Gyöngyöshermán

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Gyöngyöshermán, 1989. november
Adatközlők:	(1.) 1.Szimandel Dezső, 1926. Szombathely, Gyöngyöshermán, Traktoros u. 37. 2. 2.Szimandel Dezsőné, 1929. Gyöngyöshermán, Traktoros u. 37. 3. 3.Özv. Kiss Sándorné, 1931. Gyöngyöshermán, Traktoros u. 33. 4. 4.Pászthory Mária, 1928. Gyöngyöshermán, Traktoros u. 33. 5. 5.Tóth Zsuzsanna, 1973. Gyöngyöshermán, Török I. u. 16. 6. 6.Kustos Károlyné, 1952. Gyöngyöshermán, Tamási Á. u. 11. 7. 7.Kustos Károly, 1948. Gyöngyöshermán, Tamási Á. u. 11.
	(2.)
Gyűjtötte:	Gutter Klára
Wiki feldolgozás:	Molnár Csenge
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Egy Hermán nevű család birtoka volt itt, róluk nevezték el a települést, a Gyöngyös nevet később csak hozzácsapták. (1) A község keletkezése az 1200-as évekre tehető. (2) Őrségi, Árpád-kori település a Gyöngyös partján. (3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Németh, Horváth, Nagy, Kovács. (2) Hagyományos magyar családnevek jellemzőek a falura. (3) Ez a község egy igen zárt település volt, akik itt születtek egész életüket itt élték le, ezért a családok nevei sem változtak. (4

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A községben csak katolikus vallású emberek éltek, ez is jelzi, hogy ide nem települtek be nagyobb számban emberek más helyekről. Egyedüli mozgást, változást az uradalmi cselédség cserélődése váltotta ki, betelepülés nem volt. (2) Ebbe a faluba nagyobb számban nem települtek be. (4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A községből elköltözés nem történt, a családok szaporodásával a község létszáma is nőtt, az emberek itt építkeztek. (1) Itt a lakosság állandó volt. (3) A faluból nagyobb számban nem költöztek el. (4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A falu lakosságának összetételében érzik a közös vonásokat Szentkirály községgel. Az is hasonlóan zárt település, ahonnan ki és betelepülés nem történt, az emberek nem jártak el dolgozni. (1,2,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu tájegységként az Alpok-aljához tartozik. Közelebbről a szombathelyi-félmedence déli részén helyezkedik el. (1) Kizárólag magyar nyelvű lakosok lakják és lakták. (2) Az Alpok térségéhez tartozik. (5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységként ismeri az Őrséget, melynek fontos községe Őriszentpéter. (1) Ismert tájegységként a Hegyhátot tudja megnevezni, ismeri még Hegyhátszentjakabot. (2) A Kőszegi-medence országos hírű tájegység, települései kiváló kirándulóhelyek, Velem, Bozsok, Kőszeg, Kőszegszerdahely. (4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Csempeszkopács római kori templomáról híres.(4) Bogát kastélyáról. (5) Ják műemlék templomáról híres, gyakran tartanak ott hangversenyeket. (6)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Községüket tikszernek csúfolták. Ez az elnevezés azért történt, mert a lakosság igen sok tyúkot tartott. A tyúkok főleg az utcákon tartózkodtak. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Más falvakból történő házasodás csak szórványos volt, de Sorokpolányból azért többen kötöttek házasságot. (1) Szentléránt nevű községből kötöttek házasságot. (2) Nem jellemző a falura, elvétve akadt olyan, aki Püspökmolnáriból szerzett feleséget. (4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend, Vasvár, Zalaszentgrót, Szombathely ősszel és tavasszal.

b) Piacra:

Szombathely kedden és pénteken.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár augusztus 15., szeptember 8., Sümeg augusztusban. (1,2,3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár szeptember 12. (4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Napszámba jártak Szombathelyre. (1) A községben summás nem volt. (2) Csépléskor a helyi uradalomban jelentkeztek munkára. (4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Táplánszentkeresztről jöttek csépléskor ide dolgozni úgy, hogy a csépléshez szükséges gépet, szerszámokat és embereket a cséplőgép tulajdonosa magával hozta. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem készítettek,

a) kocsikasokat

Bejcgyertyánosról pl. a kocsikasokat. (1,3,4)

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

Ikervárról szerezték be a fonott kosarakat,

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Azokat a cserépedényeket, melyeket használtak, a szombathelyi piacon vásárolták meg. (1) Magyarszombatfán készített cserépedényeket használtak. (3) Jákon készítették azokat a cserépedényeke, melyeket használtak, Jákon és Szombathelyen vásárolták meg. (4

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Vándorárusok jöttek a faluba, hogy honnan azt nem tudja, de vásároltak ágseprűt. (1)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Edényfoltozók és drótosok. (4)

d) Mit árultak?

Paprikát vásároltak, az 1950-es évek után már megszűntek. (3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szőlőtelepítés nem volt, ma sincs. Elvétve akad a házaknál néhány tőke. A bort Zalából hozták, onnan vásárolták. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Szőlőtelepítés nem volt, ma sincs. Elvétve akad a házaknál néhány tőke. A bort Zalából hozták, onnan vásárolták. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A községben egy temető volt régen is, ma is egy van.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi csontok előkerüléséről nem tudnak. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak egyetlen fogadott ünnepe volt a Szent István király, augusztus 20-án. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan használták a 2-3-as boronát. (1) A favázas egylevelű boronát tehén vontatással használták. (3) Az egymáshoz erősített 2-3 boronát ló és ökör vontatással általánosan használták. (4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

) A kézi vetés ritka volt, )

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

a gépi vetés általános. (4A két világháború között tehén és ló vontatású géppel vetettek. (1) 10-14 soros vetőgéppel vetettek. (3

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Használták a villás és gereblyés kaszacsapót. Használatuk általános volt, szinte ősidők óta használták. A hajmókot nem ismerik. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak olyan kévekötő fát, melybe a sarlót is bele lehetett dugni. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

24-28 kévét szoktak egy keresztbe rakni. (1) 2-6 keresztet raktak össze, ennek neve a kepe. (3) Volt 3 keresztből álló kepe is. Mindig a föld hossza szabta meg a mennyiséget. Az árpa kepéje magasabb volt, mint a búzáé. (4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót. Több gabonakereszt, meghatározatlan számú összerakásából áll. Használták is a szót, sőt részes aratás idején a részesedés is ennek száma alapján történt. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 155 cm fölött volt, mert a rozs miatt hosszú kellett. (1,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt a géppel. (1,2) Rokonságából az állandó csapatnak azért besegítettek. (3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták a kazalba. (1,2) A nyársat a cséplő brigád hozta magával, mint szerszámot. (4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát a faluban sohasem termeltek. (1,2,3,4,6)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1930-as években kezdődött (1), 1940-es évektől (3,4) a burgonya eke utáni vetése.

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendre kaszálták a szénát. Szükség esetén forgatták. Száraz időben csak egyszer és ez volt a jó, mert a többszöri forgatással vesztett a minőségéből. (1) Esős időben természetesen többször is meg kellett forgatni. Boglyába rakták. (2) Szénaszárító állványt nem használtak. (3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt hátkosárban hordták, ezen kívül még használták a sarogjás talicskát. Minden este és reggel használták ezeket, az állatok etetésekor szükség volt rájuk. (1,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

a) vonófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

b) tézsulaszeg, rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Sohasem alkalmaztak falevelet almozáshoz. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál 1930 körül a szügyre erősített tartóláncot használták. (1,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték azt, amin a gabonát és a szénát szállították. Kocsinak pedig azt, amin a vásárra és a piacra mentek. (1,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmány szállítására a faluban hosszúszekeret használtak, melynek hossza 5-6 m volt. (1) A szekérnél vendégoldal használatára itt nem került sor. (3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötéllel történt. (1) Esetenként a leszorításhoz csigát használtak. (4) Kötelet és csigát használtak. (7)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovas szekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A vesszőből készült szekérkas formáját és méretét mindig az határozta meg, hogy mekkora volt maga a szekér. (1)

b) Használtak-e kettőt is?

A faluban egy és kétdarabosat is használtak. (2,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A vonómarha patkoltatása főleg ősszel és tavasszal történt meg, de szükség szerint is. Sokan és nemcsak ökröket, hanem teheneket is. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Nej, de ne!

b) terelik jobbra

Hó!

c) és balra

Hi!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Puci-puci. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pi. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere ide. Ide-ide. (1,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Nem volt, ma sincs kender és len termelése. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Rokkát a faluban nem használtak soha. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.