Adatlap
| Adatfelvétel ideje:
|
Viszák, 1987. július
|
| Adatközlők:
|
(1.) Horváth István, 1923. Viszák, református, Viszák, Fő u. 136.
|
|
|
(2.) Horváth Istvánné Galambos Irma, 1922. Viszák, református, Viszák, Fő u. 136.
|
|
|
(3.) Pál Sándorné Vadász Margit, 1921. Viszák, katolikus, Viszák, Fő u. 9.
|
|
|
(4.) Szabó Gyula, 1923. Viszák, református, Fő u. 26.
|
| Gyűjtötte:
|
Paál Zsuzsanna
|
| Wiki feldolgozás:
|
Nagy Krisztina
|
| A település a Wikipedián:
|
http://hu.wikipedia.org/wiki/Visz%C3%A1k
|
| weboldal:
|
http://www.viszak.hu/pages/telepules.aspx
|
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Lugospusztáról, a Zsigrai gróf majorjából telepedtek ide. A faluban nem volt sok iparos, paraszt falu volt. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Sebők, Pungor, Pető, Csupor, Dávid, Kapitány, Lukács, Ivány, Galambos, Kovács, Mihály és kevés Török. A hagyomány szerint egyszer régen, mikor a falu még nemes volt, összehívták őket, s miután jól beitatták, elszedték nemesi leveleiket. Így szűnt meg a nemesség Viszákon. (3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt nagyobb betelepülés, itt TSZ sem volt, kevés német jött, Schrekner, Lendl, de a többi név már eltűnt. (1,2,3,4)
„Hegyhátszentjakabon a fél falu német ajkú.” (3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem. 1951-ben a Hortobágyra költöztették a kulákokat. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Őrimagyarósd, Kisrákos, Ivánc, Szaknyér, ezek a falvak, melyeknek a fiatalsága összejrát a viszákiakkal, „de volt tájszólásbeli különbség”. (3,4)
A gazdálkodásban is volt hasonlóság e falvak között. Itt nem alakították meg a TSZ-t soha. 11 községet környéken nems zerveztek be. Őrimagyarósd és Szaknyér a legjobb gazda falu hírében állt. (1,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Az Őrségbe tartozónak tekintik magukat, annak is a szélére. „A hegyi időjárás hatása érződik: ha az eső elkezd esni, csak lassan megy el.” (1,2)
„Felsőmarác meg mink az Őrség szélén vagyunk.” (4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Göcsej (Pajszeg, Barabás-szeg), keletre a Hegyhát. Vonaton beszélgettek, s ott valaki azt mondta, hogy Cserhát, az a kövecses rész elnyúlik egészen Nádasdig. (4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
„Vadásató”, hidegfürdő Hegyhátszentjakabon. Viszákon szeszfőzde van. Pankaszon a harangláb. Őriszentpéteri vásár. (1,2,3)
Szentgyörgyvölgyén a vásár. Hegyhátszentjakab a kőműveseiről. (4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Őrimagyarósdiakról: „Két magyarósdi ember elindult Körmendre a vásárra, s útközben, mikor mentek az erdőn keresztül, nagy szélfújás volt. Mikor a fél utat megtették vizelni köllött nekik. Dehát szél ellen pisálni nem lehet, megköllött állni nekik. Hogy a szél ne fújjon elejbek, megfordultak, elvégezték a dolgukat, indútnak tovább, de nem fordutak vissza. Elmentek egy jó darab helen, az egyik sógor mondja a másiknak: Te sógor, de jót tett velünk az Isten, megfordította a szelet. De ők csak mentek tovább. Amikor visszaértek Magyarósdra a szélső házhó beértek, az egyik észreveszi, aszongya: Te sógor, hiszen ez a Bozsoki Jancsi sógor háza, akkor Csicsó, csak forduljunk vissza! Megfordultak, elmentek vissza Körmendre.”
Szintén: „Kenyeret sütött az asszony, este megsütötte, a kis vakarcsot kikészítette. Reggel az ura ment kaszányi, mondta neki az asszony, hogy a vakarcsot elviheti. Dehát a sötétben amikor megfogta a likdugaszt (amivel a kemence likát bedugják) és eltette a tarisznyájába és elment kaszányi. Mikor meg akar reggelizni, előveszi, hát nem a vakarus volt ott, hanem a likdugasz. Az a szó járta régen, hogy elvittétek a likdugaszt is kaszányi. Vakarusoknak csúfolták őket.”
Szintén: „Magyarósdról került ide egy asszony, volt itt egy lakodalom, mikor a menyasszonyt hozták át, meg a mennyasszony-ajándékot, kidíszítették a likdugaszt tortának, hogy a magyarósdiakat tudják szekányi és azt el akarták ide hozni. De egyszer megállt a szekér, mert valakit megkínáltak borral, a magyarósdiak odamentek a viszáki szekérhez
észrevették ottan valamillen formában, hogy a likdugasz szépen föl van virágozva tortának. Lekapták a szekérről, a viszákiak ugye nem vették észre, a szederfáhó hozzávágták, összetörték. Így a viszákiak tréfája nem sikerült.”
Szalafőiekről: „A szalafőiek elvótak Őriszentpéterre vásárra, aztán mikor este mentek haza, későn, mert elidőztek sokáig, már sötét volt, aztán nagy tábla hajdina virágzott, olyankor volt ez. Virágzott a nagy tábla hajdina a szalafői mezőbe, s mikor mentek hazafelé, valamellik azt mondja: nini komám, micsoda nagy víz van itten! Ebbe köllene egyet úszni. Hát aztán neki, úsznak benne. Tizen voltak, úsztak a hajdinában a szalafőiek. Mikor átúszták a hadinát, körösztü mentek a vizen, akkor a túloldalon meg kő számolni valaki nem fulladott-e ben. Megszámollák: Én, meg a komám, az egy, aztán sorba mindet, hát egy hiányzott, egy benn fulladt a hajdinában, vagy hát a vízen. Hát, mégegyszer meg köll olvasny, ki hiányzik még. Körülnézek, hát mindenki itt van, dehát kedzték számolni. Én, meg a komám egy, aztán meg a másik sorra... megin nem vót meg egy. Úgy hogy nagyon idü beletellett, mire rágyüttek, hiszen megvannak mind a tizen.”
Szintén: „Szalafőn hétszer van és sok gyalogút van. A szalafőiek valahonnan gyüttek hazafelé a gyalogúton, holdvilág vót. A gyalogút nem volt füjes, mert ugye feltiporták, fejérzett. Aztán az egyik aszongya: Idenézzetek, micsoda hosszi vászon van itten! Mintha egy vászon le lett vóna terítve, aszongya: Hallátok, ezt legjobb vóna csak felszabni gatyaülepnek, mennyi lenne ebbü! A szalafőieket evvel is szekáták, mindig, hogy a gyalogútat főszabták gatyüllepnek.” (4)
Vas megye: rossebb megye. Katolikus: pápista. Református: vastag nyakú kálomista. Evangélikus: lutránus. (3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak: Kisrákosból, Pankaszról, Hegyhátszentjakabról, Őrimagyarósdról, Iváncról, Felsőmarácról.
A környező falvak közül: katolikusok Rábagyarmatról, Iváncról; reformátusok az Őrség felől; evangélikusok Őrimagyarósdról (a falu vegyes vallású: 50 % katolikus, 50 % evangélikus, református). (4)
Nem szoktak Kondorfáról házasodni. (1,2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Körmendre: Gergő-napi, kaszálási, Luca-napi. Zalalövőre: évente ötször (január 10., április 1., június 10., augusztus, november 4.). Őriszentpéter, Nádasd, Csákánydoroszló, Lenti, Zalaegerszeg (András-napi, mert olcsóbb), Búcsúszentlászló.
b) Piacra:
Körmendre: hétfőn (ma is), „vittek disznót, gabonát is, tüzifát, érte nagykabátot vettek”.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Ivánc (december 6. Miklós nap), Felsőmarác (november 19. Erzsébet), Őrimagyarósd (Pünkösd után vasárnap) gyalog.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár (augusztus 15. Nagyboldogasszony, szeptember 8. Kisboldogasszony, szeptember 12. Mária nevenapján). Pusztacsatár: augusztus 15. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Igen. A 30-as években kapálni a Zsigrai birtokra. Fehér megyébe kukoricát és burgundit kapálni, 1942-ben Párkányba pénzért kapálni. Kb. 10-en mentek évente 6 hónapra aratni, eleinte kapáltak, ősszel kukoricát szedtek. Cserébe terményt kaptak. Nagyvelegre egy csoport cukorrépát szedni. Télen Zalába, Somogyba fakitermelésre, pénzért, egy-két hónapra. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Csak a 40-es években jöttek: a falu nyugati felére, azaz a Zsigrai területre erdélyi magyarok jöttek. Volt, aki itt házasodott. A 3. adatközlő férje is székely volt. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Ők nem készítettek.
a) kocsikasokat
n. a.
b) vesszőkosarakat
n. a.
c) szalmafonatú edényeket
n. a.
d) szövőbordát
n. a.
e) favillát
n. a.
f) fagereblyét
n. a.
g) faboronát
n. a.
h) egyebet?
n. a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
Zalalövőn, Körmenden a vásáron szerezték be, ami kellett. Ispánkon készített kasokat vettek, Kondorfáról hoztak nagy, sziácsból készült szénahordó kosarakat. Egyébként mindent maguk készítettek. Jó szövők voltak, kendert nem, de lent termeltek. 46-ban indult szövőtanfolyam a faluban. (1,2,3,4)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Gerencsérek készítették az Őrségben. Gödörházáról, Velemérről, Magyarszombatfáról hozták szekéren, terményért adták. Volt, aki az őriszentpéteri vásáron szerezte be. (1,2,3,4)
„A régi égetett cserép tartósabb volt, mint a mai.” (4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Bádogos, köszörűs cigányok. Licsés volt a faluban, Orbán Kálmán. Péntekfalváról is vettek licsét. Zalalövőről jött paprikás. Kondorfán is volt egy paprikás. Iváncról kelmeráus zsidó, végbe hozta a vásznat. Meszesek is jöttek, a meszet zsomborba vitték haza. 1960 óta nem igen járnak árusok. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Zalalövő, Ivánc, Péntekfalva, Kondorfa
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n. a.
d) Mit árultak?
Szövőbordát itt is kötötek, eladni Zalába szokták vinni. A gránnerek, azaz dongafaragók Viszákról Zalába és Sopron megyébe mentek. 1960 óta nem igen járnak árusok. (1,2,3,4)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Más község határában nem volt szőlőjük. Akkor mindenki arra törekedett, hogy ha a feleségének más faluban volt birtoka, azt eladja és itt vegyen helyette. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
c) Melyik évszakban?
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
b) Melyik mód régibb, újabb?
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
b) Használtak-e kettőt is?
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
2.23. A fejőedény régi neve?
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
b) terelik jobbra
c) és balra
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
b) Miért volt így?
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
b) Hány szélből készült?
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
b) 1980 körül:
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
b) 1980 körül:
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
d)Meddig élt ez a szokás?
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
b) Milyen hangszereken játszottak?
c) Hány főből állott a zenekar?
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
b) Meddig élt ez a szokás?
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
c) Hol szerezték be ezeket?
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
b) Mikor, hol, miért?
c) Írjuk le tömören a szokást!
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
