Petőmihályfa

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezését Pető(fy) és Mihály(fy) grófnak tulajdonítják, ugyanis ők alapították a falut. Innen ered a falu neve is. Volt a faluban régen egy vár, 3. és 4. szerint ez elsüllyedt, éppen az ő telkük végében. Egy sánc még ma is látható. (1,2,3,4,5,6)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családai: Tahin, Gombás, Török, Ferencz, Kovács, Kutasi, Tóth, Gergácz, Csákány, Köcse, Kulcsár, Ferenci. (1,2,3,4,5,6)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba sem magyarok, sem más nemzetiségűek nem települtek be. (1,2,3,4,5,6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nagyobb számban nem költöztek el. (1,2,3,4,5,6)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Magukéhoz hasonló falunak leginkább Hegyhátszentpétert és Andrásfát tartják, valamint Győrvárt és Gersekarátot. Egyforma nagyságú falvak, közös TSZ-ük van, közös jegyzőség volt, mindig Győrvárra tartoztak. (1,2,5,6)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a Hegyhátba tartozik. (1,2,3,4,5,6)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Az általuk megnevezett közeli tájegységek: Őrség, Göcsej, Rábamente, Zala. (1,2,3,4,5,6)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községek: Hegyhátszentpéter (Péterfa): van a falu határában egy római sánc, valamint itt volt a Boda vára és hídja is. Nagycenken született Széchenyi István Sümeg: vár és búcsújáró hely Vasvár: búcsújáró hely, valamint itt kötött békét a török kimenete után. Temploma IV. Béla idejéből való Győrvár: itt is a Boda várát említették Andrásfa: itt ment keresztül a kalmárút nyugat felé, valamint itt volt a katonák útja: azon jártak a rómaiak, de még a török időkben is használták Petőmihályfa: volt itt egy római vár, a helye látszik (1,2,3,4,5,6)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Hétördögtartó Gerse, Tökfúró Pácsony, Kurvakerítő Karátföld, Hosszúinges Hadász. Enyid hazád Vitenyéd, Imre, Jankó él-e még? A létrát Pácsonyban keresztbe vitték az erdőn. Heten vannak, mint a gersei ördögök. Olaszfa: bikát akartak felhúzni a templomtoronyba. (1,2,3,4,5,6)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Gyakran házasodtak régen más faluból, ez általános volt, kb. fele-fele arányban a saját faluból és máshonnan. Leginkább a környékről: Döbörhegyről, Döröskéről, Gerséről, Karátföldről, Péterfáról (Hegyhátszentpéter), Andrásfáról, Győrvárról házasodtak. (1,2,3,4,5,6)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vasvárra havonta egyszer, emellett Körmendre havonta egyszer és Zalaegerszegre minden hó 2. keddjén.

b) Piacra:

Vasvárra jártak, szerdán volt nagypiac, emellett pénteken és vasárnap; Zalaegerszegen, Szombathelyen kedden, pénteken;

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A szomszéd falvakba jártak, helyben augusztus 24-én a hegyi kápolnában tartanak búcsút, Bertalan napkor.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár, Nagyasszony és Kisasszony napja; Pusztacsatár, a kápolna napja; Búcsúszentlászló, Kisasszony napja; Sümeg, áldozócsütörtök, Jézus szive ünnepe. (1,2,3,4,5,6)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból sokfelé eljártak munkára: Győr-, Fejér-, Komárom megyébe, sőt még Németországba is. Ennek oka az volt, hogy helyben nem voltak uradalmak. Főként mezőgazdasági munkára jártak: summásnak aratni répát kapálni, stb. Helyileg: Asztalfőre, Seregélyesre, Pusztaszabolcsra, Nagyszentjánosra és a Szálláshelyi majorba. (1,2,3,4,5,6)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jöttek idegenek munkát vállalni. (1,2,4,5,6)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem, csak saját használatra készítettek eszközöket.

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Ami kellett azt vásárból szerezték be. Kocsikast, kosarat Rábafüzesről, ebédhordó kosarat Bogyoszlóról vettek. (1,2,3,4,5,6)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Magyarszombatfán, Jákon, Sümegen és Velemben készített cserépedényeket használtak. (1,2,3,4,5,6)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

drótostót, teknőscigány, cserépedényárus, kránicok, tikászok, paprikások, meszesek, köszörűsök, üveges, edényfoltozó, esernyőjavító

b) Honnan jöttek?

Magyarszombatfáról, Jákról, Győrvárról, Sümegről

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

drótostót, teknőscigány, cserépedényárus (Magyarszombatfáról, Jákról), kránicok, akik vasúti talpfát (sipterfát) faragtak, tikászok Győrvárról tojást adtak el, bosnyákok borotvát árultak, paprikások: az árut vasvári és andrásfai viszonteladók árulták. Meszesek Sümegről jöttek, köszörűsök: telekesi cigányok. Járt még üveges és edényfoltozó is, valamint esernyőjavító (hídvégi cigányasszony). (1,2,3,4,5,6)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek a faluban van tekintélyes szőlőjük, a szőlőhegyen.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Itt Hegyhátszentpéterieknek, Gersekarátiaknak is sok szőlője volt és van. (1,2,3,4,5,6)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A községben két temető van, egy régi a falu belsejében, ahová az I. világháborúig temetkezttek. Az új temető a falu felső végén van.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Az ótemető mellett 1949-ben sok csontot találtak a szabadságharc idejéből. Még mindig láthatók a csontok szétszórva. (1,2,3,4,5,6)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepe: Bertalan nap augusztus 24., a hegyi kápolna építésének emlékére. Ekkor van itt a búcsú. Fogadott ünnep még Szent Mihály napja is, a falu neve tiszteletére. Petőmihályfa fogadott ünnepe a szombat délutá, ekkor nem lehet dolgozni. Régen valaki dolgozott ekkor a hegyben, de elvágta a jég a hegyet, ekkor fogadták meg, hogy szombaton senki délután nem dolgozhat. (1,2,3,4,5,6)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Nem használtak 2-3 levelű boronát, mivel a faluban a II. világháború előtt nem volt vasborona, csak vasfogú faborona. (1,2,5,6)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két háború között a többség kézzel vetett, nyakba akasztott abroszból: köcölésből vetettek.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Csak a nagyaparasztoknak volt gépük. (1,2,5,6)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Gereblyés, villás és kétágú hajmókos kaszacsapót egyformán használtak. (1,2,5,6)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Kétféle kévekötő fát használtak a faluban, a gyakoribb a lyuk nélküli volt. (1,2,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból 21 kévét raktak a mezőn egy keresztbe, ritkábban 17-18-at. Kettőtől hat keresztet raktak össze egy kepébe. (1,2,5,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó a mezőn egyberakott 2-6 kereszt, de nem ezt, hanem a keresztet használták a termés mennyiségének meghatározására. (1,2,5,6)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 145-150 cm volt. (1,2,5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között állandó csapat: 21 fő járt a géppel. (1,2,5,6)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 1930 körül nyárssal hordták a kazalba, a nyárs végét a vállra vették, a fejen volt a szalma. (1,2,5,6)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát régebben is csak néhányan termeltek, végleg a TSZ-ek óta (1960) szűnt meg. (1,2,5,6)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke utáni vetése 1930 és 1940 között lett általános. (1,2,5,6)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Szénaszárítás: lekaszálás után egyszer forgatták, ha esett az esőtől függően többször is. Állványt nem használtak. Petrencébe hordták. (1,2,5,6)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A kazalból a napi száraztakarmányt villával vagy burittóval, kevesen bakszekérrel hordták az istállóba. (1,2,5,6)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonyó, vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg, vonószeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszegek (1,2,5,6)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

sokan

c) Melyik évszakban?

Tavasszal szedték össze. (1,2,5,6)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,5,6)

b) Melyik mód régibb, újabb?

Az újabb a nyakló.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: ökör, ló, tehén vontatja, derekas, takarmány szállítására használják. Kocsi: ló húzza, piacra, lakodalomba járnak vele, valamint a szőlőhegyre, parádés kocsikassal. Neve faluban: könnyűszekér. (1,2,5,6)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4-4,5 m. Vendégoldalt nem használtak, csak hosszúoldalt. (1,2,5,6)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórudat a szekér hátulján rudazókötéllel kötötték le a hosszúoldalhoz, ahol egy faszögre csavarták, hogy ne csússzon le. (1,2,5,6)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája ívelt. (1,2,5,6)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Egy kocsikast használtak. (1,2,5,6)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Az ökröket és a teheneket is patkoltatták szükség esetén. (1,2,5,6)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,5,6)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

na...

b) terelik jobbra

humeg

c) és balra

nejde A becce a kisborjú neve. (1,2,4,5,6)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne, ne, coca ne. (1,2,5,6)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Ne, ne pityi ne pipi ne. (1,2,5,6)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén, esz le! Le! Kiskutyát: kusz-kusz! (1,2,5,6)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és a len töréséhez tiló típusú törőt használtak. (1,2,5,6)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát használtak. (1,2,5,6)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Elkülönülő házcsoport a vasvári úton volt: 3 ház.

a) Hogy hívták ezeket?

Csapásnak vagy csereföldieknek nevezték őket.

b) Miért volt így?

Az 1800-as évek végén költöztek ki.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,5,6)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó boronaházat már az I. világháború előtt lebontották. Utána már csak tömésházak épültek. (1,2,5,6)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi füstvezeték átalakításakor a kéményt a fal mellé helyezték. 1930-35 óta kizárólag csak zárt kéményt építenek. (1,2,4,5,6)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házaknak 3 kijárata volt a szabadba: a konyháról szobából és a kamrából is a szabadba nyílt az ajtó. Ezt nem nagyon szerették, ez követte, de szintén régi mód, hogy egy kijárat van a konyháról, de nyílik a szoba és a kamra. (1,2,5,6)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Az első házaknál (boronaházak, de a földfalu házaknál is) keresztmestergerenda volt. (Hunyadi u. 11., 13., 21.) (1,2,5,6)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek használata 1900 körül lett általános a faluban. Falba rakott sparheltnek hívták. (1,2,5,6)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Egysoros házakat 1930-40 óta nem építenek. A kockaházak az 1950-es években jelentek meg. (1,2,5,6)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Volt olyan ház, ahol a konyhából fűtött kemence volt, de kevés, pl. Hunyadi u. 13. (1,2,5,6)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 50-60-70 cm-es padkára építették. (1,2,5,6)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Régen volt a faluban torkos pajta. (1,2,5,6)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Kétágú fazékkiszeőd villát használtak, a fazék felső pereme alá tették és felemelve kivették a fazekat. (1,2,5,6)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Igen, de csak legyalulva

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Igen, de csak legyalulva. (1,2,5,6)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése az 1950-es évek legvégén szűnt meg. (1,2,3,4,5,6)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Leginkább a vesszőíves típusú kenyértartót használták, de a csillagos forma is előfordult. (1,2,3,4,5,6)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Egy- és kétfülű dongás vajköpülőt egyaránt használtak. (1,2,3,4,5,6)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A hajdinatörők ütője (rajz!). (1,2,3,4,5,6)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Kölesből kevésbé, inkább hajdinakását készítettek. Hajdinagánca: liszttel, kiszaggatták, hagymás zsírral fogyasztották. Kukoricából is készítettek kiszaggatott prószát. (1,2,3,4,5,6)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Ünnepi töltetlen kalácsok: fonyottkalács, perec, baba, kugli, kuglóf, kifli. (1,2,3,4,5,6)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Lecsót már a 40-es években rendszeresen fogyasztottak: főként paprikából, kevés paradicsomból készítették, krumplival ették. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nyers paprikát és paradicsomot a 20-30-as évek óta fogyasztanak. (1,2,5,6)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra kuglit, fonyottperecet, mákos és diós kalácsot tettek. (1,2,3,4,5,6)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek régen a férfiak széles gatyát felsőruhaként. (1,2,3,4,5,6)

b) Hány szélből készült?

1 szélből

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az asszonyok kötős szoknyát réklivel a II. világháború utánig hordtak. (1,2,3,4,5,6)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok a faluban nem szőttek, csak fontak. A fonalat takácshoz vitték Vasvárra, Szarvaskendre, leginkább Győrvárra, emellett még Döbörhegyre és Szentivánra is. (1,2,3,4,5,6)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

A fejkendő „kötelező” viselete 1945 után szűnt meg. (1,2,3,4,5,6)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A lakószobában régen az ágyak a fal mellett álltak, az új bútorok óta összevissza teszik. (1,2,3,4,5,6)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

1910 körül a legtöbb esküvőt farsangon tartották, valamint nyáron, de ekkor kevesebbet.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nem tartottak esküvőt böjt idején. (1,2,3,4,5,6)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Az esküvő tartásának hagyományos napja 1910 körül vasárnap

b) 1930 körül:

1960 körül szombat. (1,2,3,4,5,6)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a lányos háznál tartották

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A lányos háznál volt a főétkezés

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Egyformán ritkán volt két helyen, de reggel felé általában átvonultak a fiú házához, egy kisebb étkezés ott is volt. (1,2,3,4,5,6)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül a lakodalom étteremben, kultúrházban zajlik, a legkedveltebb az egervári étterem, valamelyik vasvári étterem, vagy a gersei presszó. (1,2,3,4,5,6)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

A meghívás módja a lakodalomba 1910 körül: két „vőfér” azaz vendéghívó járt, egy öregebb és egy fiatalabb. Az öregebb szerepére leggyakrabban egy telekesi embert, bizonyos Pozsovicsot vagy Mozsolis nevűt hívtak. Egyszer hívtak, kalapjukon és botjukon szalaggal járták végig a vendégeket legalább 2 héttel az esküvő előtt. (1,2,3,4,5,6)

b) 1930 körül:

n.a.

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

A lakodalom során szándékolt tányértörés nem volt. (1,2,3,4,5,6)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Zenészeket Győrvárról vagy Telekesről hoztak, esetleg Vasvárról. Ezek cigány bandák voltak.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Cimbalmos, bőgős, két prímás, kontrás, sípos volt a bandában.

c) Hány főből állott a zenekar?

6 fő

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Tangóharmónikát a 40-es évek után ismerték meg. (1,2,5,6)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Lucázás december 13-án volt, gyerekek felnőtt ruhába beöltözve járták körbe a házakat, szalmára térdelve mondták a verset, a szalmát a tyúkok alá szórták. Aszalt gyümölcsöt kaptak.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

„Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tikjok, ludjok, Tehenek jó fejősek legyenek, Lányoknak akkora csöcsei legyenek, mint a bugyiga korsó, Lányoknak akkora segge legyen, mint a kemence szája.” „Eljöttem én lucálni, lucálni, csrefatuskót hupálni. Ha nem adnak pálinkát, levágom a gerendát, Ha nem adnak körtét, elhajtom az ökrét, A maguk disznójának olyan hosszú kolbásza legyen, Hogy egyiket a győrváriak, másikat a Viktor bácsi rágja.” (Viktor bácsi a hegyben lakott.) (1,2,3,4,5,6)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Regölni Szent Jánoskor, szenteste jártak a legények.

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Haj regö régi törvény, haj regö rejtem, Azt is megengedte nákünk a Nagy Úristen, Adjon az Úristen ennek a gazdának Egy hold földön 100 kereszt búzát, 100 kereszt rozsot, Egy tehén alatt 100 borjú fiat, Amott van egy kisleány ....... a neve, Amott van egy kisfiú ........... a neve, Párna alá huzintsa, ott is jól meg turintsa/gurintsa, kebelébe rejtse, onnét ki se ejtse.” (1,2,5,6)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

6-7 öreglegény van a faluban. (3,4,5,6)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Volt olyan tejesköcsög

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

2 X volt

c) Hol szerezték be ezeket?

Talán Győrvárról hozták. (1,2,3,4)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Karácsony este, az éjféli mise után az úton hazafelé játékból tuskóseprűt gyújtottak meg világítani, ezeket dobálták föl. (1,2,3,4,5,6)

a) Melyik napon,

Karácsony este

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

n.a.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós napkor régen semmiféle szokás, ajándékozás nem volt. (1,2,3,4)