„Szentléránt” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
(→1. Külső kapcsolatok, történeti tudat) |
|||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ||
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ||
| − | + | Azt tartja a hagyomány, hogy 7 vagy 8 jobbágytelekből alakult ki a falu. (2) | |
| + | Ezeket „alig urak”-nak nevezték. Kisebb gazdaságok votlak, pár száz holdasok. (4) | ||
| + | A falu az 1700-as évekből való, major is tartozott hozzá, ezt még régebbinek tartják. (1) | ||
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ||
| − | + | Az 1850-es évekig tudják visszavezetni. | |
| + | Németh Károly, Németh János (őt parasztkirálynak hívták), Németh Pál, testvére Németh József (anyjuk után Kántor-Némethek) (a három Németh csak névrokon volt), Horváth József, Horváth Istávn, gombkötő Ferenc, Morosits István, Tulok Pál (talán a legrégibb cslád), Hegedűs család, Tóth Gyula (az 1930-as években a község bírája), az öreg Löwy (zsidó) az 1800-as évek végén került ide, a családtagok kivándoroltak Palesztinába. (1,2,4) | ||
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ||
| − | + | A faluba nem települtek nagyobb számban. (1,2,4) | |
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ||
| − | + | A faluból nem költöztek el nagyobb számban, a nagy mozgások idején néhány fiatal disszidált. (1,2,4) | |
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ||
| − | + | Gyanógeregye – a földek összetétele ugyanaz. Ide jártak templomba, iskolába, tiszta katolikus község. Taródháza – a cselédség lakott itt, a gyerekekkel együtt jártak iskolába. (1,2,4) | |
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ||
| − | + | Nem tartozik bele. Közel eső tájegységek az Őrség és a Hegyhát. (1,2) | |
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ||
| − | + | Hegyhát: Hegyhátszenjakab, Hegyhátszentpéter, Andrásfa, Oszkó, Gersekarát. | |
| + | Őrség: Őriszentpéter, Ivánc, Velemér, Pankasz (több nem jut eszébe, de van több is). (1) | ||
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ||
| − | + | Nem tudnak. (1,4) | |
| + | Nemeskoltáról azt tartják, hogy valaha nemesi famíliák lakták. (2) | ||
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ||
| − | + | Az egész falura kiterjedő csúfolódókat nem ismernek. A faluban lakók közül néhánynak ismerik a ragadványnevét. A tanító apját hívták „bagós béres”-nek. Németh Józsefet „leveses huszár”-nak. Sinkó Józsefet „Velő Jóská”-nak. Kovács Ferencét gyermekkorában az anyja így szólította: „Gyere rózsám, kis punnám!” Azóta „Punnus”-nak hívják. | |
| + | Egyszer Tulok Pált egy cigánygyerek kereste az egyik szomszédos faluból. Útküzben felkéredzkedett egy szekérre. Kérdezte tőle a gazda, hogy hová megy, a gyerek meg ezt válaszolta: „Nem tudom, mert nem ismerem, de valami eker neve van.” Utána sokáig emlegették az „eker nevezetű” kifejezést. | ||
| + | A lutheránusokat „ronda kálomisták”-nak csúfolták. A jákiakat „murimájasok”-nak csúfolták, mert azt tartották róluk, hogy megették a kutya máját. (1,2,4) | ||
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ||
| − | + | Nincs kötöttség arra, hogy mely falvakból házasodhatnak, főleg a katolikus és a szomszédos falvakból (Gyanó, Dömötöri, Kisfalud, Molnári, Rábahídvég, Nemesrempehollós, Oszkó). (1,2) | |
| + | Inkább falun kívülről házasodtak – az okát nem tudja. (4) | ||
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ||
====a) Vásárra: ==== | ====a) Vásárra: ==== | ||
| − | + | Rumban március 21-én országos kirakodóvásár. Vasváron és Rumban júliusban vagy augusztusban dinnyevásár, és Terézia-vásár Terézia napján. 3-4-szer volt vásár évente (2), egy évben 6-szor volt állatvásár (4). | |
====b) Piacra: ==== | ====b) Piacra: ==== | ||
| − | + | Szombathelyre kedden és pénteken jártak piacra. | |
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ||
| − | + | Minden községben volt búcsú (Gyanógeregye, Sokikisfalud, Dömötöri). Sorokbolányban augusztus 15-én (Nagyasszony), Rumban június 27-én (László-nap). Szentlérántra is jártak búcsúba a környező falukból. | |
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ||
| − | + | Vasvár híres búcsújáró hely volt, augusztus 15-én (Nagyasszony) és szeptember 10-én (Mária-nap) jártak a Szent-kúthoz. (1,2,3,4) | |
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ||
| − | + | 1938-ban szabályozták a Sorok-patakot, ide sok férfi eljárt. Győrvárra, a Vermes-patak szabályozásához is eljártak hatan-heten. Nyáron a majorságba jártak napszámba, cséplésre a szomszéd faluba jártak el (Gyanógeregye). (1,2,4) | |
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ||
| − | + | Summások jártak Egervölgyből, Szemenyéből a taródházi kastélyhoz. (1,2,4) | |
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ||
| − | + | A saját háztartás részére készítettek használati tárgyakat, mert „a rendes parasztember tudja az ilyen munkát”. Az ilyen árukat egymás között is cserélték. Morosits József 1938 előtt ebédhordáshoz vesszőkosarakat font. | |
====a) kocsikasokat==== | ====a) kocsikasokat==== | ||
| − | + | n.a. | |
====b) vesszőkosarakat==== | ====b) vesszőkosarakat==== | ||
| − | + | Morosits József 1938 előtt ebédhordáshoz vesszőkosarakat font. | |
====c) szalmafonatú edényeket==== | ====c) szalmafonatú edényeket==== | ||
| − | + | n.a. | |
====d) szövőbordát ==== | ====d) szövőbordát ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====e) favillát==== | ====e) favillát==== | ||
| − | + | n.a. | |
====f) fagereblyét==== | ====f) fagereblyét==== | ||
| − | + | n.a. | |
====g) faboronát ==== | ====g) faboronát ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====h) egyebet?==== | ====h) egyebet?==== | ||
| − | + | n.a. | |
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ||
| − | + | Gyanóban Hersits készített kosarat. A falut hídvégi cigányok, puttonyosok járták, portékáikat árulva. (1,2,4) | |
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
| − | + | Jákon éltek fazekasok, ők a vásárra hordták, de faluztak is a II. világháború előtt. Zalából szekéren hordva is árultak cserépedényeket a faluban – ők még a búcsúban is árulták (őrségiek). (1,2,4) | |
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
| − | + | A vándorárusok a 40-es években még járták a falut, később ez már ritka jelenség. Ilyen árusok voltak a kóbor cigányok – az erdélyieket nevezik így –, akik ruhát árultak. A köszörűsök minden héten egyszer bejöttek a faluba, esernyőt is javítottak. A drótostótok edényt foltoztak. Időnként jártak a meszesek. A tyukász nem eladott, hanem felvásárolta a tojást és a baromfit. (1,2,4) | |
====b) Honnan jöttek? ==== | ====b) Honnan jöttek? ==== | ||
| − | + | Erdélyből. | |
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ||
| − | + | Kóbor cigányok, köszörűsök, drótostótok, meszesek, tyukászok. | |
====d) Mit árultak? ==== | ====d) Mit árultak? ==== | ||
| − | + | Ruhát, meszet. | |
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ||
| − | + | A szőlő nem jellemző erre a vidékre, legfeljebb a házaknál lugasok találhatók. (1,2,3,4) | |
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ||
| − | + | A szőlő nem jellemző erre a vidékre, legfeljebb a házaknál lugasok találhatók. (1,2,3,4) | |
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ||
| − | + | A mai temetőn kívül más működő temetőt nem ismernek. Taródházán is temetkeztek régebben, de a település megszüntével azt a temetőt már nem használják. | |
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
| − | + | A II. világháború utáni években az útépítés során a templomkertben embercsontok kerültek elő. (Gyanógeregyén római kori temetőt találtak.) (1,2,4) | |
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
| − | + | A falunak nem volt fogadott ünnepe, Gyanógeregyén nagy állathullás volt. Azóta nyáron minden csütörtökön, két hónapon át (1), júniusban (4) misét tartanak. A pap még mindig kijár csütörtökönként, 2 szentségimádásként ismeri, melynek napja június 20. (1,2,3,4) | |
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == | ||
A lap 2014. április 1., 20:34-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1990. február |
| Adatközlők: | (1.) Kupi Ferenc, 1922, Szentléránt |
| (2.) Morosits Lajos, 1921, Szentléránt
(3.) Morosits Lajosné, 1928, Oszkó (4.) Horváth István, 1906. Szentléránt | |
| Gyűjtötte: | Kordé Tünde |
| Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentl%C3%A9r%C3%A1nt |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Azt tartja a hagyomány, hogy 7 vagy 8 jobbágytelekből alakult ki a falu. (2) Ezeket „alig urak”-nak nevezték. Kisebb gazdaságok votlak, pár száz holdasok. (4) A falu az 1700-as évekből való, major is tartozott hozzá, ezt még régebbinek tartják. (1)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Az 1850-es évekig tudják visszavezetni. Németh Károly, Németh János (őt parasztkirálynak hívták), Németh Pál, testvére Németh József (anyjuk után Kántor-Némethek) (a három Németh csak névrokon volt), Horváth József, Horváth Istávn, gombkötő Ferenc, Morosits István, Tulok Pál (talán a legrégibb cslád), Hegedűs család, Tóth Gyula (az 1930-as években a község bírája), az öreg Löwy (zsidó) az 1800-as évek végén került ide, a családtagok kivándoroltak Palesztinába. (1,2,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nem települtek nagyobb számban. (1,2,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nem költöztek el nagyobb számban, a nagy mozgások idején néhány fiatal disszidált. (1,2,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Gyanógeregye – a földek összetétele ugyanaz. Ide jártak templomba, iskolába, tiszta katolikus község. Taródháza – a cselédség lakott itt, a gyerekekkel együtt jártak iskolába. (1,2,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik bele. Közel eső tájegységek az Őrség és a Hegyhát. (1,2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Hegyhát: Hegyhátszenjakab, Hegyhátszentpéter, Andrásfa, Oszkó, Gersekarát. Őrség: Őriszentpéter, Ivánc, Velemér, Pankasz (több nem jut eszébe, de van több is). (1)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak. (1,4) Nemeskoltáról azt tartják, hogy valaha nemesi famíliák lakták. (2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Az egész falura kiterjedő csúfolódókat nem ismernek. A faluban lakók közül néhánynak ismerik a ragadványnevét. A tanító apját hívták „bagós béres”-nek. Németh Józsefet „leveses huszár”-nak. Sinkó Józsefet „Velő Jóská”-nak. Kovács Ferencét gyermekkorában az anyja így szólította: „Gyere rózsám, kis punnám!” Azóta „Punnus”-nak hívják. Egyszer Tulok Pált egy cigánygyerek kereste az egyik szomszédos faluból. Útküzben felkéredzkedett egy szekérre. Kérdezte tőle a gazda, hogy hová megy, a gyerek meg ezt válaszolta: „Nem tudom, mert nem ismerem, de valami eker neve van.” Utána sokáig emlegették az „eker nevezetű” kifejezést. A lutheránusokat „ronda kálomisták”-nak csúfolták. A jákiakat „murimájasok”-nak csúfolták, mert azt tartották róluk, hogy megették a kutya máját. (1,2,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Nincs kötöttség arra, hogy mely falvakból házasodhatnak, főleg a katolikus és a szomszédos falvakból (Gyanó, Dömötöri, Kisfalud, Molnári, Rábahídvég, Nemesrempehollós, Oszkó). (1,2) Inkább falun kívülről házasodtak – az okát nem tudja. (4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Rumban március 21-én országos kirakodóvásár. Vasváron és Rumban júliusban vagy augusztusban dinnyevásár, és Terézia-vásár Terézia napján. 3-4-szer volt vásár évente (2), egy évben 6-szor volt állatvásár (4).
b) Piacra:
Szombathelyre kedden és pénteken jártak piacra.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Minden községben volt búcsú (Gyanógeregye, Sokikisfalud, Dömötöri). Sorokbolányban augusztus 15-én (Nagyasszony), Rumban június 27-én (László-nap). Szentlérántra is jártak búcsúba a környező falukból.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár híres búcsújáró hely volt, augusztus 15-én (Nagyasszony) és szeptember 10-én (Mária-nap) jártak a Szent-kúthoz. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
1938-ban szabályozták a Sorok-patakot, ide sok férfi eljárt. Győrvárra, a Vermes-patak szabályozásához is eljártak hatan-heten. Nyáron a majorságba jártak napszámba, cséplésre a szomszéd faluba jártak el (Gyanógeregye). (1,2,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Summások jártak Egervölgyből, Szemenyéből a taródházi kastélyhoz. (1,2,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A saját háztartás részére készítettek használati tárgyakat, mert „a rendes parasztember tudja az ilyen munkát”. Az ilyen árukat egymás között is cserélték. Morosits József 1938 előtt ebédhordáshoz vesszőkosarakat font.
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
Morosits József 1938 előtt ebédhordáshoz vesszőkosarakat font.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Gyanóban Hersits készített kosarat. A falut hídvégi cigányok, puttonyosok járták, portékáikat árulva. (1,2,4)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Jákon éltek fazekasok, ők a vásárra hordták, de faluztak is a II. világháború előtt. Zalából szekéren hordva is árultak cserépedényeket a faluban – ők még a búcsúban is árulták (őrségiek). (1,2,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A vándorárusok a 40-es években még járták a falut, később ez már ritka jelenség. Ilyen árusok voltak a kóbor cigányok – az erdélyieket nevezik így –, akik ruhát árultak. A köszörűsök minden héten egyszer bejöttek a faluba, esernyőt is javítottak. A drótostótok edényt foltoztak. Időnként jártak a meszesek. A tyukász nem eladott, hanem felvásárolta a tojást és a baromfit. (1,2,4)
b) Honnan jöttek?
Erdélyből.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Kóbor cigányok, köszörűsök, drótostótok, meszesek, tyukászok.
d) Mit árultak?
Ruhát, meszet.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A szőlő nem jellemző erre a vidékre, legfeljebb a házaknál lugasok találhatók. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A szőlő nem jellemző erre a vidékre, legfeljebb a házaknál lugasok találhatók. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mai temetőn kívül más működő temetőt nem ismernek. Taródházán is temetkeztek régebben, de a település megszüntével azt a temetőt már nem használják.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A II. világháború utáni években az útépítés során a templomkertben embercsontok kerültek elő. (Gyanógeregyén római kori temetőt találtak.) (1,2,4)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falunak nem volt fogadott ünnepe, Gyanógeregyén nagy állathullás volt. Azóta nyáron minden csütörtökön, két hónapon át (1), júniusban (4) misét tartanak. A pap még mindig kijár csütörtökönként, 2 szentségimádásként ismeri, melynek napja június 20. (1,2,3,4)
