Mesteri

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Mesteri, 1991. december
Adatközlők:	1. Zseli Ferenc, 1919. Felsőmesteri 2. Zseli Ferencné 3. Németh Károly, 1903. Alsómesteri
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nagyon régi település, Árpád-kori. (1,2) A Sághegyen Vak Béla király idején várat akartak építeni, ezért a király külföldi kőműveseket hozatott. Ezeknek voltak a nevei: Lik, Lők és Mester. Az ő leszármazottaikból lett a falu. A Mesterből a Mesteri-, Likből a Mike-, Lőkből a Lőke család. (3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A legenda szerint a Mesteri, a Lőke és a Mike család a falu alapító családjai. Régi családok még: Karát, Horváth, Kiss, Kovács, Németh. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Semmiféle betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak kitelepülésről. (1,2,3) A háború után 20-23 család költözött a városba. (2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

5 falu tarozott a TSZ-hez: Egyházashetye (központ), Borgáta, Kemeneskápolna, Köcsk és Mesteri. Vallásilag Vásárosmiskéhez tartoztak a falubeli katolikusok, Kemeneskápolnához az evangélikusok. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Kemenesalja. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A Kemenesaljához kb. 20 falu tartozik. A volt celli járás, a Marcal határ, Kemeneskápolna, Tokorcs, Egyházashetye, Köcsk, Mersevát, Kemenesmagasi, Kemenessömjén, Alsóság, Izsákfa, stb. A felsorolás nem teljes. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Egyházashetyén született Berzsenyi Dániel. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Mesteriben ég a lúdkatróc. Nem ég az apja, csak bűzölög. Simonyiba döglött zsiba (liba). Szádon folyik le a zsírja. Nincs teteje, mint e hetyei gánicának: A birka leette a tűzhely szélén lévő gánica tetejét. Nekidőlnek, mint piritiek a ködnek. Tokorcson préselik az ecetet. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben a faluból házasodtak gyakrabban. 1932-ben az uradalommal együtt 1200 lakosa volt a falunak. A II. világháború után, főleg a TSZ óta gyakori volt a házasság a következő falvakkal: Egyházashetye, Kemeneskápolna, Ostffyasszonyfa, Simonyi, Borgáta. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Cellbe jártak leggyakrabban. Az 50-es évekig Vásárosmiskén is volt vásár, ide is eljártak. Zalaszentgrótra, Jánosházára, Sümegre inkább csak az állatkereskedők jártak.

b) Piacra:

Cellben minden csütörtökön volt hetipiac. Az asszonyok rendszeresen jártak. Majorságot (csirkét), tejhasznot, tojást, gyümölcsöt vittek.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A faluban Szent Mihálykor van a búcsú. Köcskön 2 búcsú van, az egyik az itteni után egy héttel. Simonyiban és Tokorcson Szent Mártonkor, régen Simonyiban Szent Andráskor volt. Egyházashetyén Jézus Szíve búcsú, Vásárosmiskében van az év utolsó búcsúja Mindenszentekkor.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Cell. A régi öregek Vasvárra is jártak, szekérrel vagy gyalog. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A falubeliek nem jártak távolabb dolgozni. Az uradalmakba mentek néha napszámosnak. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jöttek munkások, csak az uradalmakba. 3 major volt a határban. Az Erdődy-uradalomba még Baranyából is hoztak. Nagyon szórványos. Gércéről szekérrel vitték a napszámosokat. A helyeliek is voltak napszámosok az uradalomban. A cselédek jöttek-mentek. Sitkéről, Bottyáról (major) voltak cselédek. Aratóbandák jöttek Simonyiból. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

b) vesszőkosarakat

A parasztember maga számára faragott kasza-, kapanyelet, kötött zsombort, kosarat. Horváth Sándor eladásra is készített (meghalt). Bognár mindig volt a faluban. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A vásáron vették Cellben. (1,2) Vásárosmiskén volt gerencsér, Péter Vendelnek hívták. A lányát csak Edényes Bábinak nevezték. (3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Alsósági tyukász – ő is adott el cserepeket. Oláh cigányok, erdélyiek adtak el ruhát. Köszörűs, esernyőjavító járt, bádogoscigányok. 1931-ben a Cinca-patak partjára 32 cigánycsalád telepedett le. Ekkor vágták ki a patak menti nyárfákat. 3-4 évig itt dolgoztak a teknővájók, aztán továbbálltak. Edényt nagyon régen hoztak szekéren, nem házaltak vele, hanem egy helyen kirakodtak. (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Az ittenieknek a Ságon vagy a vásárosmiskei határban van szőleje. A Ság egy része a Mesteri határhoz tartozik. A Ságon van szőleje cellieknek, izsákfaiaknak, kemeneskápolnaiaknak. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

4 temetője van a falunak, mindbe temetkeznek. Alsómesterit és Felsőmesterit 1932-ben egyesítették. Kettő van a két falu között, a 3. Felsőmesteri végén, a 4. Intaházán (major).

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Az Árpád-kori templom északi részén kerültek elő csontok. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Mihálykor van a falu búcsúja. Fogadott ünnepe nincs. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak 2 és 3 levelű boronát. Tehenek után kéttagot, ökrök, lovak után hármat. A háromlevelűt magtakaráshoz használták. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Túlnyomórészt géppel vetettek. A gazdák kölcsönadták egymásnak a vetőgépet. A 30-as évek végén már nem lehetett látni kézi vetést. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A b) fajtát használták, melyet kaszagráblának hívtak. Ez az általánosan elterjedt forma. Valószínűleg csak később kezdték alkalmazni a c) fajtát, amit kaszaterelőnek mondanak. Ez utóbbi nem terjedt el. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem volt a kötőfán lapos nyílás. Olyan volt, amelyiket átfúrták, hogy föl lehessen kötözni. Ha sokat használták, még a madzagot is levágták róla, hogy az se legyen akadék. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévéből rakták a keresztet minden gabonából. (1,2,3) Rossz időjárásnál 30-at is, hogy kevesebb csírásodjon. (1)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: a lábak folyamatos összehordása. Nem meghatározott számú láb vagy kereszt. Függött a föld szélességétől is. A gabonát keresztben számolták. 7-8 kereszt is volt egy kepében. (3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

160 cm – olyasforma, mint a kaszanyél. (1,2) Jó másfél méter. (3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó személyzet járt a cséplőgéppel. Ezek szerződött részesek voltak. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Itt nem termeltek hajdinát. (1,2) Kis területeken termeltek, az I. világháború után megszűnt a termelése. (3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 30-as években már biztosan vetettek. (1,2) Az I. világháború után kezdték. (3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Jó időben 4-5 nap alatt be lehetett takarítanyi. (1) A lekaszált füvet renden hagyták, 3-4 (1), 4-5 nap (3) múlva forgatták. Forgatás után volt, aki még megbörzögette reggel, délután lehetett gyűjteni. Petrencébe rakták a szénát. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Bakszekérrel. Burittót is használtak, vagy nagy kosarat. (1,2) Vellával a pajtából az istállóba. (3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igavonó, vonyó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

vonószeg (1,2), nyakszeg (3)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Kevés mennyiségben használtak. Amit a kertben a gyümölcsfák alól összehúztak.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Nem jellemző a falura. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Csak azt használtak, kumet nem volt. (1,2,3)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér az, amire terheket raktak. Merev tengelye volt. Hosszú, rövid szekér. A kocsi féderes. Hintó. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5 m-es hosszú szekeret használtak. Ismerték a vendégoldalt is, de ez jelentéktelen. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

7-8 m hosszú kötéllel. Egyik végén rögzítették, átdobták a nyomórúdon, a másik oldalon megszorították, megint áthúzták a nyomórúdon. Majd a rögzített oldalon keresztbe húzták, így egy háromszöget képezvén. (rajz) (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Az enyhén ívelt saroglya volt az általános. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Itt nem volt, csak az uradalomban. (1,2) Használtak kocsikast, de csak parádéra. A féderes kocsikra raktak. (3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Amelyikek kavicson jártak, azoknak elvásott a körme. Az első lábon a külső körmöt patkolták. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne! Ne-te!

b) terelik jobbra

Hi! Csálide!

c) és balra

Hajsz! Nejde! Tehénnek az elsőt, ökörnek a másodikat mondták. (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne-ne. Coca-ne, Ne-cocám-ne-ne. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Nee-nee. Tyutyu-ne. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le + a neve. Esz-le. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendertörőt, tilalót használtak. A kendertörő volt a durvább, általában egy fából volt, a farönkbe vájták a járatot. A tilalót már deszkákból készítették. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az a) fajtát használták, a tengely vízszintes. (1,2,3)