„Szentivánfa” változatai közötti eltérés
| 11. sor: | 11. sor: | ||
| | | | ||
|(2.) Tóth János, 1912. Uraiújfalu | |(2.) Tóth János, 1912. Uraiújfalu | ||
| + | |||
(3.) Tamási Kálmán, 1914. Vámoscsalád | (3.) Tamási Kálmán, 1914. Vámoscsalád | ||
| + | |||
(4.) Pócza Istvánné, 1920. Szentivánfa | (4.) Pócza Istvánné, 1920. Szentivánfa | ||
A lap 2014. március 30., 20:11-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. január |
| Adatközlők: | (1.) Tóth Jánosné, 1922. |
| (2.) Tóth János, 1912. Uraiújfalu
(3.) Tamási Kálmán, 1914. Vámoscsalád (4.) Pócza Istvánné, 1920. Szentivánfa | |
| Gyűjtötte: | Kordé Tünde |
| Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu keletkezéséről nem tudnak. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kovács, Dömötör, Tislér, Nagy. Már régebbi család lehetett a Vacskó, mert 1850-ben vettek egy házat, melyet már régóta Vacskó-háznak hívtak. A Bezerédy család a 17. század óta volt a faluban. Az 1940-es években 270 lakosa volt a falunak. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak betelepülésről. A cselédmozgást említik. A falu jelentős része cseléd- és zsellér ember volt. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Kitelepítésről, illetve kitelepülésről nem tudnak. Viszont 1944-ben a Bezerédy-kastély volt a nyilasok központja. Rengeteg zsidó és más munkaszolgálatost hoztak a faluba. Többet közülük nyilvánosan végeztek ki. Sok embert elástak a dögkutnak nevezett állattemetőbe. A faluban 10 családot minősítettek kuáknak, őket átmenetileg elzavarták a házaikból. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Uraiújfalut, Vámoscsaládot sorolják Szentivánhoz hasonlónak. Oka: ezek is földműveléssel foglalkoztak, egy jegyzősége volt a három falunak, az orvos, iskola, templom közös volt, a katolikusok Vámoscsaládra, az evangélikusok Uraiújfaluba jártak templomba. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu a Rábaköz határán van. Nem tartozik a Rábaközhöz, de az árterületéhez igen. Az egyik földdarabot (Uraiújfalu határában) „Bárnevolna” földnek hívják, mert gyakoriak voltak az árvizek. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Legközelebb eső rábaközi falvak: Rábapaty, Nick, Beled, Vica. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
A faluban a 17. század óta élnek a Bezerédyek. Ez a nemesi család délről jött Somogyból vagy Baranyából. Két kastélyuk is volt a faluban. A várkertben gyönyörű fenyők voltak. Ezeket a II. világháborúban kivágták és hidat építettek belőle. E családból származott Bezerédy Amália, aki az első kisdedóvóként létrehozta. A faluban Szelestey kastély is van. A falu temploma a 13. Századig vezethető vissza, valamikor a templomkertbe temetkeztek. A templom alatt állítólag kripta van. Néhány éve a plébános engedélyével néhány helybeli ásott, csontokat találtak. Uraiújfaluban két uraság lakott, mindkettőnek kastélya volt. Egyik Ajkai Elemér, a másik Wágner. Répvecsáfordán (ma Répcejánosfa) lakott a soproni főispán, Simon Elemér. Ezt az embert annyira szerették, hogy gyakran hívták keresztapának a falubeli gyerekekhez. Répcelaktól Csorna felér 9 uradalom volt. Nick határában épült a Műgát, a 30-as évek óta szabályozzák vele a Rábát. A Ragyogóhídnál (Rábán) volt egy csárda, ez volt Sobri Jóskáék kedvenc találkozóhelye. Szentivánfán a 3. földbirtokos Vidos József volt (Bezerédy, Szelestey). (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Konyban a község bikáját felhúzzák a templomtoronyba: kanyarít,mint a konyi bika, húzd komám, kanyar ám, konyi bika harap ám. Vámoscsaládot hívták Hársfának. (Talán mert nagy hársfák voltak a faluban és gyógynövényeket használtak.) Úraiújfaluban van a „Bárnevolna”-föld (gyakran elöntötte a Rába). A faluban szindaraboztak a fiatalok Horváth Pista volt a Kóbi, rajta is maradt. (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Régebben a faluból házasodtak gyakrabban. A két háború közötti időszakban már gyakoribb a vidéki házasság. Leggyakrabban Úraiújfaluból, Vámoscsaládról, szórványosan Sáriból (ma Sárvár), Jákfáról, Ostffyasszonyfáról. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Ivánegerszegre jártak leggyakrabban. Itt minden negyedév első szerdáján volt országos állat- és kirakodóvásár. Jártak még Cellbe, Sárvárra, utóbb Hegyfalura. Állatot venni elmentek Pápára, Vasvárra, Tüskevárra, Somlóvásárhelyre is.
b) Piacra:
Nem jártak piacozni, ahhoz túl messze volt a város.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A faluba Keresztelő János fejvételekor (Péter-Pál előtti vasárnap) van a búcsú. A legények 2-3 faluig jártak el búcsúba. Úraiújfalu Jézus Szíve, Vámoscsalád Szent Márton, Hegyfalu szeptember, Ostffyasszonyfa Nagyasszony, Nick Anna-nap, Vasegerszeg 3 búcsú is van, Jákfa, Csönge Szent Mihály, Paty Kisasszony napján.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Cellbe mentek búcsújáróhelyre évente kétszer, Kisasszonykor és Mária nevenapjakor. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Szinte minden lány volt valahol szolgálni. Leggyakrabban Budapestre mentek, de előfordult, hogy Sopronban, Szombathelyen voltak. Az uradalmakban konvenciós cselédek voltak. Zsellérek is dolgoztak az uradalmakban. A Rába szabályozásánál az 1930-as években szinte minden fiatal dolgozott. Ekkor terjedt el a faluban a bicikli. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Az uradalmakba jöttek cselédek, de ez nem jelentős, mert állandó cselédek voltak általában. A II. világháború előtt nem voltak summások, után a vendek jöttek az uradalomba. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Nem.
b) vesszőkosarakat
Saját használatra télen kötöttek kosarat.
c) szalmafonatú edényeket
Nem.
d) szövőbordát
Nem.
e) favillát
Nem.
f) fagereblyét
Nem.
g) faboronát
Nem.
h) egyebet?
Saját használatra télen kötöttek zsombort, söprűt készítettek, sütőlapátot, stb.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Eladásra Alsópatyon kötöttek kosarat. Ma is. (1,2,3,4)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Az ivánegerszegi és a sárvári Simon-Júdás vásáron vették. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Drótos-tótok jártak Trencsényből, hátukon deszkatáblában hordták a szerszámaikat. Csornáról rongyos zsidó járt, ruhát, méterárut hozott 2-3 havonta. Szegény zsidó edényeket hoztak, rongyért cserélték. Ebbe később a cigányok is bekapcsolódtak. Német tikászok jöttek, au-au ezt kiabálták. Malacos Ferkó Jákfáról. Teknővájó, köszörűs cigányok jöttek. Nickben sok cigány lakott. Paprikások jöttek papucsban Szegedről. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Trencsényből, Csornáról, Jákfáról, Nickről, Szegedről.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Drótos-tótok, rongyos zsidók, német tikászok, Malacos Ferkó, teknővájó, köszörűs cigányok, paprikások.
d) Mit árultak?
Ruhát, méterárut, edényeket, baromfit, teknőt, paprikát.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Egy-két lugas van a faluban, szőlőhegye nincs a községnek. Sem saját, sem más határban. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Egy-két lugas van a faluban, szőlőhegye nincs a községnek. Sem saját, sem más határban. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy működő temetője van a falunak. Valamikor nagyon régen a templomkertbe is temetkeztek. A templom alatt állítólag kripta van. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A templomkertből kerültek elő csontok. A templom alatt állítólag kripta van. (1,2,3,4)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nincs a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Két-, háromlevelű boronát is használtak. Utóbbit és a négylevelűt leginkább magtakarónak. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A 30-as években még sokan vetettek kézzel. 5-6 parasztcsalád volt csak a faluban. (4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi vetés általános. Legfeljebb tavasszal utánaszórtak, ha vizes volt a föld. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Az általánosan elterjed a b) kaszagráblának mondják. Kettes fogú is volt belőle. C)-t is használtak, kancsót tettek a kaszára. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem volt lapos nyílás a kötőfán. Át volt fúrva, hogy madzaggal fel lehessen kötni. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kévéből rakták a keresztet minden gabonából. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe nem meghatározott számú kereszt. Függött a föld szélességétől, a gabona hozamától. Keresztből számolják a kilót. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
150 cm, az ember álláig ért. (1,2) 2 m. (4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Az uradalmakban részes cséplés ment, a faluban kalákában dolgoztak. A gazda hívta a rokonokat, szomszédokat. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Eleváterrel. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Itt nem termeltek hajdinát. (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 20-as években még kézzel lyuggattak javarészt, de már kezdődött az eke utáni vetés is. Csak a II. világháború után vált általánossá. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Ha harmattal kaszáltak, tovább száradt. A lekaszált füvet renden hagyták, 4-5 nap múlva forgatták. Volt, aki még után a börzögette. Egy hét múlva lehetett gyűjteni, 2 m magas petrencékbe rakták. Általában 6 rendet húztak össze zsinórba. A lóherét, lucernát 4-5 napig hagyták petrencébe, hogy kifújja magát. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Bakszekérrel, nagykosárban (főleg a pajtából az istállóba). (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg, nyakszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem használták a fák leveleit almozáshoz, az szélsőséges dolog volt. A krumplikupacra takarónak használták. (1,2,3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Szügyelőláncot használtak. (1,2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekeret gazdasági munkára használták, trágyát, takarmányt hordtak vele. Parasztszekérnek is mondják. Hosszú, rövid szekeret használtak. A kocsiba kocsikast tettek. Be volt festve. Sárgakocsi, hintó, batár, cséza. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
5-5,5 m hosszú a hosszúszekér. Előfordult, hogy rövid szekérre vendégoldalt tettek, de ez nagyon ritka. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. 5-6 m hosszú volt a kötél. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Deszkás szekérhez használtak enyhén ívelt saroglyát. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Kisszekérhez tettek kocsikast. Fonott padja volt, két ülést lehetett beletenni. Csak személyszállításra használták. (1,2,3,4)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A jármos ökrök első lábát patkolták. Teheneket is ritkán, ezeket nemigen fogták be. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na, indulás!
b) terelik jobbra
Jobbra: Hiik!
c) és balra
Balra: Hajsz! (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coci-ne-ne-ne. Cocám-ne-ne-ne. Koci-ne-ne-ne. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Ne-tyutyum-ne-ne-ne. Hiba-tyutyum-hiba. Ne-pipém-ne, ne-pipém-ne. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Le. Nevén. (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágót. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A b) fajta rokkát használták. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Nem tudnak e kérdéskörre felelni.
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A sövényházra alig emlékeznek. Egy-egyet említenek, amiről tudták, hogy sövényből volt. Egyre emlékszik, azt a 20-as években bontották el. (4)
Volt a faluban egy sövényház, azt a 60-as években bontották el. Ez a ház eredetileg füstösház volt, konyháját később építették hozzá. Építésének idejéről nem tudnak. A században jobbára téglából építkeztek. A század elejére inkább a tömésház a jellemző. (1,2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Kiszedték a kemencét és lebontották a kéményt. Mászókéménynél az egész háznak egy kéménye volt. Az első- és hátsó szobából kályhacsővel vezették a füstöt a kéménybe. Ezek a kályhacsövek a konyha légterében voltak. Szabadkonyhák a 30-as években már alig-alig voltak. A cilinderkéményt a sarokba építették, a falba süllyesztve, tehát a kémény egyharmada a falban, kétharmada a fal mellett volt. Ebben a században már biztosan csak zárt kéményt építettek. (1,2,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A régi zsuppos házak ternácosak voltak. A ternácot fa- vagy téglaláb tartotta. A konyháról nyílt a szoba és a kamra, illetve a hátsó szoba. Téglaházaknál nyitott bolthajtásos folyosók is voltak. A cselédházaknál olyan is volt, hogy egy konyhára négy család jutott. Ezek a házak is téglaházak voltak. (rajz) A II. világháború előtt nem épültek új házak, így bizonytalan, hogy mikortól nem építenek egysoros házakat a faluban. (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Tömésháznál is volt mestergerenda. (1,2,3) Tömésházak nem nagyon voltak a faluban már az idejében. (4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparhelteket sokan már a II. világháború előtt kidobálták. A maradékot az 50-es évek elején bontották el. Kezdeti és elterjedési időpontot adni nem tudnak. (1,2,3,4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Sátortetős hajtott házak voltak már a század legelején is, csak ezek alacsonyabbak voltak és utánuk gazdasági épületeket építettek. Tömbházakat a 60-as évek óta építenek a faluban. (1,2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Már a cserépkályhára sem emlékeznek. A szobát vaskályhával fűtötték. (1,2,3,4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét a padlószintre építették. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Deszkás téglalap alapú kétkapus pajták voltak a faluban. Olyan pajták is voltak, amiket a ház folytatásaként építettek. (1,2,4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A kemencét már csak kenyérsütésre használták. Nem tudnak fazékkiszedő villáról. (1,2,4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Kerékrépát már csak kevesen savanyítottak. Leszelték. Egészben a kamrába tettek, amíg elállt.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
A káposztát is mindig legyalulták. Fejben a kamrában tárolták. (1,2,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 50-es években szűnt meg. (1,2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Egyéb fajtájú kenyértartót ismernek a faluban. (1,2,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak dongás vajköpülőt a faluban, de erre már nem nagyon emlékeznek. Utóbb tejesfazékban, bádogfazékban köpültek. (1,2,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Sem a kölest, sem a hajdinát nem törték. Utóbbi termelésére nem is emlékeznek. (1,2,4)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Egyikből sem készítettek emberi táplálékot. (1,2,4)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Három-, négy ágra font hosszúkás kalácsot sütöttek. Lakodalomra kalinkót (körbe). Kuglófot cserép kuglisütőben. Kelttésztából kifliformájúra sodort tésztát. (1,2,4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A II. világháború után jobban termeltek paprikát, akkor kezdtek lecsót sütni. A vöröshagymát meg kell dinsztelni, utána együtt mehet a paradicsom és a paprika. Nagyon kevés paradicsom kell bele. Tojást is szoktak ráütni. (1,2,4)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
A paradicsomot most sem eszik meg sokan. Paprikát már régen is ettek szalonnához. De ilyen mérvű termelése csak a háború után kezdődött. (1,2,4)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Diós, mákos kalácsot. Pusztakalácsot (töltetlen) ettek tejeskávéhoz. (1,2,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
A 20-as években a régi aratóemberek még hordtak gatyát. Templomba már az ő korukban nem jártak gatyásan. (1,2,4)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az e században születettek már egyberuhát hordtak. A múlt században születettek fiatalkorukban még szoknyában jártak réklivel. A 30-as évekbben kezdtek áttérni. (1,2,4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem szőttek háznál az asszonyok. A 20-as évekig fontak. (1,2,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A II. világháború előtt márt jártak kendő nélkül. A 20-as években már kendő nélkül jártak. Templomba mindig kendősen mentek. (1,2,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Az 50-es évek óta vannak az ágyak egymás mellett. Ma is így van sok helyen. (1,2,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangon tartották a legtöbb esküvőt.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtön nem tartottak. (1,2,4)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Szombat.
b) 1930 körül:
Szombat. (1,2,4)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat a lányos háznál tartották. Délután, estefelé volt a templomi esküvő. Utána egyből mentek a lányos házhoz. A lakodalom másnap reggelig tartott. Az új asszonyt elkísérték az új otthonába még akkor is, ha más faluba ment. Főleg a fiatalság ment vele. Itt is megkínálták őket. (1,2,4)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A vacsora volt a főétkezés.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Az 1970-es évekig tartották háznál a lakodalmakat. Utána kizárólag vendéglőkben. Tésztát, tortát visznek magukkal. Baromfit adnak, esetleg a leveshez. (1,2,4)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
1970-től kizárólag vendéglőkben.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vendéghívó hívott a lakodalomba. Kötött szöveget mondott: „Ángyom, követ vagyok…” Szalagos bottal járt, a lakodalom előtt két héttel hívott.
b) 1930 körül:
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen a lakodalom előtt 4-5 héttel. (1,2,4)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt ilyen szokás. (1,2,4)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Gyakran hoztak Répcelakról, ritkábban Gércéről, Ivánról cigánybandát. A II. világháború után Úraiújfaluban is volt egy banda, ők csak kisebb mulatságokban játszottak. A tangóharmonikások egyedül játszottak, a zenekarokba nem kerültek be. (1,2,4)
b) Milyen hangszereken játszottak?
A répcelaki, gercei, iváni cigánybandákban: hegedűs, brácsás, bőgős, címbalmos, sipos.
c) Hány főből állott a zenekar?
A répcelaki, gercei, iváni cigánybandákban: 5-6-7 zenész játszott.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Kisiskolás gyerekek lucáztak egyedül vagy ketten Luca napján kora reggel.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Egy csutak szalmát vittek be a házba, azt a konyhán elszórták. Ha nem engedték be őket, ezt kiabálták be: „Egy malacuk legyen, az is görcsös legyen!” „Luca-Luca kitty-koty, nénémasszony litty-lotty
Olyan hosszú kolbászuk legyen, mint a falu hossza!
Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda!
Tyúkjok, lúdjok jó tojók legyenek!
Asszonyoknak akkora fenekük legyen, mint a kemenceszája!
Akkora csöcsö legyen, mint a bugyogakorsó!
Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz!
Fejszéjek, furojok úgy megálljon a helibe,
Mint az én pöcsöm a tövibe!” (1,2,4)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Karácsony első napján este
b) Meddig élt ez a szokás?
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
10-15 legény indult regölni egy bandában.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
Lányos, legényes házakhoz egyaránt mentek, mert a pénz volt a lényeg.
„Amoda keletkezeik egy sebes folyóvíz, aztat körülfogja szép zöld pázsit.
Azon legeltetnek csudaféle szarvast, csudaféle szarvasnak ezer ága-boga.
Ezer misegyertya gyulladván gyulladjék, aladva aludjék.
Haj regö-rejtem
Regü-regü-regü rejtem
Mégis mondanának egy szép leányt, kinek neve volna …………. volna
Refr.
Mégis mondanának egy szép legényt, kinek neve volna …………… volna
Refr.
Regöljük a gazdát, vele az asszonyát
Refr.
Falon van a zacskó tele van huszassal,
Fele a gazdáé, fele a regősöké.”
Hangsúlyozzák, hogy a János és István köszöntés más. (1,2,4)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Inkább most van, régebben nem voltak ennyien. Most kb. 200-an laknak a faluban, 8 öreglegény van. (1,2,4)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Volt X a tejesfazekon. (1,2,4)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt ilyen szokás.(4)
a) Melyik napon,
De Karácsony este a templomból kijövet csillagszórót gyújtottak.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
A kanász kürtölt, a legények durrogtattak, lyukas kulcsba gyufavéget dugtak, azt a falhoz csapkodták. (1,2,4)
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Régen a legények, utóbb csak az iskolás gyerekek öltöztek be Miklóskor. 3-4 legény járt együtt, de több banda is volt. Bementek a házakhoz, de az utcánlévőket is megverték söprűvel. Láncos bot volt náluk, kifordított bundát, kucsmát húztak, az arcukon álarc volt. A gyerekes és a lányos házakhoz mentek. (1,2,4)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Nem volt nagy hagyománya a faluban a betlehemezésnek. A háború előtt Jákfáról jöttek gyerekek, mert ott sok szegény gyerek volt. (1,2,4)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Nem tudnak az állatok védőszentjéről. (1,2,4)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Jön a cigány, Krampusz, Kankus! (1,2,4)
4.17. Diódobálás
A kérdés kimaradt.
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
n.a.
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Nem tudnak róla. (1,2) Rőzsehordót: rőzsét visz a hátán. (4)
