Nemesrempehollós

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. július
Adatközlők:	(1.) Pados István, 1923. Nemesi, Nemesrempehollós, Dózsa Gy. u. 6.
	(2.) Pados Istvánné Doma Mariska, 1926. Nemesi, Nemesrempehollós, Dózsa Gy. u. 6.
	(3.) Mészáros József, 1911. Rábahidvég
	(4.) Mészáros Józsefné Német Gizella
	(5.) Molnár János, 1913. Rempe, Nemesrempehollós, Lenin u. 21.
Gyűjtötte:	Paál Zsuzsanna
Wiki feldolgozás:	Szakolczai Zsófia
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nemeshollós és Rempehollós 1936-ban lett egyesítve. Régen a jegyzőség Rádócón volt. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Horvát, Pados, Laki, Majsa, Kapui, Baba, Váradi, Pollen, Tót, Sáska, Bodó, Mesterházi, Rádosics, Kőhalmi (eredetileg Kukorász). (1,2,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Egy-két nagygazda hozott néhány cselédcsaládot. Laki Béláékhoz koncenciós cselédeket hoztak Rempére. Mást nem tudnak róluk. (1,2,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A Tsz-esítés alatt sokan mentek el, mert „akkor az ipar jól fizetett”, de sokan visszajöttek közülük. (1,2,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Szerintük a környező falvak mind hasonlóak. Rádócot egy kicsit központnak tekintik. „A haranglábat nem gondozzák, itt ál a házunkkal szemben.” (1,2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudják megmondani. „Az Őrség az alul van Körmendnek.” (1,2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrségről tudnak: Vadásató, Döröske, ezek fürdőhelyek. Szaki tavak Vasvár felé. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Ják, a kéttornyú templommal. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Sok horvát volt, „Csuti”-nak csúfolták őket. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Főleg Sorokpolányból, más vidékről nemigen. „Ha mégegyszer nősülnék, Szecsődről nem nősülnék, de még malacot sem vennék.” A legtöbben helybelit vettek el. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend (hétfő: hetipiac, országos vásár havonta, január kivételével), Szombathely

b) Piacra:

Szombathely (kedd-péntek), Körmend (hétfő állatvásár), Vasvár (szerda)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Egyházashollósra és a szomszéd falvakba

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár Mária napi, Vendel napi (1,2,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Csorokújfalu bárójához napszámba elég sokan. Helybeli gazdáknál masinálás volt mindig. (1,2) Ceteházi majorra szinte mindenki ment. Gyulaházára is. (3,4) Majsaiaknál falun belül. (5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Egy-két család jött olykor. Néha több évre is. Volt, aki letelepedett. (1,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Egy „köteles” volt. Kovács mindenhol vlt. (3,4,5) Nem volt erdő, kevés a fa, Körmenden vásárolták a faszerszámot. (1,2) Mindenki maga készítette el a gráblákat, stb. szerszámokat. Rábli Károly bognár, fafaragó, lakosi Károly ablakos, „Tislér” volt, de már nem élnek. (5)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Nem volt erdő, kevés a fa, Körmenden vásárolták a faszerszámot. (1,2)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Őrségieket, a falun keresztül vitték szekérrel. Vasvári búcsún is vettek. Jáki cserepesektől. Körmendi, szombathelyieket vettek búcsúkban. (1,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Teknővályók, még ma is jönnek. Alföldiek, nyárfából készítik. Meszesek jönnek Szecsődről. Régen drótostót is járt. Ószeres, aki felvásárol, foltozó. Másról nem tudnak. (1,5)

b) Honnan jöttek?

Alföld, Szecsőd

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

teknővályó, meszesek, drótostót, ószeres

d) Mit árultak?

teknő, mész

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Itt szőlő nem volt, csak kerti lugasok vannak. (1,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Itt szőlő nem volt, csak kerti lugasok vannak. (1,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Rempei, nemesi. Nem kerültek elő emberi csontok. (1,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

emberi csontok nem kerültek elő

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szentségimádás február 20-án, amelyet Egyházashollóshoz való tartozásuk miatt tartottak. (1945-ig tartoztak oda) Rozália búcsú szeptember 4-én. Ilyen nevű gazdag asszony hagyott magtárat és nagy birtokot a templomra. (1,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, két és három-leveles, vasból. (1,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Főleg kézzel... (1,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

... de a nagygazda géppel is. (1,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A b) volt a gyakori. Neve: aratócsákla. (1,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak. (1,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Kétféleképpen. 24 kéve = egy kereszt = két láb (3,4) 14 kéve = egy láb, két láb = egy kereszt (1,2) vagy 20 kéve = egy kereszt (1,2,5) 7 kereszt = 10 lábbal (3-as láb)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe = keresztsor, azaz zsinórkéve. A keresztek száma a föld nagyságától függött. De egy sor kepében 5-10 között volt a lábak száma. Kepében számolták a terményt. (1,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

1,5 méter (becslés). (1,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Igen, a gépész állította össze szegényebb falubeliekből. (1,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Mindig nyárssal vitték az összevágás után. (1,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Itt nem termeltek egyáltalán. (Csak az uradalomban volt.) (1,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Mindig eke után rakták, legalább is a 30-as évektől fogva. Csak akinek kevés volt, az rakta kapával. (1,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Favillával forgatták, jóidőben egyszer. Ha vastag volt a rend, akkor leterítették, ha vékony, akkor renden szárították. 3-4 nap után többszöri forgatással gyűjtötték össze, villával. Petrencébe rakták. Lóherét, lucernát tovább szárították, mert az lassabban száradt. (1,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

a) „Hátaskosár”-ban (mogyoróvesszőből készült). (1,2) b) „Villával” és fűzfavesszőkosárba (3,4) „Ölbe, kosárba”. (5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga felsőfa, vonyó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg (igaszeg)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg, igaszeg (1,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Volt szalma elég, erdő nem volt, tehát nem használták a fák leveleit almozáshoz. (1,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Szügykarikába behúzták a tartólécet.(1,2,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

Nyakló régen nem volt. A tartólánc használata elterjedt volt mindig. (1,2,5)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi: hintó, búcsúra, vásárra menéskor használták. Szekér: gazdasági munkához. Nagyobb gazda lovat, vagy ökröt, 10 hold alatt marhát fogtak elé. (1,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szállított terménytől függően használtak hosszú-, és rövid szekeret. Hosszú szekér: lónál 5 méter, tehén húzásánál 4 méter hosszú. Rövid szekér 2,5 méter. Mindig használták ezeket a szekereket. (1,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánc van a nyomórúdon, hátul pedig kötéllel kötötték meg mikor gabonát, vagy száraz takarmányt hordtak. (1,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Itt nem volt saroglya. (1,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Kocsikas volt a neve. Deszkás szekeret használtak sok helyen a kocsikas helyett. (5)

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt használtak, egymásba tolva (krumpli esetén).

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Amelyiknek a köveses úton elvásott a körme, azt igen. Nyáron végezték. „Amelyik fúrt a lábával, azt kellett talpalni.” (1)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne Becce: kisborjú (1,5)

b) terelik jobbra

Hik-hok-hóó?

c) és balra

n.a.

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Puci ne-ne! (1,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipipipipi-ne-ne! (1,5)