Nemesbük

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. augusztus
Adatközlők:	(1.)Szita Lajosné, 1912. Nemesbük, Mártírok u. 4.
	(2.)Nagy József, 1910. Nemesbük, Április 4. u. 23.
	(3.)Pompor Kálmánné, 1910. Nemesbük, Mártírok u. 3.
	(4.)Kiss Flórián, 1912. Nemesbük, Mártírok u. 23.
	(5.)Dimina Károlyné, 1898. Nemesbük, Rákóczi u. 76.
	(6.)Babai József, 1909. Nemesbük, Április 4. u. 35.
	(7.)Kiss Anna, 1910. Nemesbük, Kossuth L. u. 68.
	(8.)Kiss Gyuláné, 1906. Nemesbük, Mártírok u. 10.
Gyűjtötte:	Csukovits Anita
Wiki feldolgozás:	Szakolczai Zsófia
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A kérdésre valamennyi adatközlő azt válaszolta, hogy kezdettől fogva nemesek lakják. A falu eredetileg nem itt volt, hanem a szőlőhegyen, de a víz miatt átköltöztek a mai helyre. A falu a törökök elől költözött a völgybe a mai helyére. A falu a hegyoldalból a tatárok elől átköltözött a mai falu végén levő erdő szélébe, majd jelenlegi helyére. (2,5,6)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A faluban csak egy adatközlő tudott régi családokat megnevezni, általában minden olyan családot réginek tartanak, amely 1910 előtt már a faluban lakott. Nyul, Tik, Csepeli. (4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluban nem tudnak arról, hogy nagyobb számban érkeztek volna betelepülők, a falu jelenlegi lakosságának harmada jövevény, de ők már az 1960-70-es években költöztek ide, az egész ország területéről, Hévíz és Keszthely közelsége miatt. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nagyobb számú elköltözésről nem tudnak a faluban. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A kérdésre többség nem tudott pozitívan válaszolni. Zalaköveskút, Karmacs áll közel, mivel Nemesbükkel közös jegyzőséget alkottak. Köveskúttal az egyházközség is közös volt, de egyik faluval sincs összetartozástudatuk. (3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Adatközlőim nem tudnak arról, hogy valamilyen tájegységbe, vagy népcsoportba tartoznának, ilyen kollektív tudatuk nincs. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Göcsejről, Őrségről tud 3 adatközlő. Rátót Göcsejben van. A Göcsej a Zalán túl kezdődik. (2,4,6)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A környéken nem tartják egy községet sem híresnek. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nemesbüköt nem csúfolták. A göcseji Rátótot csúfolták, hogy keresztben vitték a létrát az erdőben. A gyülevészieket vöröshagymásoknak mondták. Rezit csúfolták „üsd a rezi muffot!” (valaki elvesztette a kabtáját, az éjjeliőr megtalálta, de a sötétben tolvajnak nézte és verni kezdte), „kanyarít, mint a rezi bika”. (2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Leggyakoribb a falun belüli házasság. Karmacs, Páhok, Rezi a környékbeli falvak közül inkább ezekkel házasodtak minimális arányban. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Keszthely (1,2,3,4,5,6,7,8), Zalaszentgrót (1,4), Pacsa (1), Karmacs novemberben (3), Zalaszentlászló (3), Marcali, Zalaapáti (4), Zalaegerszeg (4)

b) Piacra:

Keszthely (1,2,3,4,5,6,7,8)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Sümeg Mária nevenapján, Vasvár ősszel (1,2,3,5,6), Zalaszentlászló (3,5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Cselédeskedni, részesaratónak, szőlőmunkásnak a mádi és a kustányi uradalomba jártak, de a helybeli gazdáknál is sokan találtak alkalmazást. Ezenkívül jártak nemesbüli summások hat hónapra Somogyba, Baranyába, Tolnába is. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nemesbükre más falvakból nem jártak munkiások. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

igen

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Falubeli iparosok csak helyieknek készítettek eszközöket, jelentős mesterember nem volt. A faluban volt kádár (3), kovács, bognár, hentes (4).

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A gazdasági eszközöket főleg Keszthelyen, illetve a többi vásáron vették (1,2,3,4,5,6,7,8). A faluban háziipar nem volt jelentős, gazdasági eszközöket nem készítettek házilag.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Az edényeket vásárban és vándorárusoktól vették, főleg terményért. Maguk ritkán mentek érte a fazekashoz. (1,2,3,4,5,6,7,8) Főleg sümegi fazekakat használtak. (4,5,6)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Jártak a faluba árulni: halasasszonyok (2,7), drótostótok „batyusok” (1,3,4,6), üvegesek (1,3,4,6), köszörűsök (1,4), fazekasok (1,3,4,6), „erdélyiek” ruhát árulni (1).

b) Honnan jöttek?

Erdély

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

halasasszonyok, drótostót "batyusok", üvegesek, köszörűsök, "erdélyiek

d) Mit árultak?

hal, üveg, ruha

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A nemesbükieknek az alábbi falvak határában voltak szőlőik: Karmacs (1,3), Kustány (1,6), Pályi (3), Rezi (6), Köveskút (6). Vindornyaszőlős határában rétjük is volt. (6) Emellett saját határukban, a szőlőhegyen is volt szőlőjük.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Az adatközlők többsége csak a jelenlegi egy temetőről tud, annak ellenére, hogy 1908-ban találtak sírokat a templom mellett. A templom mellett volt régen a temető. (4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nemesbük fogadott ünnepei: búcsú Péter-Pálkor (1,2,3,4), Flórián tűz ellett (1,4,6), Antal jég ellen (1,3,4,6), Vendel az állatok védőszentje (2,3,4). A Szőlőhegynek külön ünnepe volt: Szent Iván és Szentháromság napja. (2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Nemesbükön az általános az egy borna használata (3,4,6). Ritkán használtak 2-3 boronát. (2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A faluban a két világháború között a kézi vetés az általános.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Három-négy vetőgép volt csak a faluban, a nagy gazdáknál. (1,2,3,4,6)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Nemesbükön a gereblyés kaszacsapó („terelő”, „kaszagrábla”) gyakori, de nem kizárólagos. Villás kaszacsapót, hajmókot nem használtak. (2,4,6)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Sarlóval egy kombinált kévekötő-fát nem használnak. (1,2,3,4,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

18 kéve alkotott egy keresztet (a legfelső mindig a pap). (2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A keresztek száma a kepében változó, függ a földtől. Lehet egy kepében 3-4 (3), 4-5 (2), 5-6, de akár 10 kéve is (4,6). A kepe szót termésmennyiség meghatározására nem használták. (1,2,3,4,5,6,7)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csépnyél 155 cm felett van, leggyakrabban 180 cm (3,4,6), de emlékeznek 2 m hosszú csépnyélre is. (2)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A faluban cséplőgép csak pár darab volt, a tulajdonos részért adta kölcsönbe. A munkásokat a gazda állította. (2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát általában villával hordták kazalba, csak nagyobb távolság esetén használtak petrencét. Az elevátort ismerték, az uradaslomban ezzel dolgoztak. (2,3,4,6)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A területen a hajdina termesztése nem volt jellemző. 1945 után vetettek 1-2 évig, akkor is keveset. A 40-es évek végére meg is szűnt a hajdina-termesztés. (2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1940 körül kezdte néhány gazda eke után vetni a krumplit, de a többség még az 1950-es évekig lyukba vetette. Általánossá csak a TSZ megalakulása után vált. (2,3,6)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A széna renden száradt, ha jó idő volt csak egyszer forgatták. Nemesbükön az alábbi szénaegységek ismeretesek: csomó (kup), petrence, boglya, kazal. (2,4,6)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi takarmányt az állatoknak villával hordták. (2,3,4,6)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igaszeg (2,3,4,6)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg (6)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakfa (4), bérfa (2), felső fa (3), húzófej (6)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ősszel használtak almozáshoz falevelet, de inkább csak az, akinek nem termett elég szénája. Nem rendszeres. (2,3,4,6)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

ősszel

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Lófogatolásnál általánosan használtak szügyre erősített tartóláncot, ez fékezte a lovat. (2,3,4,6)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsi és a szekér közti különbséget abban látják, hogy a kocsi lóvontatású, míg a szekérbe marhát fonnak. (2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szénásszekér 3,8-4 m hosszú. Vendégoldallal nem szállítottak. (2,4,6)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása elől lánccal, hátul kötéllel történt. A kötelet csigával húzták meg és egyágú szigony alakú „lapickával” rögzítették, szabályozták. (2,3,4,6)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája általában ívelt. (2,4,6) Nem volt saroglya. (3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A vesszőből készült szekérkas nem volt általános. (2,3,6) Nemrég még használtak kast. Házilag készítették a régi alapján, kb. 10 éve. Ők régen hosszúkast is használtak. (4)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Vonómarhát nem patkoltak, csak a fájós lábúakat. (2,3,4,6) Rezin patkolták a teheneket is. (6)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény itteni neve „zséter”. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

az állatokat ostorral indították. Megállítás: Ha-he! Becce nevet nem használják. (2,3,4)

b) terelik jobbra

jobbra: Hajsz!

c) és balra

balra: Hü!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznó hívogatószavai: coli! (2), coca ne (3), ccc, huccs-ne (4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi, pizse-pizse (kiscsirke). (2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát csak névvel hívogatják. (2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendertörésre tilótípusú törőt használtak. „Kendervágónak”, „kendertörőnek” nevezték. (2,3,4,6,7)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A fekvő (a) és a ferde (b) típusú rokkát egyaránt használták. Az álló (c) rokkát is használták, de csak gyapjő fonására. (1,2,3,4,6)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Különálló házcsoportról nem tudnak.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu eredetileg nem a mai helyén volt a víz, illetve a törökök miatt költözött át a szőlőhegyről (ld. I.1). (2,5,6)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A faluban boronaház nem volt. A 6. adatközlő emlékszik arra, hogy a szőlőhegyen volt kettő, de ezeket elbontották már a harmincas években. A faluban a házakat tömésből, illetve vályogból építették. Ezek közül sok ma is áll. (1,2,3,4,5,6,7)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

n.a.

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Nemesbükön kétféle háztípus különböztethetőmeg: a konyhából, melynek bejárata a szabadba nyílt, nyílott a szoba és a kamra (2,3); a pitarból külön bejárata volt mindhárom helyiségnek (1,4,6).

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

n.a.

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek Nemesbükön nem váltak általánossá. Kb. az I. világháború után jelent meg pár darab, de a nyílt tűzhelyt és a kemencét csak a lábas sparheltek szorították ki. (2,3,4,6)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kockaházak építése az 1960-as években kezdődött. (1,2,4,7)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Olyan házról nem tudnak Nemesbükön, amelyben konyháról fűtött szobai kemence lett volna. A konyhában kemence, a szobában konyháról fűtött kemence állt. (1,2,3,4,6)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A kemencét kb.50 cm magas padkára építették. (1,2,3,4,6)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A nemesbüki pajták egyszerű téglalap alaprajzzal készültek. (2,3,4,6)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nemesbükön kevesen használtak fazékkiszedő villát. (2,3,4,5,6) Egyik villaágat akasztották a fazék fülébe. (3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Káposztát, tarlórépát savanyítottak, de nem egészben, hanem leszelve. (1,2,3,4,5,6)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

nem egészben

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése és készítése egyidőben szűnt meg, az 1950-es években, a TSZ megindulásakor. (1,2,3,4,5,6,7)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A kenyér tárolására csillagos formájú kenyértartót használtak. (1,2,3,4,5,6,7)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

A vajat nem dongás edényben köpülték, hanem tejesköcsögben. (1,2,3,4,5,6,7)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Hajdinát, kölest alig termeltek, azt sem házilag törték, Kehida-Kustányban volt malom. (1,2,3,4,5,6,7)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

A hajdinából, kölesből csak egyszerű kását készítettek, vagy hurkába töltötték. Gánica nevű ételek kukoricalisztből készültek. (1,2,3,4,5,6)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Többféle ünnepi kalácsforma ismeretes: leggyakoribb az egyszerű sima „kőtt” kalács (1,2,4), továbbá gyűrű alakú kalács (1,2), fonott (2,4), kifli alakú (2). Gyakori volt a mazsolás kugli, a kuglóf is. (1,2,7)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Lecsót az idős emberek ma sem készítenek, csak kb. 30 éve vált általánossá-e paprika és a paradicsom aránya ízléstől függően 1:1, illetve 2:1-hez a paprika többségével. (1,2,3,4,5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nyers paprikát, paradicsomot kb. a 30-as évek végétől fogyasztanak, de ekkor még csak a fiatalok ették. Az adatközlők többsége ma sem eszik paradicsomot, paprikát is ritkán. (1,3,4,6)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Jellegzetes karácsonyi sült tészta volt a töltött (diós-mákos) és töltetlen kalács. További ünnepi sütemények: piskóta, szalagária, csokoládés kugli (1,3,4,5). Cukorperec (tojás, víz, liszt, cukor, olaj, pálinka), vert perec (vízben főtt perec kemencében sütve). (3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

A férfiak viseltek széles gatyát ünnepre...

b) Hány szélből készült?

...általában 4 szélből, de előfordult 2, illetve 6 szélből is. (1,2,4)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az egyberuha 1945 után vált általánossá. (3,4,5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A nemesbüki asszonyok nem szőttek, de a férfiak sem. A nemesbükiek Gyülevészre, Keszthelyre, Bucsára, Zalaszentlászlóra jártak szövetni. (1,3,4,5)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nemesbükön nem emlékeznek arra, hogy házon kívül a kendő viselete kötelező lett volna. (1,2,3,4,5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A lakószobában a két ágyat ma is legtöbb helyen egymás mellé állítják. (1,2,3,4,6)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A századelőn a legtöbb esküvőt télen tartották, ősszel és tavasszal kevesebbet...

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

...nyáron nem tartottak esküvőt. (1,3,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910 körül a lakodalmat vasárnap tartották.

b) 1930 körül:

1960 körül, ma is szombaton tartják. (1,3,4,6)