Nemesszentandrás

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1986. április
Adatközlők:	(1.) Szabó Lajos, 1926. római katolikus, Nemesszentandrás, Béke u. 9.
	(2.) Szabó Lajosné Horváth Magdolna, 1929. római katolikus, Nemesszentandrás, Béke u. 9.
	(3.) Horváth Lajosné Kiss Emilia, 1931. római katolikus, Nemesszentandrás, Béke u. 5.
	(4.) Özv. Kiss Miklósné Tóth Eleonóra, 1902. római katolikus, Nemesszentandrás, Béke u. 17.
	(5.) Özv. Szukics Gyuláné Foga Anna, 1906. római katolikus, Nemesszentandrás, Petőfi u. 24.
Gyűjtötte:	Balogh Balázs
Wiki feldolgozás:	Szakolczai Zsófia
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Talán nemesek alapították. (2) Nem tudnak semmit. (1,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Toma, Szabó, Horváth, Tóth, Dallovics, Ormán, Sabján, Vizsi, Kollárics. (1,2,3,4,5) Mikida család Pestről jött. (2) A Lőrincz család Dióskálból jött. (5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nagy számban soha nem mentek el a faluból. (2,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A falvak mind különbözőek, de Nemessándorháza hasonlít leginkább még Nemesszentandráshoz. (1,2,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem. (2,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nagyjából a Dunántúli megyéket és városokat ismerik. (2,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A „törökfutás” után nemes családok települtek erre a vidékre, a nemes előnevű falvak erről híresek. Híres még Búcsúszentlászló a szép templomáról. (2,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolódtak. (2,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Nagyon gyakran házasodtak Nemessándorházából. Ritkábban Nemeshetésről, Búcsúszentlászlóból, Pölöskéről. (1,2,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Minden hónap első csütörtökén Pacsára mentek vásárba. Minden hónap második keddén Zalaegerszegen volt vásár. Havonta Nagykanizsán, Sümegen és Vasváron is volt vásár, de mikor azt már senki sem tudja, mert ezekre a helyekre nagyon ritkán és nagyon kevesen mentek el. (2,4,5)

b) Piacra:

Mindig Zalaegerszegre péntekenként mentek. (2,3,4,5)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Zalaszentmihályra szeptember 29-én mentek búcsúba, Rádóba, Pacsára és Sümegre júniusba mentek, de hogy hányadikán, azt egy adatközlő se tudta pontosan megmondani. Vasvárra szeptember 12-én mentek. Nagyon ritkán Andocsra is elmentek. (2,4,5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

A legismertebb Búcsúszentlászló, ide László király ünnepén július 27-én, Mária nevenapján szeptember 12-én, fogolykiváltó ünnepkor szeptember 26-án és Áldozócsütörtökön jártak. (2,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Hat hónapra szegődtek el sokan a pölöskei Teleki uradalomba summásnak. (1,2,3,4,5) Summásnak mentek Somogy megyébe, Kaposfüredre, Fejér megyébe Erdőhátpusztára, május 1-től november 1-ig. (4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nemesszentandrásra csak ritkán jöttek, akkor is csak cselédeskedni. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Ezeket a szerszámokat, használati tárgyakat mindenki magának csinálta csak, ha egyáltalán csinált. (2,4,5)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümegen és Nován készített cserépedényeket használtak. Vagy piacon, vagy pedig a faluban vándorárusoktól vették őket. (2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A meszesek 1945 előtt Sümegről jöttek, az edényfoltozók a pacsai cigányok voltak. 1945 előtt az Alföldről jöttek paprikások is. Néha jöttek zsidó ruhások is. (2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Sümegről, Pacsa, Alföld

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

meszesek, edényfoltozók, paprikások., ruhások

d) Mit árultak?

mész, ruha, paprika, fazekas termékek

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek jelentős mennyiségű szőlői voltak Pölöskén, Zalaszentmihályon, Nemessándorházán, Bucsán, Nemeshetésen. Nemessszentandráson viszont kevés más falubelinek van szőlője Nemessándorházáról és Búcsúszentlászlóról. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

...más falubelinek van szőlője Nemessándorházáról és Búcsúszentlászlóról. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy mai „rendes” temetőről tudnak. Ezen kívül kb. 50 évvle ezelőtt a templomuk mellett útépítéskor találtak sok csontot. Ez lehetett a régi temető. (2,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Ezen kívül kb. 50 évvle ezelőtt a templomuk mellett útépítéskor találtak sok csontot. Ez lehetett a régi temető. (2,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Voltak fogadott ünnepeik. Szent Vendel ünnepét a marhavész ellen fogadták. Szent Flóriánét a tűzvész ellen, Fábián-Sebestyénét pedig a kolera ellen. (2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kizárólagos volt a két világháború közt az egymáshoz erősített 2-3 borona használata. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés volt az általános. (2,3,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A géppel való vetést az egész faluban csak három gazda művelte, csak ennyinek volt vetőgépe. (2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A legtöbben hajmókot használtak, de ismeretes volt a gereblyés és a villás kaszacsapó is, ezeket ritkán használták. Az informátorok szeirnt mind a három tipus „emberemlékezet óta” használatos a faluban. (2,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, mindenki olyan kéve kötő fát használt, amelynek a vastagabb végén lapos nyílás volt. (2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Egy kereszt 21-19 kévéből állt. A kévék száma az emlékezettel elérhető időben nem változott. 6-8-10 kereszt után szakították meg az egyvégtébe rakott kereszteket, az ilyen egység neve volt a kepe. (2,3,4,5)