent Ferenc, Szentlászló – Pünkösd (1). Völgyifalu – Pünkösd (templom szentelése 1934-ben), Lendva – Katalin (november 25.), Csáktornya – Porcingula (augusztus 2.), Vasvár, Csente – Szent Kereszt, Bisztrice (2). Völgyifalu – május első vasárnapja, Pince – Szent Kereszt (első búcsú), Csente – Kisasszony, Áldozócsütörtök körül, Felsőlakos – „Szent István király”, „Szentháromság”, „Őrangyalkor” (a „magyarok alatt”), Csáktornya – „Porcingula” (augusztus 2.), Gyertyános, Alsólakos – szeptember 11. „utolsó búcsú”, Petesháza – Rozália „Búcsújáró helyek is voltak” – egyebet nem mondott. (3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Medzsugorje (1). Máriacel „Varasd mellett, ahol Mária megmaradt.” Piacra nem gyakran jártak – legtöbbet búcsúba, ahol rokonok éltek. (2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Cselédnek sehová sem lehetett menni. „Szezonymunkára” Bácskába a 30-as években. Ausztriába, Franciaországba, Németországba 2-3 hónapra répát kapálni. (1) 1926-29 körül Baranyába, Lenti környékére „szezonymunkára” (aratni). 1932 körül Franciaországba, Németországba márciustól mindenszentekig szintén „szezonymunkára”, kukorica, cukorrépa mellé. A munkások „gyűjtőtábora” Muraszombaton volt, itt egy vállalkozó volt az, aki a jelentkezőknek munkát szerzett. (2) Bácskába mentek 6 hónapra „szezonymunkára” aratásra, jószághoz, „ölfavágni”. A II. világháború előtt Franciaországba, Németországba mentek dolgozni. Zelka Annus cselédlány volt Mádi Gézánál Lendván. (3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Völgyifaluba nem jöttek munkára, mert olyan nagy gazdasága csak egy-két embernek volt, aki a munkáért tudott volna fizetni. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

„Cekkert” „rogozból” és „fosztásból” mindenki tudott készíteni, azonban ezeket nem adták el. (1,2,3)Licsét – a faluban köttették; (3)

a) kocsikasokat

kocsikast – Lakosban kötöttek (3)

b) vesszőkosarakat

Palináról; vesszőkosarat, kasokat vásárokon. (2). Vesszőkosarat – Kótból néha, inkább vásárokon szlovénektől;

c) szalmafonatú edényeket

Szakasztót, kópicot, pókot szalmából mindenki tudott készíteni Völgyifaluban. (1,3)

d) szövőbordát

szövőbordát – csáktornyai vásárban a bordástól(1,2). Bordát – Petesházán csináltatták (3). Lendva hegyről

e) favillát

„Villát, gráblát” – Palináról¬; szövőbordát

f) fagereblyét

favillát, fagereblyét – Palináról. (1,2) Favillát, gráblát nem tudja honnan szokták beszerezni, mert az édesapja pintér volt, s minden ilyesmit maga csinált a családnak. (3)Csentében is volt 1-2 ember, aki tudott gráblát csinálni.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

licsét – Völgyifaluban készítette valaki. („Szödörnye indáját 3 részre hasítják egy pálcával, ezekkel kötik össze a szálakat." (3). urán túlra a horvátokhoz – 7 házhoz – vitt a Mura-hídon át túrót, tejfölt, sárgarépát, diót. (1) Lendvára túrót, tejfölt, tojást, gesztenyét vittek piacra. Szőlőt Csáktornya felé szokták vinni a faluból(2). Mikor fiatalabb volt, gesztenyét, „lasponyát”, szokott a piacra vinni Lendvára. (3)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Lakos, Palináról, Lendva, Völgyifaluból, Kótból, Csáktornya, Petesházán

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Egy Csáktornya körül való, magyarul nem beszélő gerencsér szokott a faluba jönni. Vagy tőle, vagy a vásárokon a fialóciaktól szokták venni a cserépedényeket. Színük: zöld, vagy barna mázas, „egyszerű fekete korsó”. (1) Kebeléből, Szentlászlóból, szekérrel járó fazakasoktól, gerencsérektől. A zománc barna színű. (Mázatlan fekete „bugyogós korsó” és „szájas korsó”.) (2) Göntérházáról, Kebeléről. (3)

1.16.

Gerencsér – Csáktornya felől jött vasárnaponként sárga lógóval, kis traktorral. Gráblát, villát – Palináról, még most is jön vasárnaponként biciklivel. „Olcsó Jancsi” – késeket, tükröket hozott, mindig azt kiabálta: „Olcsó Jancsi, vegyetek!” „Szentes gyertyákat” – február 2-re, Mindenszentekre. Seprűt, vesszőkosarat – Petesházáról a „Furuglás Jancsi”. (1) Favillákat – Palináról. „Tyúk árusok” – „fövalósi szlovények (vendek)” a hátukon vitték a ládájukat. Felül tartották a tojást, alul a tyúkokat. Kukoricát, répát, krumplit – a Murán túlról. „Olcsó Jancsi” – bosnyák, csecsebecsét árult. (2) „Olcsó Jancsi” – „bizsut” árult, „tyúkárusok”, favillát – „biciklivel egy ember”. (3)

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

„Tyúk árusok”, felül tartották a tojást, alul a tyúkokat.

b) Honnan jöttek?

Gerencsér – Csáktornya, Palináról, Petesházáról,

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

„Tyúk árusok”

d) Mit árultak?

késeket, tükröket, seprűt, vesszőkosarat, favillákat, tyúkot, tojást, „Szentes gyertyákat”

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek a falu határában vannak szőlőhegyei, de van itt „hegye” gyertyánosinak is, petesházinak is. (3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Van a falu határában szőlőhegy: Kótból, Kapcából, Gyertyánosból és más falvakból is jöttek ide szőlőhegyet venni. (1) Régóta van a falu határában levő hegyeken „Gyepühegyen” szőlő. Egy-egy gazdának több „hegye” is van. Muraközieknek is, Kapcaiaknak is vannak itt is, a Csentei hegyen is szőlői. (2)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Nem tudnak arról, hogy a közelben bárhol is régi temető, vagy csontokat találtak volna. (1,3) Cserkészek Hosszúfalunál, Lakosnál találtak edényeket, csontokat. (Bővebbet nem tudott róla, de valószínűleg az ott húzódó „római út” maradványaira gondolt.) (2)