Vép

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. november
Adatközlők:	(1.) n.a.
	(2.) n.a.
Gyűjtötte:	Kiss Kálmán
Wiki feldolgozás:	Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9p
weboldal:	http://www.vep.hu/index.html

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Időszámításunk előtt a rómaiak idején Savaria elővárosa. A mai Ferenc majortól nyugatra kb. 800 méterre kőház maradványok vannak, ezért a neve kőkúti mező, kőkúti dülő, ekkori neve Web. A falutól északra húzódott az Öttevény, Ettevény út, Borostyánkő út, vagy vásárvárosi út – a mai Csepregi út helyén (Nemesbőd és Vép között). Az 1186-os évek körül itt is volt kb. 25 házból álló település a neves Kis-Véped. Ez azonban a tatárjáráskor elpusztult. Itt találtak is néhány sírt. Ma is megtalálható a római út Sándorháza major és az erdő között. A Borostyánkő út a Borostyán áruháznál ért véget. Az első írásos feljegyzés 1280-ból való, amikor IV. László királyi donátióként adja Webet (Vép) és Zeuleust Szőllőst Rubinius vasi ispánnak kiváló haditetteinek elismeréséül. Tehát ekkor királyi várbirtok volt.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Őshonosok: Balikó, Beszinger, Bíró, Boncz, Donácz, Gerencsér, Horváth, Jávorics, Kajtár, Kenedli, Kiss, Kiricsi, Kovács, Kőnczöl, Németh, Novák, Pados, Pogácsás, Szij, Szuák, Takács, Táncsics, Vajkovics, Varga, Virág, Vörös

Betelepült: Fekete, Kazári, Liszka, Málovics, Pintér, Tóth, Tremmel, Varga

Cigányok: Őshonos: Sárközi 48-as honvéd volt, de már kihaltak Kányási, Horváth, Kolompár, Nyári, Habda, Erdélyi Betelepült: Sárközi Ónodról

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Az Őrségből horvátok: Ecker néni. Az 50-es években vendek: Gaál család, Sömenek, Horváth Antalné, Krajczárék most mrá Szombathelyen laknak. Nagy tömegben nem települtek. Házasság révén: Rum, Kám, Táplánszentkereszt, Zanat, Nemesbőd, Gyanógeregye Gyanógeregyéről jöttek vendégmunkások is. Pápáról a Gépész Szakiskola áttelepülésével 1962 – ezek a tanárok, oktatók, egyébként az ország különböző részébe valók kb. 60 család. 1800 körül telepedtek le a muzsikus cigányok.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem. Nősülés, férjhezmenés: Kenéz, Pecöl, Bozzai, Sárvár, Nemesbőd, Zanat, Ikervár, Csipkerek

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Gencsapáti, Vasszécsény, Ikervár, Csepreg, Vasvár, Jánosháza, Répcelak, Bük. Vasút, posta, jó minőségű földek, angol kert, fenyős parkok az aláhúzottak közel azonos lélekszámúak.

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Szombathely vidéke, peremkerülete. Mondják folyók völgyének is, hiszen közel van a Perint Gyöngyös és a Rába.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Alpok-alja, Kőszeg-hegyalja: Kőszeg, Velem, Cák, Bozsok, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló Őrség: Gödörháza, Velemér, Magyarszombatfa, Őriszentpéter, Szalafő, Pankasz, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Bajánsenye, Orfalu, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kondorfa, Ispánk, Pankasz Hegyhát: Hegyhátszentmárton, Hegyhátszentpéter, Felsőmarác, Daraboshegy, Halogy, Nádasd, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Nádasd, Katafa, Nagymizdó, Szarvaskend, Döröske. Kemeneshát: Vasvár, Oszkó, Alsóújlak, Kám, Pácsony, Olaszfa, Petőmihályfa Kemenesalja: Celldömölk, Bögöte, Mesteri, Hosszúpereszteg, Jánosháza, Duka, Borgáta, Köcsk, Kemenespálfa, Egyházashetye, Nagysimonyi, Sitke, Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Ostffyasszonyfa Cser: Kenyeri, Pápóc, Csönge, Vönöck

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Bocskoros, kisnemesek 100 holdas: Nemesbőd: sok nemes volt, 70 % Bárdos: nemesi család, Sütő Gábor Nemeskolta Nemesnedves, Nemesrempehollós Csempeszkopács: Árpád-kori templom

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

„Hát akkor ebbe maradunk”. A falu bírája a vépi jegyzőség udvarán fontos ügyben kérte az előljáróság véleményét, azok egyhangú szavazata után botját a földbe verte, mondván: Hát akkor ebben maradunk. Nem vette észre, hogy egy tehénlepénybe ütötte a botját. Mások szerint disznószar volt, ezért mondják: disznószaros vépiek. A többség véleménye az előbbi. Nemesbőd lenézi Zanatot: veletek nem egyesülünk (Tsz) Rákász Kenéziek: rákot fogtak a Borza és a Gyöngyösből A zanatiak tuszkok, tuszkosak: A falu legényei egyik télen megfagyott tuzokokat, tuszkokat találtak. Egy tető nélküli pajtába rakták, majd a kocsmába mentek inni a várható nagy bevételre, közben a szárnyak felengedtek és elrepültek. Aratás előtt bődiek, aratás után Nemesbődiek. Aratás előtt a padlásokon nem volt gabona, ezért nemességüket sem hangsúlyozták ilyenkor, aratás után büszkék voltak, mert megtelt a padlásuk. Korpás Tanaiak (malom), hegyes Kajdiak (büszkék). Korpás-darás Porpác. 36 házból 1/3-a a dombon voltak, a gazdagabbak a darások. Bárdosiak dombra szarnak, bozzaiak kalányoznak (amit találnak, összeszednek). Bán-major: a bán birtoka volt (Zrínyi) Tarisznyás Pápóciak: sokat jártak az erdőbe gombászni, fát vágni. Dombra szaró Bárdosiak, eleibe harangozó Bozzaiak. Tyukász eleibe harangoznak: a püspököt várták, a templomtoronyból figyelték, mikor látják a hintó porfelhőjét – amikor a közelbe ért, vették észre, hogy csak a tyukász jött szekéren.

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szórványos: Táplánszentkereszt, Nemesbőd, Bozzai, Pecöl, Kenéz, Zanatmikervár, Csipkerek, Bő, Horvátzsidány, Szombathely, Kőszeg, Gyanógeregye. És ahol katonáskodtak.

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

volt Vépen 1932-40-ig marha-, ló- és kirakodóvásár a mai művelődési ház helyén, itt volt a „cédulaház”, a járlatlevél átírás

b) Piacra:

1938-40-ig Vépen is volt, később Szombathelyre, Ikervárra jártak: tej, tojás, tejfel, túró, baromfi

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Bárdos, Kenéz, Bozzai, Pecöl, Vát (kápolna), Szombathely

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Nagy Mária-zell Ausztria (május 15.) 4 nap oda, 1 nap ott, 4 nap vissza; Vasvár (augusztus 15., szeptember 12.); Celldömölk (szeptember 8., Kis-cell); Búcsúszentlászló (szeptember 12.); Kismarton (szeptember 8.) 1926-ban Vépen országos vásár volt az alábbi napokon: január 25., Fehérvasárnap utáni hétfőn, Áldozócsütörtök előtti szerdán június 28., augusztus 19., november 5. Ha szombatra vagy vasárnapra esik, akkor a következő hétfőn. Tehát hatszor volt országos vásár.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Erdődy grófhoz: Új-major, Felső major, Ferenc-major, Sándorháza, Emilia, Csókakő, Bán-major, Perec-major Szombathelyre: Pohl és Mayer gépgyár, Bőr- és cipőgyár, Putch takarógyár, Szövőgyár, MÁV igen sok a vasutas Vépről (sokan járnak), Téglagyár, Gyufagyár (1923-ig), Szappangyár, Vágóhíd (sokan járnak), Fehér-vasöntöde, Reich gépgyár, Magyar Villamosművek, XII. autójavító (sokan járnak).

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Summások: Csehimindszentről, Szemenyéről (szegény vidék, olcsóbban jöttek)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Szombathelyen vették

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

Zsombor, véka, silinga, csibeborító helyben készültek.

d) szövőbordát

Szombathelyen vették

e) favillát

helyben készült

f) fagereblyét

helyben készült

g) faboronát

helyben készült

h) egyebet?

falapát

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Kocsikasokat és szövőbordát nem készítettek Vépen, hanem Szombathelyen vették meg. Ezermesterek Vépen: Táncsics József, Szij Sándor, Táncsics György.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Ják, Kőszeg, Tanakajd. Régen helybe hozták, most pedig a szombathelyi piacon veszik meg a jáki cserepeket.

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Rőfösök: méterárut hoztak vászonba kötve az 50-es évek végéig. Leggyakrabban a csepregi asszonyok. Meszes: „meszet, meszet vegyenek, itt a meszes”. Ponyvával letakart szekéren hozták az égetett meszet a 30-as évek elejéig. Tyukászok: „au-au-tikmony-au” tikmony = tojás. Szárnyasállatokat és tojást vettek. Drótosok: „Van-e valami drótozni, fótozni való, ablakot csinálni való, mert a gyerek kitörte az ablakot”. 1945-ig. Vállra vett álló fatartóban bádog, drót, üveg, gitt. Késes-köszörűs: kerékpárra szerelt köszörűvel, melyet pedállal lehetett meghajtani. 60-as évek elejéig. Esernyőkészítő: 60-as évek elejéig. Vándor kötélverő: a 30-as évekig ment faluról falura, addig maradt egy faluban, amíg anyag volt. Bibor-lucerna vándortisztító, konkolyválogató: 50-es évek elejéig Szitás: „szitát, rostát javítani, megütni”, 60-as évek eleje Paprikás: biciklivel, gyalog őrölt paprikát árultak a 40-es évekig – kalocsai paprikát – kékfestő ruhába, kendőbe hozták, csattogó papucsban. Egy ismerős házban raktározták, ha fogytán volt, postán kértek újabb szállítmányt. Legnagyobb ellenségük az eső volt. Rongyszedő: „rongyot, csontot, ócskavasat veszek” 30-as évek. Cserébe fehér edényeket adtak (tányér, tál, cserép, dísztárgy) Szerviánok: paprika, paradicsom, dinnye, szilva, körte, cseresznye. Szekereken hordták a 40-es évekig. Kevés gyümölcs termett régen Vépen. Borosok: Zalából szekére boroshordóból addig árulta a bort, amíg el nem fogy. Cserépedényesek: Jákról, Zalából szekéren hozták. Gabonáért adták, amennyi belefért az edénybe, vagy amennyi az edény súlya, annyi gabonát kértek érte. 40-es évek. Teknősök-teknővályók: ahol sok a nyárfa teknővájó cigányok (Rábahídvég, Porpác, Vasszécsény, Ikervár) helyben teknőket, melencét, favillát, falapátot készítettek. 40-es évek

b) Honnan jöttek?

Rábahídvég, Porpác, Vasszécsény, Ikervár, Jákról, Zalából

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Rőfösök,Meszes,Tyukászok,Drótosok,Késes-köszörűs,Esernyőkészítő,Vándor kötélverő,Bibor-lucerna vándortisztító, konkolyválogató,Szitás,Paprikás,Rongyszedő,Szerviánok,Borosok,Cserépedényesek,Teknősök-teknővályók

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Régen nem volt szőlő a faluban, mert szőlőhegy nincs. Házaknál lugas háború előtt 5 %, háború után 90 %. Lugasokról megterem 3-5 hl bor. A faluból soknak van szőlője az alábbi helyeken: Badacsony-Vonyarcvashegy, Somló-Bér¬baltavár-Csipkerek, Zalaszentgrót-Aranyod-Ábrahámhegy-Badacsonytördemic.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Régen a templom körül volt a temető. Egyébként csak egy temető van a faluban 1700-tól.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Csontok kerültek elő Kis-Vépedről a halastó környékéről

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Flórián május 4. 1850-es években tűzvész volt Vépen, szobor az általános iskolánál, a tűzoltók védőszentje, tűzoltósisak van a fején. Egésznapos szentségimádás és körmenetet tartottak. „Tűztől, víztől ments meg Szent Flórián védszentünk, Istennél szólj mellettünk.” Szent Vendel október 20. juhász volt „Barmainkat tartsd meg, minden vésztől mentsd meg.” Nepomuki Szent János. Vele kapcsolatos mondás: Dícsérjétek ti keresztények Nepomuki Szent Jánost, igaz hívek, Istennek hű szolgája, ki érette megvetette a szörnyű halált. A királyné gyónását meghallgatta, a titkot, amit gyónt ki nem mondotta, a király ezért epedett és méregre gerjedett, kínzásokkal úgy fenyegetett, sötét éjjel bevettetett Moldva vizébe, hogy a király gonoszsága legyen rejtélybe, de angyalok repkedtek és világítottak. Búzaszentelő március 25. Úrnapja körmenet négy sátor volt felállítva a négy égjtáj felé pünkösd után 10 nappal (csütörtök).

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A II. világháború után lett általános. Elvétve használták a gurgatót (fahenger) és a seprőboronát.

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

kézi vetés 50%-ban

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

gépi vetés 50%-ban. A nagybirtok géppel vetett, a módosabb parasztok vetőgépet vettek, a szegények vagy kölcsönkértek, vagy kézzel vetettek.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mindhármat alkalmaztak: a gereblyés a legáltalánosabb 70 % a neve itt aratóbicikli a villás 20 % a hajmók 10 %

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen.

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Általában 20 kévét, de előfordult 12 is. 2 láb vagy kepe egy kereszt. A keresztek kepesort alkotnak, számuk a terméstől függ. A környező községekben a keresztben levő kévék száma 13. 1 hold termése kb. 30 kereszt. 1 keresztben 12-14 kg búza van.

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

n.a.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 144-155 cm között, a hadaró 70-80 cm.

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt a géppel: 4 nyársaló, 2 kazalrakó, 2 kéveadogató, 1-2 kévemetsző, 1 etető, 2 polyvavivő, 2 törekhordó, 2 szalmavivő, 2 zsákoló.

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Parasztoknál nyárssal hordták fel a létrán a kazalra a szalmát, mert elevátor nem fért be. Ez általános volt. A töreket és a polyvát vízszintes rudakon hordták a kutyóba: ez egy hevenyészetten összeállított tároló, mely négy oszlopon állt, három oldalát befonták vesszővel, a tetején rudak, ezen szalma tető. 1945 után általános lett az elevátor használata. 1945 után általános lett az elevátor használata.

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nagyobb mennyiségben megszűnt 1910-ben. Kis parcellákon fennmaradt 1949-50-ig: kenyérsütés és hurkatöltésre.

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A taligás ekék megjelenésével a két világháború között. A parasztok eke után ültették a burgonyát. A szegényebbek először kapával lukaltak, belerakták a burgonyát, ráhúzták a földet kapával, majd ráléptek.

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A renden forgatatlnaul hagyják, ha vékony a fű és gyorsan megszárad. A rendet szétteregetik, ha sok és vastag a fű. Szénaszárító állványt Vépen nagyon ritkán használtak: a három dorong-fát kifúrták, dróttal összekötötték, lábakat széthúzták. Forgatás az időjárástól függött. Rendszerint egyszer, ha a renden megázott szétdobálták, esetleg mégegyszer megforgatták. Győjtés, hosszú szekéren hordták be. A területen található boglya vagy petrence száma a termés mennyiségétől függött. Tetejére ágat tűztek, hogy a szél ne tudja felforgatni.

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A II. világháborúig hajdinával, azóta nagyméretű kosárral, villával, gereblyével. Abrakot: abrakos mérő ládával adagolták: finak

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Felső igafa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg.

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszegek (bal-jobb)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, használták. Ha kevés volt a szalma sokan használták. A csaritot, a csalitot az erdőgazdaság inséges időben eladta.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Tartóláncot itt mindig is használtak, így biztosabb a rúd egyenes vezetése.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: nagyobb, erősebb, széna-, szalmahordás – hosszúszekér durvább nyomórúddal, lánccal és kötéllel ellátva. Hogy a szekér hosszabb, vagy rövidebb a nyújtótól függ, mely lehet hosszú és rövid. Rövid nyújtóval nehéz kisebb tömegű árut szállítanak: gabona répa, kukorica, föheny, kő, kavics. Hosszú nyújtóval: kisebb fajsúlyú, de nagyobb tömegű árut szállítanak: széna, szalma. Kocsi: kisebb, könnyebb, díszesebb általában személyszállításra használják

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Rövid szekér: 3 m, hosszú szekér: 5-6 m, nyomórúd: 7-8 m, rudazókötél: 10-12 m, lánc: 8-10 m. Általában a rövid szekér az általános, csak szénahordásra, illetve a kévés gabona behordására szerelték fel a hosszú nyújtót és a vendégoldalakat. A létraszerű hosszú oldalt a pajta külső falára akasztották fel, ott tárolták, vagy a pajta padlásán a nyomórúddal és a vendégoldallal együtt.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása elől lánccal történik. A nyomórúdon elől és hátul bevágás van, hogy a láncot és kötelet megfogja. A kötél 10-12 m hosszú. a kötelet rákötik a hosszúra nyújtott, létraszerű szekéroldal – hátulról nézve a bal oldalira –, átvetik a nyomórúdon, kétszer körbetekerik, rajta 2-3 ember rácsimpaszkodik, hogy a rúd leszorítsa a szénát, kévés bagonát rákötik a jobb oldali szekéroldalhoz, itt is kétszer megtekerik és mindaddig húzzák balra-jobbra a két oldal között, amíg a kötél kb. 80 cm-re nem rövidül, ekkor elkötik. Itt más eszközöket nem alkalmaztak, mint pl. csigát, mint más helyeken.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Saroglyát ritkán használtak, ezek enyhén íveltek. A szekéren főleg subert használtak. A két léc közti résbe függőlegesen tolták be a szekérbe.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Patkolás általános volt, elsősorban nyáron, ha köves úton jártak, ha feltört a körmük. 95 %-ban teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter, zséder. Készült fából, fémből, zománcos (kék, vörös, zöld, fehér), alumínium.

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

n.a.

b) terelik jobbra

hikk hó, hik

c) és balra

nejde hó, hok

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

puci-puci-ne poci-poci-ne

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

pi-pi-pi-pi

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere ide kis kutyám Bodri gyere Füttyentenek

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilolótípusú törőt használtak 2 m hosszú. Patakban, álló vízben áztatták 2-3 hétig, majd megszárították, a fás részt tilóval összetörték, és gerebennel kifésülték.

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Kizárólag fekvőt.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Cigánytáborok (mai Bihar utca) muzsikus cigányok tanították hegedűlni a fiatalságot. Ferenc major 10 család volt és van ma is. Gróf Erdődy Ferenc majorja volt Sándorháza (Erdődy) 10-12 család élt – ma már lebontották. Vadász villa egy szép vadászház volt már lebontva. Csókakő 15 család. Emília major 6-7 család lakott már lebontva. Kópháza (vadászlak) a pecöli erdőben. Bozzai régen 10 ház 40-50 fő (1940-es évek elején), ma 40 ház, kb. 200 fő, társközség. Bárdos régen 4-5 ház 20-25 fő, ma 10 ház 40-50 fő, társtelepülés. Bán major Zrínyi Péter báné volt a háború után lebontották 4-5 ház volt. 4 családnak volt közös konyhája. Nem volt régen Vépen utcanév: hosszú-szer 1910 ma Rákóczi utca bozót-szer Táncsics utca kastil-szer, az Erdődy kastély és környéke új utca (1800 elején) Deák Ferenc utca postaút, postakocsik jártak erre, később Kolozsvári utca, ma Dózsa utca. Más elnevezés: ások (alsó rész), mai Rákóczi utca fősök (felső rész), sok veszekedés a lányok miatt város vége a kastélytól Szombathely felé vezető út hágcsó (hátsó) a híd után kis-köz-kis utca Kis-Véped (ma csepregi úti TSZ major) 1242-ben elpusztult.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A Bihar utcában volt 5 zsuppos boronaház, még az Erdődy gróf építette. Egy elégett 1910-ben, egy elégett 1930-ban, kettő lebontva 1920-ban, egy lebontva 1960-ban.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Tűzfal mellé vagy közfal mellé épített fekvőkémény vitte el a füstö. 1920 után már csak zárt kéményt építettek. 1920-ig Vépen sok fakéményes ház volt.

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A tornác-ternác-gang 1-1,2 m. Sok ház tornác nélküli volt.

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Igen, a Rákóczi utcában Szuák József (kanadai) 80x60 cm. Minden zsuppos háznál meg volt a keresztmestergerenda. Csak földafalu ház volt a tanácsháza (50 cm vastag falakkal gyakorlatilag a falakat tartotta össze).

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

1910-1920.

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az I. világháború után.

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Igen, Szij Sándor, Táncsics u. 16., Pogácsás István, Felszabadulás u. 14. Az utolsót 1965-ben bontották le.

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

60-70 cm-es padkára.

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A pajta-fiában 100 kereszt búza befért, a másik oldalra a polyva, törek, illetve a szénát rakták. Az ajtók elől a bejárat, hátul a szélkapu (a huzat kivitte a töreket és a polyvát). Széna = szüleség

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Használtak ilyet,egyik ágát akasztották a fazék fülébe vagy a két ág közé fogták a fazekat. Külön nevet mondani nem tudtak.

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Igen, törköly/répa között, vagy ahogy Vépen mondják darált (reszelt) DERÁLÓ! Ugyanígyí savanyították egészben a káposztafejeket, néhol csak egész leveleket a reszelt káposzta között töltött káposztához. Az egészbeni répa és káposzta savanyítás nem volt általános kb. 25 %.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Igen, törköly/répa között, vagy ahogy Vépen mondják darált (reszelt) DERÁLÓ! Ugyanígyí savanyították egészben a káposztafejeket, néhol csak egész leveleket a reszelt káposzta között töltött káposztához. Az egészbeni répa és káposzta savanyítás nem volt általános kb. 25 %.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1920-ig mindenki otthon sütött a kemencében. 1920-tól a pékhez vitték, kb. 1960-ig. Általában 6-6 gömbölyű rozskenyeret készítettek. Érdekesség, hogy Vépen előszeretettel használtak a szalmából készült kerek és ovális zsombor helyett a vesszőből készült két füllel ellátott fonott kosarat, leggyakrabban gömbölyűt, de sokszor oválisat, melyen szintén két fül volt.

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Vépen előfordult a csillagos forma, bár ritkán. Gyakoribb volt a vesszőíves (hajtován), mely mogyorófábó készült ritkán található volt a léces forma is.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

A fából készült vajköpülő magassága 34-45 cm, szélessége alul 20 cm, felül 15 cm. Tejesfazékba (köcsög) is tettek kis köpüfát. Cserépből is készült két füllel, ez kissé hasas volt 1900-tól. Házi vajkészítés 1955-ig volt, faragtak vajformázót is, melynek alsó méretei 12x6 cm, kissé szélesedik felfelé 15x8 cm, az aljába havasi gyopárt faragtak, a formázó magassága 6 cm.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

1920-ig sok hajdinát termeltek, 1945-ben kb. 30 gazda 15 kh területen. Pogácsát, kását készítettek, hurkába tölteléknek, köles leves, rozskenyér fehérítésére is használják ma is.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából kását és pogácsát is készítettek kölesből is készítettek sóval ízesített gánicát, gáncát.

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Szív alakú, kerek és hosszúkás fonott kalácsot készítettek. A kalácsba mazsolyát is raktak. Szokásban volt háromféle egyre kisebbet egymásra rakni és úgy megsütni.

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Egy adaghoz: 1 kanál zsír, 2 paprika, 2 paradicsom, 1 hagyma (pirítva). Ízlés szerint ráütöttek 2 tojást, vagy lecsókolbász, vagy szalonnát, esetleg még tejfelt is. Vépen krumplit nem használnak a lecsóhoz.

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Paprikát 1920-as évektől, amikor az erdélyiek puttonyba méterárut hoztak a faluba eladni, ők rendszeresen ettek és ők honosították meg. 1945 óta rendszeresen fogyasztanak paprikát és paradicsomot. Ettek paprikát, paradicsomot kenyérrel, zsíros kenyérrel, szalonnával, kolbásszal. Ezek az erdélyi árusok honosították meg a nyers uborkát is, de a nyers uborka evése nem általános kb. 5 % eszi.

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós-mákos kalács (kelt tészta), diós-mákos bejgli (sok zsír, linzer tészta, gyúrt + élesztő, több rétegű töltelék), túrós-mákos-diós-lekváros bukta és lepény, különféle rétesek (alma, túró, mák).

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

1945-ig májustól októberig rendszeresen, az 50-es évek elejéig még elég sokan hétköznapon. Ünnepeken a harmincas évekig rendszeresen, az alján nemzetiszinű szövéssel a szélén (6 cm). Elvétve előfordult 1950-ig (Szalai Károly bácsi).

b) Hány szélből készült?

3-4 szélből készült.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Derékban rögzített szoknyát általánosan 1920-ig, de előfordult 1950-ig egyberuhát hordanak 1930-as évektől.

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szoktak 1920-ig rendszeresen. A Mikula házban még 15 éve is volt szövés (a Bozzai határnál, ma társközség).

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

A negyvenes évek elejéig. Legutoljára 1947-ben figyelték meg, nem volt általános szokás. Talán érdekesség: gyászmisére bármilyen régen halt meg az illető, a hozzátartozók mindig feketébe mennek.

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az 1945-50-ig. A régi házaknál ma is úgy van. Az új házakban ma is így van.

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

n.a.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nem tartottak esküvőt: advent és nagyböjtben.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szerda, csütörtök, esetleg pénteken 11-ig.

b) 1930 körül:

szombaton

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A menyasszony házánál. Amíg a menyasszony házánál elkészültek, a vőfélyek elvitték a vendégeket a kocsmába saját költségükön.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A főétkezés a menyasszonynál: nyáron 20-22 óra, télen 18-20 óra. Éjfélkor a menyasszonytánc közben újra étkeztek, akkor csak húsokat, süteményt szolgáltak fel. Ritkán előfordult, hogy a menyasszonytánc után 3 órakor folytatták a lakodalmat a vőlegény házánál. Éjfélkor vették le a menyasszony koszorúját: „Már te koszorúslány nem lehetsz, a fejedre gyöngykoszorút nem tehetsz bodros fejkötőt tehetsz, úgy lész asszony.” Vépen még most is szokásban van a sátras lakodalom 70-75 %-ban, ahol 60-120 résztvevő van.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Vendéglőben:Nagyszálló, Gyöngyös, Pelikán, Pannónai, Tóvendéglő, BM-klub, Vásárcsarnok, vagy otthon sátrakban.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

1960 óta szokás Szombathelyen tartani a lakodalmat valamely vendéglőben, de gyakori az otthon tartott sátras esküvő is.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vendéghívó, vőfély 1-2 fő esetleg 3-6 is lehet. Vőfélybottal, rajta nemzeti színű szalagok, hímzett kendővel.

b) 1930 körül:

Az ifjú pár, akit a lakodalomba meghívnak (vacsora) személyesen hívnak meg, előtte 2 hónap, 6 hét, vagy 2 héttel. Akit a polgári esküvőre hívnak: esküvői értesítést küldenek.

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Vépen nem volt semmilyen cseréptörési szokás.

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Vépen sok a muzsikus cigány, innen az egész megyébe eljárnak zenélni

b) Milyen hangszereken játszottak?

2 hegedű (prim, kontrás), 1-2 cimbalom, 1 nagybőgő, 1 pikulás vagy síp, 1-2 prímás.

c) Hány főből állott a zenekar?

A zenekar 5-6 főből állott.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A harmónika 45 után terjedt el.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

szalmát vagy polyvát szórtak szét a konyhában, a lucázók „cullagot” kaptak (pénz, dió, alma). „Luca-Luca-kity-koty: annyi pénzetek legyen, mint égen a csillag Luca-Luca-kity-koty: nagy csöcse legyen az asszonynak Luca-Luca-kity-koty: annyi búzájuk legyen, mint a szészórt alma, polyva.” Először a rokonokhoz mentek, majd minden házhoz, ahol 1-2 krajcárt kaptak. Letérdepelve szórták szét a kastélyba a szalmát, majd egy zsombor almát szórtak szét, amit gyorsan szétkapkodtak. „Luca-Luca-kity-koty: tikjuk, lúdjuk ülősek legyenek, fejszéjük-furajuk úgy megálljon a helyibe, mint egy szálfa a tövibe annyi zsírjuk legyen, mint kútban a vzí, annyi pénzek legyen, mint égen a csillag, olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda olyan hosszú kolbászuk legyen, mint a falu hossza tietek lányának akkora csöcse legyen, mint egy dinnye akkora valaga legyen, mint a kemence szája.” Ha nem engedték be őket: egy csibéjük legyen, az is vak legyen.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

n.a.

b) Meddig élt ez a szokás?

A negyvenes évekig de a háború óta kiveszett ez a szokás.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

legények, fiatalok jártak regölni

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Vannak, a 3500 lakóból 30-35 öreglegényt soroltak fel az adatközlők, ami 1 % körül van.

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Igen

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

rendszerint 3 x van a köcsögökön: a füllel szemben és a fül két oldalán.

c) Hol szerezték be ezeket?

Ják és Narda-i fazekasok munkája, a vépi vásáron vették gabonáért, egyesek láttak Vépen keresztet is a köcsögön. Csutizás: Húsvétkor a réten játszottak a lányok köcsögökkel. Kavicsot tettek bele, és a tejesköcsögöt 3-4 lépésről egymásnak dobálták (8-10 fő), ha leesett és eltörött az illetőt megbüntették egy lábon kellett állnia. Ha sok köcsög eltörött a legények meglopták a faluban és hozták ki a rétre. Más szokás szintén húsvétkor: pénzt dobnak a piros tojásba, ha eltalálták, azonnal megehették.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Szent Iván estéjén június 23-án este összeszedték a rossz söprűket a faluba és meggyújtva nagy nyárfákat dobáltak át.

a) Melyik napon,

Szent Iván estéjén június 23-án este

b) miért,

Azt is mondták, hogy boszorkányokat űznek.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

1950-es évek elejéig volt ezen szokás.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

n.a.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Cipőt, csizmát gondosan kitisztítva előző este az ablakba tették, ebbe rakták be az ajándékokat: csoki, alma, dió, szentjánoskenyér, narancs, cukorka, ha rossz volt, vagy nem volt tiszta a cipőr, csak virgácsot kapott. A Mikulás kifordított szőrbundában nagy szakállal, derekán lánc, kezében nagy bottal, hátán puttyony vagy zsák.

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Pásztor: Adj Isten gazda, terítse asztalát, fehér abroszt, nem tudja miféle népség lepi meg a házát. Gazda: Akkorát zikkentem, zökkedtem a tietek ajtajában, hogyha 360 Q-ás lelkem lett volna, az is kiszállott volna. Betlehemes: Bozsok előtt felébredtem volna, ha a kis Jézus megszületett volna. Gyere pajtás keljük fel, szakállamat 663 szúnyog szétrágta volna. Más: 1 öreg, 2 fiatal: Első beront a lakásba és lefekszik a földre. Második: ha be nem jöttem volna a konyhába a pénz és a konyha mind elégett volna. Első: kerülj be pajtás! Második: amit mondtál pajtás azt álmodtam, akkora szúnyogot láttam, hogy egyik lába a győri templomajtón volt, a másik a Dunába úszkált, nagy volt pajtás, nagy ám pajtás! Az öreg kint énekel: pásztorok, pásztorok mit cselekedtetetk, hogy a juhaitokról efeledkeztetek! Beront az öreg: hát ti itt vagytok? Melyiktek hagyta nyitva a nagy AKÓ (akol) ajtaját Kis Istók nagy bojtár azt mondta, gyön az öreg majd beteszi. Ellopták a legszebbik nyájamat, amelytől vártam 12 pokrócnak valót, de azért ne féljetek megadom az evést, ivást, hátatokból hasítok 6 ölnyi szalonnát és bocskoraitok szíját.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Állatvédőszenteket nem ismernek. Szent Vendel aki juhász volt: „Barmainkat tartsd meg, minden vésztől mentsd meg!” Szent György napján volt a pásztorfogadás, a bérezés megállapítása, április 24. Szent Mihály az állatok beterelésének napja, szeptember 29.

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a krampusz, vagy a kankus, elvisz a török, gyűnnek a manók!

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

éjféli misén

b) Mikor, hol, miért?

templomban

c) Írjuk le tömören a szokást?

Éjféli misén diót dobáltak a padok közé.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Fűrészt, fűrészelő bakot, emberi arcot, emberi alak kapál, kaszát visz a vállán, fejszés embert.