Nagykapornak

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Nagykapornak, 1987. december
Adatközlők:	1. Vajdai Károly, 1909. 2. Csillag Irma, 1909. 3. Horváth Kálmán, 1914.
Gyűjtötte:	Szendrői Éva
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Kapornak nevezetű uraságról kapta nevét Nagykapornak. A török időkben már biztosan lakott település volt. Korábbi időkről nincs információ. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Zanati, Tóth, Horváth, Vajdai, Halász. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Betelepültekről nem tudnak. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el a faluból nagyobb számban. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nemesrádó, Kehida, Zalaistvánd, Pókaszepetnek. Életmód, szokások alapján e falvak hasonlóak Kapornakhoz. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Tájegységbe tartozásról nem tudnak. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységekről, vidékekről. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községeket nem ismernek. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falut nem csúfolták, s a helybeliek sem csúfoltak más falvakat. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodtak más falvakból régebben: Padár, Almás, Pacsa, Misefa, Zalaistvánd, Újhegy. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Egerszeg, Szentgrót, Pacsa, Keszthely és helyben is volt vásár.

b) Piacra:

Zalaegerszeg

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúszentlászló, Vasvár. Búcsú szeptember 12-én, Mária nevenapján volt.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Somogyba hat hónapos aratómunára mentek. Apátiba, Orbányosfára, Besenyőbe, Forintosházára jártak cselédeskedni. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nagykapornakra is szoktak jönni cselédeskedni más helyekről. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem dolgoznak, csak maguk számára készítettek eszközöket, szerszámokat. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Egerszegi vásáron vett cserépedényeket használtak. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Kapornakon járt vándorárusok: paprikások, tollasok, edényfoltozók, meszesek, faszerszám-készítők. (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek volt szőlőjük a misefai határban, Tilajban, Orbányosfán, Apátiban. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A mai templom helyén valamikor temető volt. Misefa felé a Városhegyen van a zsidó temető. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepe a falunak: Nagyasszonykor Jézus szíves búcsú (augusztus 16-án). (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak a két világháború között egymáshoz erősített 2-3 boronát a szántás elgyengetéséhez. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

A paraszt kézzel vetette a gabonát. Uradalmakban volt vetőgép. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Gereblyés kaszacsapót használtak. A többi fajtát nem ismerték. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak olyan kévekötő fát, aminek a végébe a sarlót is be lehetett dugni. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

a) Búzából 17 kévét raktak keresztbe, rozsból 21-et. b) 4-5, sőt 8-10 keresztet raktak összekapcsolva, melynek kepe volt a neve. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározatlan számú összerakott keresztet jelentett. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 144-145 cm között volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Nem állandó csapat járt csépelni. Összeálltak rokonok, szomszédok. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A szalmát korábban (1930) rudakon hordták kazalba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdinatermelés a 40-50-es években szűnt meg. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonyát eke után a felszabadulást követő években vetették. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Jó időben renden forgatták a szárat. Esős időben szétterítették és forgatták. Állványt csak uradalmakban használtak. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával vagy kötéllel összekötve hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igaszeg

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igabőszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igabőfa (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ha elfogyott a szalma, almoztak falevéllel is. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Marhák vontatták a szekeret, lovak a kocsit. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Volt hosszú szekér, ami 3,5-4 méter hosszú volt, és volt rövid, ami kb. 2,5 méteres. Gyakoribb a hosszabb volt. Vendégoldallal is szállítottak. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása rudazókötéllel történt. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Egyenes oldalú volt a szekérkas.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak kettőt is. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A vonómarhát szokták patkolni, ha baleset érte a lábát. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter vagy köpü. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne-e!

b) terelik jobbra

Hi! vagy Hahó vissza!

c) és balra

Nejde! (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne-ne és kucu-kucu szavakkal. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi ne, puty-puty szavakkal. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender, len törésére tilótípusú törőt használtak. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Általában álló rokkát használtak. (1,2,3)