„Daraboshegy” változatai közötti eltérés

A lap 2014. március 26., 16:10-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1990. augusztus
Mikrotáji kutatás:	Daraboshegy
Adatközlők:
Szalai Irén, 1924. és férje, 1926. római katolikusok
Nagy János, 1922. és Nagy Jánosné 1922. római katolikusok
Joó László, 1924. és Lebics Mária, 1927. római katolikusok
Gyűjtötte:	Granasztói Péter
Wiki feldolgozás:	Kőrösi Dalma
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Darabos nevű bérlő volt az első és a község keleti részén volt egy nagy domb, a „hegy” és ebből lett a neve Daraboshegy.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Lebicsek, Némethék.

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1946-ban nyolcan mentek el Veszprémba, svábok házaiba.

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Mind szegény, zsellér.Halogy, Nádasd.

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Hegyhát.Hegyhát széle.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség.

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Körmend, „de hát ez város”.Nádasd.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Halogy labban van minden bolond abban van.Ivánciak keresztbe vitték a létrát az erdőn.Vasalaiak a virágzó hajdinában úsztak, azt hitték, hogy tenger mivel részegek voltak.

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Minden honnan.

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend heti (hétfő, csütörtök), országos, állat

b) Piacra:

Körmend

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Nádasd, Haloggyal együtt

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár, Csatár (1947-48-ig).

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Van, aki szerint 30-40 ember summásnak: Veszprém, Kapuvár, Csorna, Baranya. Mások szerint sok (80 %) volt summás.

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Nem.

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a

b) vesszőkosarakat

Seprűt, kosarat, zsombort az apja is Határba.

c) szalmafonatú edényeket

n.a

d) szövőbordát

n.a

e) favillát

n.a

f) fagereblyét

n.a

g) faboronát

n.a

h) egyebet?

Egy ember kaszanyelet gyerekkorában.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Kercaszomor, Velem, Bajánsenye.

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Köszörűstótok, gerencsérek, cserepesek (edényeket).

b) Honnan jöttek?

n.a

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Lsd.: a pont.

d) Mit árultak?

Ami a nevükkel összefügg.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem volt.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Nem volt.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Mindig a mai temető volt.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Óriási jég volt régen: Szentség Imádás, május első szombatjától Péter-Pálig minden szombaton fél napig senki sem dolgozott (egyházi fogadalom).

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Ritkán.

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés általános.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

n.a

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A villásat használták.

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak.

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17-21 kévéből. 4-5-öt összakapcsolva és ez a kepe.

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározatlan számú kereszt.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

1,5-8 m.

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította (kaláka).

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal.

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Megoszlanak: a.)1936-37, a kapálóekével. b.)1945 után.

2.11. Melyik éAz 50-es években, de most újból vetnek. vtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A rendet forgatták, az időtől függően 1-2-szer, vagy 2-3-szor is. Helyben baglába gyűjtötték (összebaglázták).

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Nagy szénáskosárral, vagy kézzel.

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

kumet, iganyak, felső rész

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg, rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Sokan ha a szalma kevés volt.

c) Melyik évszakban?

n.a

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Tartóláncot használtak.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: teherhordásra, tehénszekér Kocsi: hintó, az „intéző ment vele”.

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Hosszú szekér: 3-5 m.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Kötél, rudazó.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Erősen ívelt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt is, burgonya szállításnál.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem. Beteget csak.

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter.

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

jobbra: Hik!

c) és balra

balra: Nejdé! Állj: Hóhahó! Böce: tehén, kis borjú.

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Zsepi, zsepi!Pi, pi, pi.

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén.

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendertörű (tiló típusú törő).Törővályú típusú.

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

a) fekvő.

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Igen.

a) Hogy hívták ezeket?

Majorok (Himfai, Margit).

b) Miért volt így?

n.a

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

1984.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

20-30-as években már építettek mászókéményt.

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Három kijárat a pitarba. Másoknál a tornácra.

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Igen, soknál.

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

30-as években.

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1950-es évek.

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Az öreganyjának volt. Másnak nem.

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

a) padlószint (konyha).

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Nem.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem ismerték.

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Csak reszelve.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Csak reszelve.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

50-es években.

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b) formájút.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

f) (?)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Gánica: lábasban a lisztet megpirították, sót tettek rá, megpirulás után forró vízzel feleresztették, apróra összevágták, forró zsírral leöntötték (hajdina lisztből).

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

a) perec, b) rúdkalács, kifli.

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Vöröshagyma, olaj vagy zsír, paprika és paradicsom. Arányuk tetszés szerint. 1935-36 óta.

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nagy arányban az 50-60-as évektől, de mióta tudják eszik. „Az apámmal én kóstoltattam meg, de nem ette.”

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kalács, beigli, kuglihufszalakális, pogácsa, mákos, diós kalács

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Igen,

b) Hány szélből készült?

Hat szélből.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

30-40-es évekig (szülők).

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

40-es években szűnt meg.

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező, szokás volt hideg-meleg szerint.

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A II. világháborúig volt szokásban.

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Tavasszal, ősszel tartottak, karácsonytól húsvétig, böjtig. Mások szerint bármikor.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtkor.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szombat

b) 1930 körül:

szombat vagy vasárnap

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Volt mindkettőnél is.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Ha két helyen tartották, akkor a lányos háznál volt a főétkezés. Gyakori volt, hogy csak a menyasszonynál volt az étkezés.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

A vőlegény vendégei a vőlegény házánál voltak és fordítva.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

n.a

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

10-15 éve legtöbbször vendéglőben tartják.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

vőfély

b) 1930 körül:

jegyespár, levél

4.6.

Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Helyiek.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedű, bőgő, cimbalom.

c) Hány főből állott a zenekar?

5 fő.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Harmónika nincs.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

December 13-án, 2-3 gyerek hajnalban, szalmával bementek az istállókba, aholg a gazda etette a tehenekt, ledobták a szalmát, ráálltak és mondták: „Luca, Luca kity-koty tojjanak a tik-tyok, ha nem adnak szalonnát levágom a gerendát, Luca-Luca kity-koty.”

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Szent István napján.

b) Meddig élt ez a szokás?

Az 50-es évekig élt ez a szokás.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

4-5 legény járta a házakat láncos botokkal:

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Haj regő rajta, misemondó gyertya, haj regő rajta, gyújtatlan gyulladjék, oltatlan aludjék, haj regő rajta, ott is vagyon egy szép legény, kinek neve Jóska, adjunk, adjunk néki, de kit adjunk néki, szomszéd lányát néki, az Isten meg se mentse, kebelébe ejtse, összepöndörgesse, mint a kis nyúl farka lika, még annál is jobban, réteg régi tördén, haj regő rajta.”

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Nem.

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Mikulásnak öltöztek be: bunda, szakáll, álarcok. Járták a házakat és ajándékot adtak a gyerekeknek.

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Nem tudták, de a szokás volt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Senkit.

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Jön a kankos, kankas, krampusz.

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Igen

b) Mikor, hol, miért?

n.a

c) Írjuk le tömören a szokást?

Karácsony este volt diótörés (dobálás). Itt a páros, hol a páros. Éjféli mise után a háznál, el kellett találni, hogy melyik kézben van a páros. Amelyikre rámutatott abból vitte el a diót.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Egy rőzsét vágó ember, akit a hold felszippantott. Tüskét vágó ember.

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 |-
 |'''Adatközlők:'''
+|-
 |Szalai Irén, 1924. és férje, 1926. római katolikusok
 |-
@@ 15. sor: / 16. sor: @@
 |-
 |Joó László, 1924. és Lebics Mária, 1927. római katolikusok
+|-
 |'''Gyűjtötte:'''
 |Granasztói Péter