„Olmód” változatai közötti eltérés
(→2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.) |
(→2.21.) |
||
| 218. sor: | 218. sor: | ||
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ||
| − | + | A vesszőből készült szekérkasnak két fajtáját használták: feles szekérkas, hosszú szekérkas. (1,2,3,4) | |
====b) Használtak-e kettőt is?==== | ====b) Használtak-e kettőt is?==== | ||
| − | + | A vesszőből készült szekérkasnak két fajtáját használták: feles szekérkas, hosszú szekérkas. (1,2,3,4) | |
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | ||
A lap 2014. április 10., 14:41-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1990. November |
| Adatközlők: | (1.) Mersich János, 1908. Olmód |
| (2.) Mersich Izidorné Poropatich Anna, 1923. Olmód | |
| (3.) Király Dömötörné Mersich Matild, 1920. Olmód | |
| (4.) Grozner Jánosné Mersich Margit, 1922. Olmód | |
| Gyűjtötte: | Bedő Zoltánné |
| Wiki feldolgozás: | Szakolczai Zsófia |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezését, úgy hallották szüleiktől, hogy 600 éve keletkezett. Valamikor egy kolostor volt a mellettük lévő erdőben. Azt nem tudják, hogy milyen rendé. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Mersich, Herbocih, Slavich, Karlovich, Kolonich. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak arról, hogy települtek volna be nagyobb számban. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Kitelepülésről nem tudnak, csak annyit mondanak, hogy régen 240 körüli volt a lakos, ma pedig már csak kb. 75 fő. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Magukéhoz leginkább hasonló településnek Horvátzsidányt és Peresznyét tartják. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu beletartozik a Répce mentébe. Olmód olómbányája miatt kapta ezt az elnevezést. Népcsoporti hovatartozásuk horvát (krobót). (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Felső és Alsócsatárról tudják, hogy a Pinka völgyében vannak. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres községek, Csepreg a bőrgyáráról volt híres, Büköt pedig gyógyvízéről ismerik. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Olmódot azzal csúfolták, hogy „sündisznósok”, hogy a toronyban sündisznót nevelenk. A zsidányiakat „gáncásoknak” csúfolták. Állandóan gáncát ettek. (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Házasodni a következő falvakból szoktak: Peresznye, Horvátzsidány, Kiszsidány, Malomháza, Farankó, Pervány. Olyan nem volt, hogy valami miatt ne házasodtak volna. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Kőszeg, Körmend, Szentgotthárd (1,2,3,4)
b) Piacra:
Kőszegre szerdán és szombaton (1,2,3,4)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Zsidányba Szent Jánoskor, Peresznyére Szent Egyed napján, Olmódon Szent Mártonkor van a búcsú. (1,2,3,4)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Szoktak járni munkára a faluból, Kőszegre szőlőt kapálni, vagy pedig uradalmi majorokba jártak messzebbre is cselédeskedni, szolgálni. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide nem szoktak jönni munkára. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
Néhány dolgot készítettek eladásra is. Ezek: seprű, zsombor és silinga. (1,2,3,4)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Arról tudnak, hogy Csepregen volt a cserepes, de a nevére nem emlékeznek. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Az alábbi vándorárusok jártak a faluba: drótos tótok, edényfoltozók, paprikások, a fazekas Csepregről. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Csepreg
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
drótos tótok, edényfoltozók, paprikások, a fazekas
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szőlők csak kis mennyiségben voltak a faluban. Nagyobb szőlőbirtokok nem voltak. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Temető egy van csak a falu elején. Nem tudnak más temetőről. Emberi csontokat nem találtak. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Emberi csontokat nem találtak. (1,2,3,4)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepe a búcsúi ünnep Szent Márton napján. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak egyes faboronát is, de már használtak a 2-es és 3-as vasboronát is. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általában kézzel vetettek, de egy keveset géppel is, mert egy gép volt a faluban. (1,2,3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
... egy keveset géppel is, mert egy gép volt a faluban. (1,2,3,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A b) típusút aratáshoz használták, a c) típusút pedig lucerna kaszáshoz. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem használtak ilyen kévekötőfát, csak egy hegyes ágat. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Az egyéni gazdálkodás idején: 20 kéve = 1 kereszt. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szót hallották, de nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 155 cm feletti volt. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két világháború között gépi cséplés esetén „masinázásnál” összesegítettek egymásnak. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát háromágú villával hordták kazalba 1930 körül. Az elevátor alkalmazása csak 1942-43-ban kezdődött. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Hajdinatermelés 1950-60 között még volt, de ezutá teljesen megszűnt. (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Amióta emlékeznek rá mindig eke után vetették a burgonyát. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénaszárítás menete: rendre lekaszálták, megforgatták, száradás után „baglába” rakták. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt az istállóba szénáskosárban („velika košar”) vagy kendőben hordták be. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafa(1,2,3,4)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
járomkulcs(1,2,3,4)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
oldalszeg (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Almozáshoz használták a fák leveleit, csaritnak mondták. Főleg ősszel, október, november táján, amikor kevés volt az alomnak való szalma. Volt,hogy keverten használták a leveleket a szalmával. (1,2,3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Főleg ősszel, október, november táján, amikor kevés volt az alomnak való szalma.(1,2,3,4)
c) Melyik évszakban?
Főleg ősszel, október, november táján, amikor kevés volt az alomnak való szalma.(1,2,3,4)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Tartóláncot nem alkalmaztak, hanem nyaklót. (1,2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekérnek azt nevezték, amivel mezőgazdasági munkákat végeztek, kocsinak pedig azt, amit személyszállításra használtak. A szekeret húzta a marha, a kocsit a ló. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 450 cm volt. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján rudazókötéllel („žegn uže”) történt. Elől egy kétoldalt összekötő lánc volt, amibe a rúd elejét akasztották. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Nem használtak saroglyát, subert alkalmaztak csak. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből készült szekérkasnak két fajtáját használták: feles szekérkas, hosszú szekérkas. (1,2,3,4)
b) Használtak-e kettőt is?
A vesszőből készült szekérkasnak két fajtáját használták: feles szekérkas, hosszú szekérkas. (1,2,3,4)
