Szőce

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. július
Adatközlők:	(1.) Özv. Jánoki Istvánné Somogyi Anna, 1904. római katolikus, Szőce, Kölcsey u. 75.
	(2.) Jánoki István, 1925. római katolikus, Szőce, Kölcsey u. 75. (3.) Jánoki Istvánné Orbán Jolán, 1931. Bezi, evangélikus, Szőce, Kölcsey u. 75. (4.) Papp Lajos, 1911. római katolikus, Szőce, Kölcsey u. 81. (5.) Papp Lajosné Szabó Erzsébet, 1913. Hegyhátszentjakab, római katolikus, Szőce, Kölcsey u. 81. (6.) Papp Tibor, 1947. római katolikus, Szőce, Kölcsey u. 81. (7.) Özv. Márton Károlyné Török Gizella, 1913. evangélikus, Szőce, Kölcsey u. 122. (8.) Márton Zoltán, 1946. evangélikus, Szőce, Kölcsey u. 122.
Gyűjtötte:	Balogh Balázs
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%91ce
weboldal:	http://www.szoce.hu/pages/telepules.aspx

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Erre a kérdésre érdemleges választ nem tudtak adni a megkérdezettek. (1,2,4,5,7)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A Károly, Török, Balaskó, Németh, Magyar, Papp családok olyan régi Szőcén élő családok, hogy senki sem emlékszik, hogy mikor települtek ide. A Márton családról tudják, hogy valamikor nagyon régen Kondorfáról költöztek Szőcére. Az itt említett családokon kívül más régi családot nem emlegetett egy adatközlő sem. (1,2,4,5,7)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy valaha nagy számban betelepültek volna a faluba. (1,2,4,5,7)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy valaha nagy számban elköltöztek volna a faluból máshova. (1,2,4,5,7)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hegyhátszentjakab hasonló Szőcéhez, mert közös a katolikus papjuk. Őrimagyarósd pedig abban hasonlít Szőcére, hogy mindkét helyen sok evangélikus él. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Szőce az Őrségbe tartozik, ahova még Őriszentpéter, Bajánsenye, Nagyrákos, Szaknyér, Felsőjánosfa, Pankasz tartoznak. (1,2,3,4,5,6,7,8) Egy adatközlő szerint Szőce a Hegyhát vidékhez tartozik, ami Körmend környékét jelenti, Hegyhátsál, Hegyhátszentjakab vidékét. (5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Csak a Hegyhát és Őrség vidékről beszélnek a megkérdezettek. (Odatartozó községek, lsd: I.6.) (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Ják híres a templomáról, Velemér a cserepeiről, Hegyhátszentjakab pedig újabban a Vadása tóról. Az informátorok szerint Szőce pedig arról híres, ogy erre menekült IV. Béla „kerál” a tatárok elől. A falun keresztül vezet a „kerál út”, amin még a régi király menekült. A régi „kerál út”-on létesített új kocsmát ezért „kerál ivó”-nak nevezték el. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falun belül a „fölszegieket” csúfolták, hogy „Fölszegi kobakok!” A szőceiek még torzsalkodtak olykor a hegyhátszentajakabiakkal, mert azok iparosok voltak, nem „pógárok”, azaz jobbágyok. (1,2,4,5,7)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Jelentős mértékben házasodtak a szőceik Hegyhátszentjakabról, Őrimagyarósdról, Jánosfáról és Csödéről. Kisebb mértéken a környékbeli egyéb falvakból is házasodtak, de nem említettek egyetlen egy olyan községet sem, ahonnan szándékosan, valami ok miatt nem házasodtak. (1,2,4,5,7)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaegerszegre minden hónap második keddjén jártak, Körmendre minden hónap első hétfőjére és Zalalövőre évente négyszer jártak vásárba.

b) Piacra:

Piacra hétfőnként Körmendre jártak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúba július 26-án mentek Hegyhátszentjakabra, Szentháromság ünnepén Őrimagyarósdra, Viszákra és Iváncra augusztus 20-án és Halogyra és Nádasdra már nem emlékeztek, hogy mikor. Szőcén Szent Andráskor van a búcsú.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Eljártak Vasvárra Mária nevenapján és Csatárra augusztus 15-én. (1,2,4,5,7)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summás munkára hat hónapra elszegődtek Veszprém és Somogy megyébe, de azt hogy melyik községekbe, azt nem tudta egyik megkérdezett sem. Ez a summáskodás az 1930-as években még tartott, de soha sem volt jelentős mértékű a faluban. (Talán azért sem emlékeznek rá a megkérdezettek olyan pontosan, mert ők maguk sem szegődtek el soha.) (1,2,4,5,7)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Szőcére soha nem jöttek dolgozni más falvakból. (1,2,4,5,7)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem, a szőcei emberek soha nem készítettek eladásra más falubelieknek ilyen szerszámokat.

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Nem.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Nem.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Ők maguk ezeket az eszközöket a körmendi vásáron szerezték be. (1,2,4,5,7)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Veleméren és Magyarszombatfán készített cserépedényeket használtak a régiek, amiket vándorárusok szállítottak a faluba. (1,2,4,5,7)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A veleméri és a magyarszombatfai cserepesek az 1960-as évekig jártak. A zalalövői meszesek 1950-ig jártak. Az ivánci „tyukászok” kb. 1945-ig jártak tojást és tyukot venni. Az üveges és drótos tótok az I. világháborúig jártak. „Ruhás” cigányok máig járnak a faluban, de hogy honnan jönnek, azt senki sem tudja. (1,2,4,5,6,7)

b) Honnan jöttek?

Velemérről, Magyarszombatfáról, Zalalövőről, Iváncról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Cserepesek, meszesek, tyukászok, üveges tótok, drótos tótok, "ruhás cigányok".

d) Mit árultak?

Cserepet, meszet, ruhát.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem volt jelentős.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Sokkal jellemzőbb volt, hogy őrimagyarósdiaknak és hegyhátszentjakabiaknak volt itt szőlője egész jelentős mennyiségben, mint az ittenieknek más falvak határában. A többi környékbeli falu lakosainak is volt egy-egy kis földje általában a szőlőhegyen, de az előbb említett két falunak volt a legtöbb szőleje a szőcei határban. (1,2,4,5,7)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

1 db temető (evangélikus, római katolikus, vegyes) van a faluban. Régről sem emlékeznek más temetőre.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Csontot nem találtak nagy mennyiségben sehol a határban, csak egy-két emberi csontot a római katolikus templom udvarában. (1,2,3,,4,5,6,7,8)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem volt a régiek emlékezete szerint sem soha fogadott ünnepe a falunak. Arra még emlékeznek az idős emberek, hogy jégverés ellen megkongatták a harangokat. (1,2,4,5,7)