„Szeleste” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
(→1. Külső kapcsolatok, történeti tudat) |
|||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ||
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ||
| − | + | A falu az 1945 után egyesített Alsószeleste és Felsőszeleste révén jött létre. Nem tartoztak régen egybe, az alsószelestei rész jegyzőségileg Ölbőhöz, a felső Répceszentgyörgyhöz tartozott. A falu már a török idejében létezett a legenda szerint, valójábban a Juszuf kastély a XIX. század végén keletkezett. Az első uraság Szelestei Horváth László volt, ő és később báró Festetich Andor majd báró Baich Mihály alapították a falut, letelepítve magukkal hozott cselédségüket és szolganépüket. A templomot 1935 (?)-ben Szelestei Horváth László építtette. A falu közeli erdőkben betyárok éltek: Savanyú Jóska és Patkó Bandi bandája, akik a sárvári Herpenyő csárdában gyülekeztek rendszeresen. A káplna Szeleste és Pósfa között a XIX. század végén épült, Juszuf uraság építtette, mivel baj nélkül megúszta, amikor lófogatával azon a helyen az árokba borult. (1,2,3,4) | |
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ||
| − | + | A község régi családai: Kondor, Molnár, Varga, Horváth, Tóth, Asbóth, Szele, Rozmán. (1,2,3,4) | |
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ||
| − | + | A faluba betelepülés nem volt. (1,2,3,4) | |
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ||
| − | + | A faluból nagyobb számban nem költöztek el. (1,2,3,4) | |
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ||
| − | + | A magukéhoz hasonló falunak nem tartottak egyet sem. Felsőszelestén szerintük a gazdagabbak éltek, alsón a szegényebbek, de okosabbak (ld. falucsúfolók), Ölbőn és Pósfán sok cigány lakott, meg szegényebbek is. (1,2,3,4) | |
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ||
| − | + | A falu a Körismentébe tartozik. (4) | |
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ||
| − | + | A megnevezett közeli tájak: Kemenesalja, Hegyhát, Bajtiköz (Herpenyő és a Rába között), Cseresalja (Nagysimonyi és Ostffyasszonyfa között), Répcevölgye, Őrség. (3,4) | |
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ||
| − | + | Híres községek: Vát – szent kútja búcsújáróhely, kápolnája arról híres, hogy alatta búvóhelyül szolgáló alagút húzódik, amelyet a barátok építettek; Rábasömlyén – sósfürdő (gyógyvíz); Sárvár – Nádasdy vár (ő volt a fekete bég, a felesége szűz lányok vérében fürdött); Ölbő – sajtgyár; Szeleste – három kastélya volt; Vasegerszeg – Markusovszky kastély; Répceszentgyörgy – püspökség; Celldömölk – vásárok. (1,2,3,4) | |
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ||
| − | + | Szelestéről: „Felsőn vannak a gazdagok, alsón meg az okosok.” A falut azért hívják Szelestének, mert itt mindig fúj a szél. A felső és alsó közötti részt Burgenlandnak csúfolják, mert a háború végén, amikor a németek vonultak vissza, megkérdezték hol vannak és elhitték, hogy Burgenlandban. Szeleste öreglegényeiről híres: nem házasodtak meg, hogy ne osztódjon föl a föld. | |
| + | Ölbőt azzal csúfolták, hogy besenyők lakták, mivel sok cigány lakott a faluban. „Pörkölteknek” is nevezték az öbőieket, mert a 20-as években leégették zsupposházaikat, hogy a biztosítótól kapjanak pénzt. Ölbőn veszekedős, bicskázós nép lakik. | ||
| + | „Ölbőn egy kastély sincs, Szelestén van három!” | ||
| + | Az alsószelesteiek „talpasoknak” csúfolták a felsőieket. | ||
| + | Ölbő Szelestére: „Nektek még sajtgyárotok sincs!” (1,2,3,4) | ||
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ||
| − | + | A környékről és a faluból fele-fele arányban házasodtak. Leginkább Ölbőről, Vátról, Pósfáról, Górból, Répceszentgyörgyről. (1,2,3,4) | |
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ||
====a) Vásárra: ==== | ====a) Vásárra: ==== | ||
| − | + | Gyakran jártak régen vásárba Répceszentgyörgyre (április 24. Szent György napj), Sárvárra (november 28. Simon-Judás vásár), a legrégebbi időkben Szombathelyre is, minden hónap első hetében, de ritkán. | |
====b) Piacra: ==== | ====b) Piacra: ==== | ||
| − | + | Piacra Sárvárra jártak hétfőnként. | |
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ||
| − | + | Búcsúra a környékbeli falvakba jártak: Ölbő, Pósfa, Vát. Szelestén augusztus 20-án és szeptember 12-én, valamint József napkor volt búcsú, május 1. utáni vasárnap. | |
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ||
| − | + | Búcsújáró hely volt a váti szentkút (augusztus 20. István nap), Vát, a szentkút (szeptember 12. Mária nap), ekkor volt Szelestén is a szenkútnál, valamint ritkábban Celldömölkre is eljártak. (1,2,3,4) | |
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ||
| − | + | Innen kevesen jártak el más helyre dolgozni, legfőbbképpen csak az uradalomba helyben. Néhányan a lányok közül elmentek szolgálni, a férfiak Sárvárra a cukorgyárba, selyemgyárba, nyáron aratni Nemesbődre, Acsádra. Főként a férfiak jártak el. (1,2,3,4) | |
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ||
| − | + | A faluba nem nagyon jöttek munkát vállalni, inkább csak az uradalomba. (1,2,3,4) | |
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ||
====a) kocsikasokat==== | ====a) kocsikasokat==== | ||
| − | + | Nem készítettek. | |
====b) vesszőkosarakat==== | ====b) vesszőkosarakat==== | ||
| − | + | Molnár János és Németh Ferenc, valamint id. Németh József eladásra is készített vesszőkosarat, de csak kis mennyiségben. | |
====c) szalmafonatú edényeket==== | ====c) szalmafonatú edényeket==== | ||
| − | + | Nem készítettek. | |
====d) szövőbordát ==== | ====d) szövőbordát ==== | ||
| − | + | Nem készítettek. | |
====e) favillát==== | ====e) favillát==== | ||
| − | + | Nem készítettek. | |
====f) fagereblyét==== | ====f) fagereblyét==== | ||
| − | + | Nem készítettek. | |
====g) faboronát ==== | ====g) faboronát ==== | ||
| − | + | Nem készítettek. | |
====h) egyebet?==== | ====h) egyebet?==== | ||
| − | + | Molnár János és Németh Ferenc, valamint id. Németh József eladásra is készített zsombert, vékát, de csak kis mennyiségben. Németh Ferenc kaszanyelet, kaszacsapót is készített környékbeli megrendelők részére. (1,2,3,4) | |
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
| − | + | A cserépedényeket Sárváron vették, vagy vándorárustól, akik az Alföldről jártak. Volt Sárváron is fazekas, az ő készítményeit és rimaszombati árut is használtak. (1,2,3,4) | |
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
| − | + | A faluban megfordult vándorárusok: oláh cigányok – szövetet árultak, drótostót (lábasfoltozó), alföldi fazekasok, köszörűs cigányok, Bogyoszlóról kosarasok. (1,2,3,4) | |
====b) Honnan jöttek? ==== | ====b) Honnan jöttek? ==== | ||
| − | + | Alföldről, Bogyoszlóról. | |
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ||
| − | + | Oláh cigányok, drótostótok, alföldi fazekasok, köszörűs cigányok, kosarasok. | |
====d) Mit árultak? ==== | ====d) Mit árultak? ==== | ||
| − | + | Szövetet, cserépedényt, kosarat. | |
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ||
| − | + | A helybelieknek nem volt más falu határában szőlőjük, | |
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ||
| − | + | Más falubelieknek sem volt szőlőjük a szelestei hegyen. (1,2,3,4) | |
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ||
| − | + | A mai községben egy régi temető van, a mai iskola udvarán, amelyet 1912-ig használtak. Két temetőt használnak ma, az alsószelesteit és felsőszelesteit, az előbbit 1912 óta. | |
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
| − | + | Csontokat a falutól nem messze Ölbőn, a kocsibányánál találtak még 1945 előtt, valamint a háború alatt Vát-szentkúton is. (1,2,3,4) | |
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
| − | + | Felsőszelestének nem volt fogadott ünnepe. Alsószeleste fogadott ünnepe november 6., Lénárd napja. Ezen a napon szűnt meg a dögvész, amely az állatokat kipusztította. (1,2,3,4) | |
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == | ||
A lap 2014. március 23., 21:29-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1989. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Horváth Józsefné Rumi Anna, 1932. Ölbő, katolikus, Szeleste, Berzsenyi D. u. 13. |
| (2.) Horváth József, 1929. Szeleste, katolikus, Szeleste, Berzsenyi D. u. 13.
(3.) Markó József, 1924. Szeleste, katolikus, Szeleste, Fenyő u. 8. (4.) Németh István, 1923. Kislédec, katolikus, Szeleste, Berzsenyi D. u. 99. | |
| Gyűjtötte: | Joó Emese |
| Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeleste |
| weboldal: | http://www.szeleste.hu/hu/bemutatkozas |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu az 1945 után egyesített Alsószeleste és Felsőszeleste révén jött létre. Nem tartoztak régen egybe, az alsószelestei rész jegyzőségileg Ölbőhöz, a felső Répceszentgyörgyhöz tartozott. A falu már a török idejében létezett a legenda szerint, valójábban a Juszuf kastély a XIX. század végén keletkezett. Az első uraság Szelestei Horváth László volt, ő és később báró Festetich Andor majd báró Baich Mihály alapították a falut, letelepítve magukkal hozott cselédségüket és szolganépüket. A templomot 1935 (?)-ben Szelestei Horváth László építtette. A falu közeli erdőkben betyárok éltek: Savanyú Jóska és Patkó Bandi bandája, akik a sárvári Herpenyő csárdában gyülekeztek rendszeresen. A káplna Szeleste és Pósfa között a XIX. század végén épült, Juszuf uraság építtette, mivel baj nélkül megúszta, amikor lófogatával azon a helyen az árokba borult. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község régi családai: Kondor, Molnár, Varga, Horváth, Tóth, Asbóth, Szele, Rozmán. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba betelepülés nem volt. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nagyobb számban nem költöztek el. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A magukéhoz hasonló falunak nem tartottak egyet sem. Felsőszelestén szerintük a gazdagabbak éltek, alsón a szegényebbek, de okosabbak (ld. falucsúfolók), Ölbőn és Pósfán sok cigány lakott, meg szegényebbek is. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu a Körismentébe tartozik. (4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
A megnevezett közeli tájak: Kemenesalja, Hegyhát, Bajtiköz (Herpenyő és a Rába között), Cseresalja (Nagysimonyi és Ostffyasszonyfa között), Répcevölgye, Őrség. (3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres községek: Vát – szent kútja búcsújáróhely, kápolnája arról híres, hogy alatta búvóhelyül szolgáló alagút húzódik, amelyet a barátok építettek; Rábasömlyén – sósfürdő (gyógyvíz); Sárvár – Nádasdy vár (ő volt a fekete bég, a felesége szűz lányok vérében fürdött); Ölbő – sajtgyár; Szeleste – három kastélya volt; Vasegerszeg – Markusovszky kastély; Répceszentgyörgy – püspökség; Celldömölk – vásárok. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Szelestéről: „Felsőn vannak a gazdagok, alsón meg az okosok.” A falut azért hívják Szelestének, mert itt mindig fúj a szél. A felső és alsó közötti részt Burgenlandnak csúfolják, mert a háború végén, amikor a németek vonultak vissza, megkérdezték hol vannak és elhitték, hogy Burgenlandban. Szeleste öreglegényeiről híres: nem házasodtak meg, hogy ne osztódjon föl a föld. Ölbőt azzal csúfolták, hogy besenyők lakták, mivel sok cigány lakott a faluban. „Pörkölteknek” is nevezték az öbőieket, mert a 20-as években leégették zsupposházaikat, hogy a biztosítótól kapjanak pénzt. Ölbőn veszekedős, bicskázós nép lakik. „Ölbőn egy kastély sincs, Szelestén van három!” Az alsószelesteiek „talpasoknak” csúfolták a felsőieket. Ölbő Szelestére: „Nektek még sajtgyárotok sincs!” (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A környékről és a faluból fele-fele arányban házasodtak. Leginkább Ölbőről, Vátról, Pósfáról, Górból, Répceszentgyörgyről. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Gyakran jártak régen vásárba Répceszentgyörgyre (április 24. Szent György napj), Sárvárra (november 28. Simon-Judás vásár), a legrégebbi időkben Szombathelyre is, minden hónap első hetében, de ritkán.
b) Piacra:
Piacra Sárvárra jártak hétfőnként.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsúra a környékbeli falvakba jártak: Ölbő, Pósfa, Vát. Szelestén augusztus 20-án és szeptember 12-én, valamint József napkor volt búcsú, május 1. utáni vasárnap.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsújáró hely volt a váti szentkút (augusztus 20. István nap), Vát, a szentkút (szeptember 12. Mária nap), ekkor volt Szelestén is a szenkútnál, valamint ritkábban Celldömölkre is eljártak. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Innen kevesen jártak el más helyre dolgozni, legfőbbképpen csak az uradalomba helyben. Néhányan a lányok közül elmentek szolgálni, a férfiak Sárvárra a cukorgyárba, selyemgyárba, nyáron aratni Nemesbődre, Acsádra. Főként a férfiak jártak el. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba nem nagyon jöttek munkát vállalni, inkább csak az uradalomba. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Nem készítettek.
b) vesszőkosarakat
Molnár János és Németh Ferenc, valamint id. Németh József eladásra is készített vesszőkosarat, de csak kis mennyiségben.
c) szalmafonatú edényeket
Nem készítettek.
d) szövőbordát
Nem készítettek.
e) favillát
Nem készítettek.
f) fagereblyét
Nem készítettek.
g) faboronát
Nem készítettek.
h) egyebet?
Molnár János és Németh Ferenc, valamint id. Németh József eladásra is készített zsombert, vékát, de csak kis mennyiségben. Németh Ferenc kaszanyelet, kaszacsapót is készített környékbeli megrendelők részére. (1,2,3,4)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket Sárváron vették, vagy vándorárustól, akik az Alföldről jártak. Volt Sárváron is fazekas, az ő készítményeit és rimaszombati árut is használtak. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A faluban megfordult vándorárusok: oláh cigányok – szövetet árultak, drótostót (lábasfoltozó), alföldi fazekasok, köszörűs cigányok, Bogyoszlóról kosarasok. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Alföldről, Bogyoszlóról.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Oláh cigányok, drótostótok, alföldi fazekasok, köszörűs cigányok, kosarasok.
d) Mit árultak?
Szövetet, cserépedényt, kosarat.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek nem volt más falu határában szőlőjük,
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Más falubelieknek sem volt szőlőjük a szelestei hegyen. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mai községben egy régi temető van, a mai iskola udvarán, amelyet 1912-ig használtak. Két temetőt használnak ma, az alsószelesteit és felsőszelesteit, az előbbit 1912 óta.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Csontokat a falutól nem messze Ölbőn, a kocsibányánál találtak még 1945 előtt, valamint a háború alatt Vát-szentkúton is. (1,2,3,4)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Felsőszelestének nem volt fogadott ünnepe. Alsószeleste fogadott ünnepe november 6., Lénárd napja. Ezen a napon szűnt meg a dögvész, amely az állatokat kipusztította. (1,2,3,4)
