Köcsk

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. november
Adatközlők:	(1.) Torma József, 1922. június 13., római katolikus, gazdálkodó. Kossuth u. 25.
	(2.) Torma Józsefné 1924. május 29., római katolikus, varrónő. Kossuth u. 25.
	(3.) Tóth Jenő 1921. augusztus 29., római katolikus, gazdálkodó. Kossuth u. 12.
	(4.) Tóth Jenőné 1928. április. 15., római katolikus. Kossuth u. 12.
	(5.) Molnár Csongor 1955. július. 11. Celldömölk, Árpád u. 16. (vő)
Gyűjtötte:	Horváth Gyula
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6csk
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Régi település, már Róbert Károly idejében is létetezett. Köcski Sándor pallosjoggal rendelkező főúr birtoka volt. Három Köcsk is volt korábban, Kis-, Közép-, és Nagyköcsk. Kis- és Nagyköcsk 1936-ban egyesült. Az uradalom Kisköcskön volt. A határban a török időig állt egy kolostor is, amit a törökök leromboltak. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A Vargák, Vajdák, Czirokok, Tóthok, Tormák, Sebestyények, Ballák, Elekesek, voltak a régi családok. Még ma is él az emlékezetben, hogy a földterületek valamikor családnevekkel jelzett tagokban voltak. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A Stolc féle família Morvaországból került a faluba „tag”-juk is volt a faluban.(1) Somogy megyéből jött egy Rácz nevezetű család.(1) Vendeket telepítettek Kisköcskre, amikor megalakult az uradalom. Kb. 10 család érkezett. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A Tsz szervezése óta a fiatalok elköltöztek folyamatosan Celldömölkre. 40 év alatt összesen 2 új ház épült Köcskön. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Mesteri is két község összevonásával keletkezett. Borgáta, Kemeneskápolna lélekszáma miatt Vásárosmiske gazdálkodása miatt hasonlított Köcskre. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu Kemenesaljához tartozik. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A Hegyhátról halottak. Sótony, Nyőgér, Csehimindszent, Bejegyertyános, nevű falvakat sorolják ide. Halották az Őrség nevét is, a 3-as számú adatközlő Őriszentpéter, Csákánydoroszló, Gasztony, Csörötnek, Nádasd nevű falvakat említette. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Egyházashetye Berzsenyi Dánielről, Duka Dukai Takács Judit költőről, Csönge Weöres Sándorról, Alsóság szőlőterületeiről, Celldömölk búcsújáról híres. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Köcskiek karéba – körbeálltak és úgy beszélgettek. Káldiak falhosszat – ők egyvonalban álltak beszélgetés közben. A Gérceiktől szokták kérdezni, Hol laksz? Válasz: Gércén a jobbik szerén. A magyarázatát mar nem ismerik. Gánicás hetyeiek. Egyházashetyén a földre hűlni letett gánica tetejét leette állítólag egy kutya. Réteses hetyiek. Állítólag minden búcsú alkalmával rétessel látták vendégül a rokonokat. Kemeneskápolnaiak – bozotiak, a vizenyős, lápos területek buja növényzetéről kapta a nevét. Mesteriben égetett a lúdkatroc és a nagy riadalomra kihívták a tűzoltókat is, de az eloltáshoz néhány vödör vízre volt csak szükség. Bosszantották is ezért őket rendszeresen. Egy másik változatban szintén kihívták a tűzoltókat, de csak a trágya büzőlgött. A torocsiak még a ködmönből is ecetet préseltek. A magyarázatra már nem emlékeznek. A lédéciek keresztbe vitték át a létrát az erdőn, mert a szomszéd faluban tűzoltásban akartak segíteni. Előbb ki kellett vágni az erdőt, de mire odaértek már nem volt mit oltani. Nyomás Borgáta: egy mutatványos a falu legerősebb emberével fogadott, hogy akkor is bemegy a kocsma ajtaján, ha valamenyien nyomják belülről azt, amig a legényekerőlködtek a mutatványos már messze járt a beszedett pénzzel. Kónyi bika kanyarit. A kónyi templom teteje kizöldült, amit nem nézhettek jó szemmel a falu előljárói. Csak azt nem tudták eldönteni, hogy kié legyen a fű. Elhatározták, hogy a község bikáját húzzák fel a toronyba, mert az a községé – így a lelegelt fű is a községé marad. A bika nyelve a felhúzástól kilógott – már kanyarit, kiáltották a falubeliek. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Borgátáról, Káldról, Vásárosmiskéről, Gércéről, Mesteriből, Egyházashetyéről, Kemeneskápolnáról, Ostffyasszonyfáról, Nyőgérről, Rábakovácsiból szoktak házasodni. Az összeházasodás szórványosnak tekinthető. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vásárra régebben Vásárosmiskére (évente 8 vásár volt itt); Sárvárra (Simon Júdás); Celldömölkre (minden hónap első csütörtökön, negyedévenként országos vásárt is tartottak); Zalaegerszegre (minden hónap második keddjén); Jánosházára és Rumba szoktak eljárni.

b) Piacra:

Piacra régebben Celldömölkre (csütörtökön); Jánosházára (szerdán); Sárvárra (hétfőn) szoktak eljárni.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúra régebben Köcskre (augusztus 20.); Kisköcskre (október 1. vasárnap); Miskére (november 1. vasárnap); Nyőgérre (Imre napkor); Egyházashetyére (Jakab napján); Káldra (Péter-Pálkor) jártak.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáró helyre régebben Celldömölkre (szeptember 12.) és Vasvárra (augusztus 15.) jártak. Az utóbbira csak néhány személy. Celldömölkre prosekcióval mentek a Káldhoz (anyaegyház) tartozó négy község búcsújárói. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A sághegyi bazaltbányába járt 4-5 ember kőfejtésre, valamint a káldi erdőre két banda favágó járt erdei munkára. (Egy bandában 6-10 ember dolgozott). (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Kisköcskre hoztak az állami gazdaság megalakulásakor Mura-melléki vendeket éves mezőgazdasági munkára. Egyes gazdák is fogadtak arató és masináló munkaerőt. Gércéről jöttek mintegy 8-15 ember. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készített a falu használati eszközöket. Kasokat Bogyoszlón és Ikerváron kötöttek, vagy itt vagy a celldömölki vásáron szerezték be a fonott árut. A faluban volt kovács, Hetyére jártak bognárhoz, Celldömölkre szíjgyártókhoz. Amit ezek sem tudtak elkészíteni azt a vásárokon szerezték be. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskevári fazekasok jártak a faluban is, de a celldömölki vásáron is vettek edényeket. Ide az őrségi fazekasok is eljöttek, de volt egy zsidó kereskedő is, aki ezzel foglalkozott. (1,2,3,4)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek a Ság hegyen és a miskei hegyen voltak jelentős számban szőlői. 1-2 gazdának újabban van a Somló hegyen is.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Köcsknek nem volt szőlőhegye. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A két Köcsk között van egy temető, ez jelenleg is használatban van. Egy temető volt régebben is, de azt mára már bezárták. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak nem voltak fogadott ünnepei. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között használtak egymásho erősítve két vasboronát a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

ritka

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A közepes gazdaságokban a két világháború között már 90 %-ban géppel vetettek. Kölcsön kérte a vetőgépet, akinek nem volt. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Hajmókos kaszacsapót használtak, itt gólya volt a neve. Előfordult a gereblyés kaszacsapó is, de csak 2-3 ággal. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak olyan kévekötőfát, amelyiknek a vastagabb végén egy lapos nyílás volt. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

A gabonaféléket 20 kévés keresztekbe szokták rakni. A kereszt két lábból épült fel, egy-egy lábban 10 kéve volt. Újabb keletű volt, a 28 kévés kereszt. A tábla szélességétől függően 4-6 keresztet raktak összefüggően le a mezőn, ennek kepe volt a neve. A nagy kévére szokták mondani, hogy ebben van a marokszedő is. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó az összekapcsolt keresztek neve. A termés mennyiségét keresztben szokták meghatározni. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 160 cm között mozgott. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között gépi cséplés esetén állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát a két világháború között nyárssal hordták a kazalba. A szalmarázóhoz erősített két rúdon csúszott le a szalma a földre, ahol két lány egy előre levert cöveknek verte. Ezután a nyársaló beleszúrta nyársát az állogató segítségével, aki a ráhúzásnál segített, majd az állogató segítségével a feje fölé emelte és a kazalhoz vitte. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Adatközlőim már nem emlékeznek arra, hogy valaha hajdinát termelt volna a falu. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1930-as évek közepén már mindenki eke után vetette a burgonyát. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A fű termésétől függött, hogy renden szárították a füvet, vagy a kaszálás után azonnal széjjelbörzögették. Ha nem ázott meg, akkor csak egyszer-, ha megázott, akkor annyiszor forgatták meg, ahányszor nedvességet kapott. Száradás után petrencékbe rakták, majd behordták. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A szénát ritkán etették magában, általában a tavaszi szalmával keverve adták az állatoknak. Kosárban, vagy ruhában összekötve bakszekéren hordták be az istállóba. Előfordult, ha nagyobb mennyiségre volt szükség, akkor egy rövid szekérnyit is bevittek egyszerre. Volt olyan is, hogy csak villát használtak. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

„vonyó”, „vonófa”

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

„nyakszeg”

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

„igaszeg”

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ha nem volt elég szalma, akkor az erdőre jártak csalitért. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Tartóláncot használtak 1930 körül a ló befogásánál, de hamarosan elkezdődött a nyakló használata is. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A tartólánc a régibb, az újabb pedig nyakló.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekeret csak munkára használtak, kocsit pedig csak ünnepre. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszúszekér 450-500 cm hosszú volt. 3-4 gazda szállított vendégoldallal, de ezeknek nem volt hosszúszekere. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítására a szekér hátulján csak rudazókötelet használtak. Előfordult, hogy az egyik szekéroldalra egy favillát szereltek, amiben csúszott a kötél. Ezzel a módszerrel jobban meg lehetett húzni a kötelet. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája a szekér hátulján enyhén ívelt volt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Az egyik végén nyitott szekérkast használtak. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A furó lábú vonómarhát szokták patkoltatni. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

A nee és a na szavakal indítják.

b) terelik jobbra

A hik szóval jobbra terelik.

c) és balra

A hajsz szóval balra terelik a marha fogatot. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A coca-ne, cocám ne szavakkal hívogatják a disznót. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A ne-ne, a pipi-pipi és a tyu-tyu-ne szavakkal hívogatják a tyúkot. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólítják és ehhez hozzáteszik a le szócskát. Pl. Bodri le. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez tiló tipusú törőt használtak. A finomításhoz pedig tilalót. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A fekvő típusú rokkát használták a faluban. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

n.a

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A káldi határban volt egy major, a Cserdombon állt néhány ház, a két Köcsk között volt egy ház, a Babrét dombon is voltak házak. Ezekről a helyekről beköltöztek az idő folyamán a faluba. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Kb. 30 éve nincs már tisztán tömésfalu ház. Ma még 3-4 áll, de ezek mindegyikében jelentős terjedelemben van kő, vagy tégla. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A szabadkéményes házakat lepadlásolták, a mászókéményt pedig a fal mellé építették. Adatközlőim emlékezete óta mindig zárt kéményt építettek. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Az ajtók régen a ternácra nyíltak, ma a hosszúépítésű házak ternácát teljesen beépítették. Ezt a részt ma folyósónak hívják. A bejárati változatokazt a rajzok mutatják. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A faluban nem volt keresztmestergerendás ház. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1918-as esztendőben még építettek rakott sparhelteket, de hamarosan elbontották ezeket és gyári tűzhelyekre cserélték fel őket. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kisköcskön az 1950-es években építettek ilyen házakat. Nagyköcskön hosszú, vagy L alaprajzút találunk csak. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Belülfűtős cserépkályhák és belülfűtős fémkályhák voltak az adatközlőim által ismert időszakban. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencéket normál magasságú padkára építették. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Leeresztett (oldal) tetejű téglalap alaprajzú pajták voltak, két-három osztatúak. A háromosztatú esetében a két szélső részt fióknak nevezték. A leeresztés alatt volt a pelvakutyó. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem láttak már kemencében, vagy nyílt tűzön való főzést adatközlőim. A sparheltekről ruha segítségével szokták levenni a meleg fazekakat. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Répát és káposztát csak gyalulva, vagy leszelve savanyítottak. (1,2,3,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Nem, reszelték.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 1960-as évek elején szűnt meg a kenyér házilagos sütése. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A rajzok közül a b) típusú kenyértartót használták a faluban. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Fülnélküli dongás vajköpülőt használtak a faluban. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Ilyen eszközt nem használtak a faluban az adatközlőim emlékezetében. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

A kérdésben szereplő ételeket nem készítettek Köcskön. Gánicát szoktak főzni, de csak pirítva, és nem szaggatták ki. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

A fonott hosszúkás és sima hosszúkás töltetlen kalácsokat szoktak sütni ünnepre. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Már az 1930-as években is készítettek lecsót. Paprika, vöröshagyma, paradicsom fölhasználásával készítették. A második adatközlő zsírban megsüti a paprikát és a vöröshagymát, majd egy paradicsomot főz bele az elkészült lecsóra végezetül tojást is üt. A harmadik adatközlőnél több hagymát, valamivel kevesebb paprikát zsírban megsütnek, majd egy paradicsomot is tesznek bele. Szokták tojással is készíteni, de akkor nem tesznek bele paradicsomot. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Mióta emlékznek adatközlőim, azóta egyaránt fogyasztották a paradicsomot és a paprikát is. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Karácsonykor kalácsot, húsvétkor kenyeret, mert azt is csak úgy, ha lehet. Üres kalácsot szoktak még fiatal korukban is a karácsonyi asztalra tenni adatközlőim. Az 1930-as években már elkezdődött diós-, mákos beigli és kalács készítése is. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

A legöregebb emberek közül egy-kettő még viselt ünnepre széles gatyát.

b) Hány szélből készült?

Egy-egy szára 2 szélből készült. (1,2,3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az idősebb asszonyok az 1950-es évekig hordtak derékban rögzített szoknyát. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok Miskére hordták takácshoz a fonalat, s a takács szőtte meg. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező az asszonyok számára a fejkendő viselete. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Általánosan az 1960-as években szűnt meg az ágyak párhuzamosan egymás mellé rakása, de egy-egy helyen még ma is előfordul. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

1910 körül a legtöbb esküvőt farsangkor szokták tartani. Sok volt májusban is.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

A legnagyobb munkák idején és böjtben nem szoktak esküvőt tartani. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Szombat. (1,2,3,4)

b) 1930 körül:

Szombat. (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lányos háznál szokták tartani a lakodalmakat. A vőlegény a borral és a hússal járult hozzá a kiadásokhoz.(1)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Főétkezés volt, de azért éjfélkor is bőségesen tálaltak. (1,2,3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül a lakodalmakat a celldömölki éttermekben tartották. (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1-2 héttel a lakodalom előtt a fiatalok hívták és hívják meg a vendégeket. Ma már előfordul, hogy meghívót is küldenek. Régen, ha vacsoráig nem érkezett meg valaki, akkor újra elmentek hozzá. (1,2,3,4)

b) 1930 körül:

1-2 héttel a lakodalom előtt a fiatalok hívták és hívják meg a vendégeket. Ma már előfordul, hogy meghívót is küldenek. Régen, ha vacsoráig nem érkezett meg valaki, akkor újra elmentek hozzá. (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

A lakodalom során nem volt szándékolt tányértörés. (1,2,3)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Alsóságról és Gércéről szokták hozni a zenészeket, de egy időben volt Köcskön is.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedűn, brácsán, bőgőn, cimbalmon, furulyán.

c) Hány főből állott a zenekar?

1-2 prímás, kontrás, bőgős, cimbalmos, pikulás alkotta a zenekart.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Tangóharmónikán a II. világháború óta zenélnek lakodalmakban, de csak külön, a zenekarokban nem szerepelt soha. (1,2,3,4)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 12-én.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Éjjel a legények a lányos házakat beterítettélk törekkel és pelyvával. December 13-án reggel a fiatalabb legények és a gyerekek szalmacsutakkal járták a házakat és köszöntöttek. Ezt a szalmát kellett a lányoknak a tyúkok alá tenni, hogy jobban tojjanak. „Luca, luca kity-koty Tojjanak a tyuktyok, ludgyok Akkotra disznót öjljenek Mint a falu bikája Akkora sonkája legyen Hogy kerítést lehessen vele támogatni Akkora kolbászuk legyen Hogy kerítést lehessen vele fonni Annyi zsírjuk legyen Mint kútban a víz Annyi csibéjük legyen Mint égen a csillag Annyi tojásuk legyen Mint a sótonyban a kövécs A kétek lányának akkora csöcsei legyenek Mint a bugyoga korsó A kétek lányának akkora fogai legyenek Mint a törek grábla A kétek lányának akkora segge legyen Mint a kemence szája Fejszéjük úgy meg állon a nyelibe Mint az én pöcsöm a helibe Fejszéjük úgy meg járja a fát Mint az én pöcsöm a lányt Luca, luca kity-koty...” (1,2)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

December 28-án szoktak regölni

b) Meddig élt ez a szokás?

Mai napig él.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Korábban a legények jártak, de napjainkban csak egy-egy gyerek fordul elő.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

. „Hej regö rejtem Neked ejtem Amott mondanának egy szép leányt Kinek neve volna Varga Jutka volna Hej... Amott mondanának egy szép legényt Kinek neve volna Torma Pista volna Hej... Kamarába menjenek Össze pöndörödjenek Mind a macska farka Még annál is jobban Mint a malac farka. (1,2,3,4)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Ma kb. hat öreglegény van, régen kevesebb volt, talán kettő. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

A faluban nem láttak x-el díszített tejesfazekat. (1,2,3)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

Szent Iván napján szokták a söprüket meggyújtva a levegőbe dobni. Az egyes adatközlő szerint a francia forradalom emlékére. A többiek is hallottak erről, de látni nem látták. (1)

b) miért,

Az egyes adatközlő szerint a francia forradalom emlékére. A többiek is hallottak erről, de látni nem látták. (1)

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Álarcot, szakállat, kifordított kabátot és kucsmát viselt a mikulás. Láncot is vittek magukkal. Két embert még be szoktak fonni szalmával és együtt mentek. Aszalt szilvát, fonnyadt almát vittek magukkal és azt osztogatták. Előfordult, hogy egyesek vénasszonynak öltöztek be, és a retiküljükből osztogatták a szilvát. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Két angyal vitte a betlehemet, három-négy pásztor kísérte őket. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendelt tisztelték az állatok védőszentjeként. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Kankussal, boszorkánnyal, bagollyal szokták ijesztgetni a gyermekeket. (1,2,3,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt diódobálás a faluban. (1,2,3,4)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Fejszés favágót láttak a régiek a Holdban. (1,2,3,4)