Vashosszúfalu

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1991. október
Adatközlők:	(1.)Baráth István, 1910.
	(2.)Vass István, 1912.
	(3.)Farkas Dezsőné Mónok Irén, 1913.
	(4.)Farkas Győzőné Baráth Katalin, 1926.
	(5.)Varga Lászlóné Góczán Mária, 1928.
Gyűjtötte:	Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás:	Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Vashossz%C3%BAfalu
weboldal:	http://www.vashosszufalu.hu/hu/koszonto

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nagyon régi keletű a település, de hogy mikor keletkezett, nem tudják pontosan. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Elekes, Vass, Varga, Kardos, Farkas. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Magukéhoz hasonló falvak: Duka, Káld, Hosszúpereszteg, Bögöte. A hasonlóság leginkább a földrajzi adottságokat tekintve van. (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a Kemenesaljába tartozik bele. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységek Kemeneshát, Rábamente, Marcal völgye. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Mikosszéplak a Mikosd kastélyról, Bük híres a gyógyvízéről. Ják a templomáról. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolkodtak. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak házasodni a szomszédos falvakból, Bögötéről, Hosszúperesztegről, Jánosházáról. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Jánosháza (időszaki vásárok)

b) Piacra:

Jánosháza

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Hosszúpereszteg, Bögöte

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár, Celldömölk (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Innen nem nagyon szoktak eljárni, esetleg cselédnek elszegődni. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Aratáskor szoktak jönni régebben vendek. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A helybeliek nem készítettek eladásra, csak saját részre. (1,2,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Nem tudják a készítés helyét, a vásárokon szerezték be. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

drótos-tótok, meszesek, köszörűsök jártak a faluba. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

drótos-tótok, meszesek, köszörűsök jártak a faluba. (1,2,3,4,5)

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek sem máshol, és más falubelieknek sem voltak itt szőlőbirtokai jelentősebb számban. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A helybelieknek sem máshol, és más falubelieknek sem voltak itt szőlőbirtokai jelentősebb számban. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető volt és van ma is. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepei: október 20. Szent Vendel, a falu és az állatok védőszentje is. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általános volt a használata. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általános.Leginkább kézzel vetették.(1,2,3,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Volt, aki már géppel vetett. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Használták mindhármat, de a leginkább a gereblyés kaszacsapót és a hajmókot (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak ilyet. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kéve = 1 kereszt. A föld nagyságától, illetve elhelyezkedésétől függött, hogy hány kereszt volt egy kepében. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik, de nem használták a termés meghatározásához. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 140-150 cm között volt. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gépi cséplés esetén „kalákában” jártak, összesegítettek egymásnak. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése az 50-es évek végén szűnt meg. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 30-as évek elején kezdődött és nagyon hamar általánossá vált. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták, megforgatták, boglyába rakták. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával és fataligával. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Előfordult, hogy használtak csaritot, de nem volt jellemző. (1,2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

kevesen

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak tartóláncot. (1,2,3,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: „deszkás” volt, mindkét végén súber, mezőgazdasági munkákra használták. Ökör is húzta. Kocsi: féderes ülése, jó rugózása volt és csak ló húzta. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szekér hossza: 4-5 m volt. Ismerték a vendégoldalt, de nem használták. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem volt saroglya, suber volt elől és hátul is. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Nemigen használtak szekérkast, leginkább suberes szekerek voltak. (1,2,3,4,5)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták patkoltatni a vonómarhát, leginkább az őszi időszakban, ha elvásott a körme. Előfordult, hogy a teheneket is. (1,2,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee!

b) terelik jobbra

Hík!

c) és balra

Hejsz! (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne coc coc ne… (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi, pi, pi. (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyákat a nevén szólították. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez „tilalót” használtak. (1,2,3,4,5)