Gógánfa

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Valamikor nagy 1000 holdas gazdaság volt a falu helyén. A falu lakosságát kb. 25 %-ban volt kepés aratók, cselédek alkotják. (1) A falu neve a Gógán nevű családtól származik. (3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Sebestyén, Farkas, Szemethe. (1) Ugi, Sebestyén, Németh. (2) Hertelendi, Ugi, Sebestyén, Fischer, Minarics. (3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Az 1800-as években telepedtek le az uradalom cselédjei, illetve a környező falvakból (Zalaerdőd, Kamond). Az I. világháború után szerb foglyok telepedtek le. Pl. Kupics, Minarics. (1) A 20-as években szerbek telepedtek le, 2-3 család. Iparosok voltak. (2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az 1930-as években, mikor az uradalom tönkre ment, sokan elmentek a városokba, a környező bányákba, de elmentek Amerikába, Németországba is. (1) Régen a fiatalság elment rendőrnek, csendőrnek. (2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Dabroncot mondták az adatközlők, de indokaik eltértek. „… de ott mindig gazdag parasztok éltek.” (1) „… az emberek is anyagilag hasonlók.” (2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Marcal-völgye, Marcal-mente. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudtak megnevezni más tájegységet. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Ötvös – Széchenyi gróf birtoka volt. (1) Nem ismer ilyen falut. (2) „Gyömörő jó verekedős hely volt.” (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

„Gógánfai mókusok.” „Óbort isznak szódával, csókolóznak Olgával.” (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Zalaerdődről, Gyömörőről jelentős számban. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vásár: Jánosháza (havonta egyszer szerdán), Türje, Csabrendek (ősszel), Zalaszentgrót, Keszthely (marha és sertés vásár).

b) Piacra:

Piac: Sümeg (hétfőnként), Tapolca (keddenként), Jánosháza (szerdánként), tojást, baromfit, tejtermékeket vittek.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsú: Környékbeli falvakba. Búcsújáróhely: Sümeg (Jézus szíve, Mária nevenapja), Cell (Mária nevenapja). (1,2,3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

é. n.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Itt dolgoztak a dergecsi majorban a legtöbben, aratási munkát végezték. Jártak a Külle urasághoz, a vasútra, télen az erdőre favágási munkákhoz. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A majorokba gyakran jöttek summások még Heves megyéből is. Volt, hogy százhúsz summás is dolgozott egyszerre. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Volt néhány olyan személy, aki tudott kaszanyelet készíteni vagy kosarat fonni, de nem piacoltak vele. Nevekre nem emlékeznek. (1,2,3)

a) kocsikasokat

é.n.

b) vesszőkosarakat

é.n.

c) szalmafonatú edényeket

é.n.

d) szövőbordát

é.n.

e) favillát

é.n.

f) fagereblyét

é.n.

g) faboronát

é.n.

h) egyebet?

é.n.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

é.n.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskevári cserépedényeket használtak, a fazekasok helybe hozták, a templom előtt pakolták ki. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Fazekasok, tyukászok, meszes , paprikás, szerszámárusok, bőrárusok, kupecek , teknővájó cigányok

b) Honnan jöttek?

Tüskevárról, Sopronból, Nemeskeresztúrról, Sümegről, Szegedről, Alföldről, Ötvösről, Jánosházáról

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

é.n.

d) Mit árultak?

é.n.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falubelieknek Türjén volt szőlejük

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Nem volt mindenkinek.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető van a falu határában.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A pap házánál volt régi sírkert. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Vendel. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Már 1927-ben is általános volt az uradalomban. (1) A kisparasztok faboronát használtak csak. (2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

1925-ben hozták az első német traktort.

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel is, géppel is vetettek, nem mindenkinek volt vetőgépe. (2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Általában géppel vetettek (1)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A b) típusú kaszát használták aratáskor „gráblás kasza” néven. (1,2,3) A c) típusút az alföldiek hozták magukkal, „gabonaverőnek” hívták. (1)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Ezt a fajta kévekötőfát nem ismerik, egyébként használtak kévekötőfát. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból: 17 + pap. Árpa, zabból fél keresztet: 8 + pap. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Átlagosan 6-12 kereszt került egy kepébe. Tulajdonképpen a sorba rakott kereszteket hívták kepének, nem volt meghatározva a keresztek száma. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2 m. (1,3) Nem emlékezik. (2)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt. Két-három cséplőgép volt a faluban. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Csak „vellával” rakták, az uradalomban elevátorral. (1) Vellával. (2) Vellával, de ha idegen masina volt, akkor nyárssal. (3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az uradalomban általában termelték, az 1940-50-es években szűnt meg. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Már az 1920-as években így vetették, de a cselédek „likolták”. (1) Az 1930-40-es évekig „likolták” kapával, később vált általánossá az eke után vetés. (2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták, börzölték, petrencébe hordták. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Vellával. (1) Vellával, de ha messzebb volt, akkor fűruhával. (2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

a) igavonó; igaófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

b) igaszeg; nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) nyakszeg (1); igaszeg (2) Nem tudta. (3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ha elfogyott a szalma, akkor a dergecsi erdőből fűruhával cserfa levelet hordtak alomnak („leveles”). (1) Nem volt közel erdő, csak kukoricaszárat és csutkát hordtak alomnak. (2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

é.n.

c) Melyik évszakban?

é.n.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Tartólánc helyett bőrhevedert használtak. (1,2) Használtak tartóláncot is, meg bőrt is. (3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

é.n.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

é.n.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsit is és a szekeret is használták mind személy, mind teher szállítására, különbséget csak a kocsi felszerelésében láttak. A jobbmódúaknak volt csészéjük vagy kiskocsijuk. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

3-4 m hosszú volt, kisparasztok a vendégoldalt nem használták. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúdat hátul rudazókötéllel, csigával, lapickával szorították le. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Ívelt volt. (1,2,3)

2.21.

b) Használtak-e kettőt is?

Nem volt ilyen. (1) Parádéskocsinak, könnyűkocsinak használták az ilyet, akkora volt, mint a kocsi, az eleje nem volt befonva. (2) Nem tudja. (3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Az ökrök első lábán mindkét körmöt. (1) Nem, csak azt, amelyik nem bírta az utat. (2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Haj!

b) terelik jobbra

b) Jobbra: Hé!

c) és balra

Balra: Nejde! vagy Hajsz!

c) Humeg! (2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám ne! (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tyu-tyu ne! (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Néven hívták. (1,2) Esz ne! (3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kézzel mozgatott kendertörő és tiloló. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Mindhárom típust használták. (1) Az a) típus volt használatban. (2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

é.n.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Csak a Gyömörei major volt a falu határában. A falu mindig itt volt. (1,2,3)

a) Hogy hívták ezeket?

é.n.

b) Miért volt így?

é.n.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

é.n.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Sövényház is volt, 1900-as években bontották el. A legtöbb ház mór falu volt, még ma is állnak ilyenek. (1) Csak tömös és vályogházakat ismer. (2) Csak tömös házakról tud. (3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A legutolsó szabad kéményt a demokráciában bontották le. Már a Horty-rendszerben is építettek zárt kéményt. Az új kémény a falra került. (1) 1920-25 táján bontották le a szabadkéményeket, az új kéményt a falon belül helyezték el. (2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Minden helyiség külön ajtóval nyílt az udvarra. Néhány háznak volt gádora. Sok volt a cselédlakás, ahol a közös konyhából két oldalra nyíltak a szobák. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Régen minden ház mestergerendás volt. (1) Csak a vályogházak voltak mestergerendások. (2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Voltak, az 1900-as évek elején rakták őket vályogból. (1) Nem tudják, hogy mikor jelentek meg, csak azt, hogy az 1930-as években jelent meg a csikósparhelt, ami felváltotta. (2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1940-50-es évek óta építenek hajtott házakat. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Igen, voltak ilyenek, az első szobát fűtötték a konyhából kemencével. (1,2) Nem emlékszik ilyenre. (3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

40-50 cm magas padkára. (1,2,3)