Karátföld

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1991. november
Adatközlők:	(1.) Özv. Papp Lajosné Déri Mária, 1914. Gersekarát, Dózsa u. 14.
	(2.) Déri József, 1920. Gersekarát, Dózsa u. 12.
	(3.) Déri Józsefné Pula Franciska, 1923. Gerskekarát, Dózsa u. 12.
	(4.) Krizmanics Ferenc, 1928. Körmend, Mónus Illés u. 9.
	(5.) Krizmanics Ferencné Bertalanffy Gizella, 1933. Körmend, Mónus Illés u. 9.
Gyűjtötte:	Krizmanics Mária
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Gersekar%C3%A1t
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről nem tud semmit sem. (1) A község keletkezésének, nevének magyarázata a többi adatszolgáltató szerint: valamikor a terület egy Karát nevű ember tulajdona volt. Így lett Karát földjéből Karátföld. (2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Gombos, Fehér, Unger, Déri. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak nagyobb számú betelepülőről. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el a faluból nagyobb számban. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tartanak a faluhoz hasonlónak más falvakat. (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A vasi Hegyhátat tudják csak, mint tájegységet. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak más közeli tájegységről, csak amikbe a jelenlegi kartográfia sorolja a falvakat (pl. Őrség, stb.). (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Sárfimizdóról tudják, hogy gazdagok lakták. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Fehérnépkerítő Karátföld: aki nem kapott asszonyt máshol, itt biztosan. (1) Pincegyújtogató Mihályfa: a petőmihályfai emberek többször felgyújtották a hegyi pincéket. (2,3) Pincegyújtó Mihályfa: a petőmihályfai emberek többször felgyújtották a hegyi pincéket. (2,3) Hasraeső Andrásfa: az andrásfai részegek víznek nézték a hajdinatáblát, s egymást bíztatták: gyere pajtás, ússzunk egyet, s elhasaltak a hajdinában. (4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szórványosan házasodtak más falvakból, többször előfordult summás munkán szerzett ismeretségből is házasság. Nagyobb számban azonban nem jellemző. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vasvár, december 13. Lucavásár, Körmend, Egerszeg.

b) Piacra:

Vasvár szerdai napon

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár, augusztus 15., Csatár augusztus 15. (1,2,3,4,5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summába: Szentjánosra, Almásfüzitőre nagyon sokan, szinte minden háztól. Cselédeskedni és aratáskor bérmunkába a közeli Barabics-tanyára jártak. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

A községben nem volt tömegeket vonzó munkaalkalom. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A vesszőkosarakat, szalmafonatú edényeket minden háznál elkészítették, ugyanígy a faszerszámokat is. (1,2,3,4,5)

a) kocsikasokat

Készítettek eladásra is kocsikasokat.(1,2,3,4,5)

b) vesszőkosarakat

Saját használatra.

c) szalmafonatú edényeket

Saját használatra.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Saját használatra.

f) fagereblyét

Saját használatra.

g) faboronát

Saját használatra.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket Zalából jött házalóktól vették. (1,4,5) Félcigány, Sümegről jövő fazekasoktól, Kolomparokként emlegették őket. (2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluban drótosok, meszesek (Sümegről), fazekasok, tyukászok jártak. Nem tudják honnan, kivéve a meszeseket, s azt, hogy a fazekasok zalaiak voltak. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Zala.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótosok, meszesek, fazekasok, tyukászok.

d) Mit árultak?

meszet, cserépedényt.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A karátföldieknek a mihályfai hegyben volt még szőlője. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A karátföldi hegyen még sárfimizdóiaknak, telekesieknek, gerseieknek voltak jelentős számban szőlői.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Csak a jelenlegi temetőről tudnak. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi csontok előkerüléséről nem hallottak. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepe: május 3. A hegyet verte el ekkor a jég, s ez lett a falu búcsú-napja. A hozzá legközelebb eső vasárnapon tartják. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Leginkább két boronát kötöttek össze, s ez általános volt. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel vetettek a két világháború között általában. (1,2,3,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A módosak vetettek csak géppel, s ők nem voltak sokan. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A villás kaszacsapó és a hajmók használata általános volt. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

A faluban használták a laposnyílású kévekötőfát. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévét kötöttek egy keresztbe, 3-4-8-10 keresztet raktak kepébe. Ez attól függött, milyen sűrű volt a gabona, milyen széles a terület. (Nem vitték túl messze a kereszteket.) (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározatlan számú összerakott kereszt. A termésmennyiség meghatározására nem használták. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 2 m hosszú volt. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között állandó csapat járt a cséplőgéppel. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárson hordták kazalba. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdinatermelés 1958-60 körül, a TSZ megalakulásával egyidőben. (1,2,3,4,5) Szarvaskenden még 1990-ben is vetettek. (2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után történő vetése az 1950-es években vált általánossá. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás menete: rendre kaszálás, renden forgatás, de a vastagabb rendet terítették. Ha megázott a széna, annyiszor forgatták, ahányszor a megszáradáshoz szükség volt rá. Szárítóállványt nem használtak. Petrencébe gyűjtötték. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A száraztakarmányt buritóval hordták az istállóba. Vesszőből font, magas kosár. Az alja széles, sűrűn fonott. Az oldala ritka, befonatlan vesszőszálakból áll, amit a felsőrészen koszorú-szerű fonás fog össze. Teteje nincs. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

járomfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

középső igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ősszel használták a falevelet almozáshoz. (1,2,3,4,5)

c) Melyik évszakban?

Ősszel.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nem tudja. (1) Igen, használtak, láncot. Kumet volt a neve. (2,3,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek a suberos marhafogatot nevezték, amivel a mezőre jártak, betakarítottak. Kocsiszekérnek a kasos, lábtartó, könnyebb díszesebb szekeret nevezték. Parádéskocsinak hívták a hintó-szerű kocsikat. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. A hosszioldal megtoldott szabványszekér volt a gyakoribb. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Nem használtak segédeszközt a nyomórúd leszorításához. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A fonott kocsikas megegyezett a szekér alakjával.(1,2,3,4,5)

b) Használtak-e kettőt is?

Előfordult, hogy kettőt használtak. (1,2,3,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ritkán, általában az elsőt. (1) A köröm erősségétől és az úttól függően az elsőket és a hátsókat is. (2,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedényt zséternek hívták. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

Humeg!

c) és balra

Balra: Hejde!

Hátrafelé: Vissza!

A becce szót nem kapcsolják indítószóhoz: (kisgyermeknek minden marha becce, az ő számukra mondják a felnőttek). (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Hívás: Coca ne! Terelés: Hücs, te! (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, pi-pi-pi-pi. Pipi ne, pipi ne! (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólították. (1,2,3,4,5) Ritkán a „ne” szócskával toldották meg. (4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt használtak, s csak kendertörőnek hívták. (1,2,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Ferde típusú rokkát használtak. (b) (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A falu határában különálló településként a Pacsirtát tartották nyílván. Ez kisebb házcsoport volt, a tulajdonosok saját földjükre építkeztek. A hegyben is voltak házak, állandó lakosokkal (ezek nem pincék voltak), csak „Hegy”-ként emlegették.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3,4,5)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó boronásházat 1970-75 közt bontották le. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Az adatszolgáltatók már nem emlékeznek füstöskonyhára a faluban. A kéményeket a fal mellé építették. (1,2,3,4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégebbi házakon minden helyiség ajtaja a pitvarba (hívják pitvarnak is) nyílt. (1,2,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A községben nem emlékeznek keresztmestergerendás házra. (1,2,3,4,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Nem tudják pontosan, de az 1800-as évek végére teszik a rakott sparheltek általánossá válását. (1,2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kontyolt tetejű házak építése 1950-55 között lett általános. (1,2,3,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Özv. Pappné elbeszélése szerint 1920 körül bontották le az utolsó ilyen házakat. (1) Nem tudnak. (2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 80-100 cm magaság közt építették. (1) 60-100 cm közé teszik. (2,3,4,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Torkospajtáról nem tudnak. Az általános pajtabeosztás a következő: pajtafia, kocsiszín, szénapajta (rajz). (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Az ágasvillát a fazék fülébe akasztották, úgy vették ki a fazekat. (1,2,3,4,5)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem savanyítottak egészben káposztát és répát. (1,4,5) Savanyítottak egészben is. (2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Nem savanyítottak egészben káposztát és répát. (1,4,5) Savanyítottak egészben is. (2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése 1965 körül szűnt meg általánosan. Elvétve még néhány évig sütöttek. (1,2,3,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Régebben a b) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Nem használtak füles vajköpülőt. (1,2,3,4,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Kézi hajdinatörő (rajz). (1,2,3,4,5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

A hajdina-gánica készítése: megpirították a lisztet, kevés vizet (forró) öntöttek rá. Fakanállal aprózták, majd kevés tiszta zsírt tettek alá, s tovább törték, egészen apróra. (1,4,5) A családban nem készítettek hajdinából gánicát. (2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Az a) jelű töltetlen kalácsot sütötték az ünnepi asztalra. (1,2,3,4,5)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A lecsót kevés hagymával és kevés paradicsommal, sok paprikával készítik. Sült krumplit esznek hozzá. Esetenként tojással, tejföllel dúsítják. (1,2,3,4,5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A legidősebb adatszolgáltató szülei is ették már nyersen paprikát, paradicsomot, így 1900-at jelölték meg. (1,2,3,4,5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Az ünnepi asztalra szenteste beiglit, kakaóskalácsot, kuglófot tettek. (1,2,3,4,5) Szaladost is tettek fel. (4,5)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Csak aratási, szüreti felvonuláson viselték a férfiak a széles gatyát. (1,2,3,4,5)

b) Hány szélből készült?

Az anyagmenyiséget nem tudják. (1,2,3,4,5)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Kb. 1900-ig viseltek az asszonyok csak szoknyát és réklit. A századfordulón jött be először az egyberuha, mint kötényruha. (1,2,3,4,5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A faluban nem szőttek vásznat, a szomszéd községben szövették meg. (1,2,3,4,5)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező soha az asszonyoknak a kendő. (1,2,3,4,5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A 40-es évekig csak ezt az elhelyezési formát alkalmazták, később is fennmaradt, de nem ez volt az egyetlen forma. (1,2,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvőt szüret környékén és farsangkor tartották. Máskor elszórtan. (1,2,3,4,5)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nem tartottak esküvőt az adventi és a nagyböjti időben. (1,2,3,4,5)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910 körül vasárnap.

b) 1960 körül:

1960 körül szombaton tartották az esküvőket. (1,2,3,4,5)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a lányos háznál tartották, főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4,5)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4,5)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül a lakodalmakat zömével vendéglőben tartják. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

1980-hoz kötik e szokásnak az általánossá válását. (1,2,3)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910 körül vőfély ment egyszer a vendégeket hívni.

b) 1980 körül:

1980 körül levéllel, nyomtatott meghívóval vagy a közelebbi rokonokat a jegyespár személyesen hívja. (1,2,3,4,5)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Szándékos tányértörésre nem emlékeznek, nem is hallottak róla. (1,2,3,4,5)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Zenészeket lakodalomra Telekesről hívtak (cigányzenekar), Mákfáról Barabás nevű zenész bandáját. (1,2,3,4,5)

b) Milyen hangszereken játszottak?

Cimbalom, bőgő és két hegedű volt.

c) Hány főből állott a zenekar?

A zenekar 4 tagú volt

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A harmonika a 60-as évektől terjed el. (1,2,3,4,5)