„Rábasömjén” változatai közötti eltérés
(/* 3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-…) |
(→3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?) |
||
| 273. sor: | 273. sor: | ||
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? === | ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? === | ||
| − | + | 1899-ből tudnak rakott sparheltről, ez kemencével együtt volt. (2,3) | |
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?=== | ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?=== | ||
A lap 2014. március 23., 15:15-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | |
| Adatközlők: | (1.) |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezéséről nem tudtak semmi érdemlegeset mondani. (1,2)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község régi családjai: Boros, Tóth, Fehér, Vitenger. (1,2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
1945-től kezdve sokan költöztek ki ide Sárvárról. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nagyobb méretű kiköltözés nem volt. (1,2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Ölbőt és Rábapatyot tartják hasonló elrendezésű falunak. Itt az emberek is hasonlítanak a Sömjéniekre. (1,2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudnak arról, hogy a falu beletartozna valamilyen tájegységbe. (1,2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak a közelben semmilyen tájegységről vagy népcsoportról. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak a környéken híres községet. Sárvár régen híres volt. (1,2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudnak a faluról semmilyen csúfolót. Ők sem szoktak más községeket csúfolni. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Leggyakrabban Ölbőről házasodtak. Olyan szomszéd falu nem volt, ahonnan soha nem házasodtak volna. (1,2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vásárra a falu Vasvárra járt leggyakrabban.
b) Piacra:
Piacra hetente szoktak járni Sárvárra.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsúba Cellbe és Sárvárra, Ölbőre szoktak járni.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsújáróhely Váton volt. (1,2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Az itteniek nemigen szoktak eljárni dolgozni más falvakba. (1,2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide jártak mezőgazdasági munkások Szentgotthárdról (vendek). (1,2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Nem szoktak eladásra készíteni. Csak háziiparszerűen csinálták. (1,2)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A sárvári piacon szokták a cserépedényeket beszerezni. (1,2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Az 50-es évekig jártak a faluban meszesek, drótosok, cigányok.
b) Honnan jöttek?
Nem tudják honnan szoktak jönni. (1,2)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Meszesek, drótosok, cigányok.
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A házaknál van a legtöbb szőlő. Van, akinek a Sárvári hegyen van szőlője, de ez ritka. (1,2)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Két temető van a faluban. Régebbi még a török idejéből való. (1,2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepei: Szent Vendel – marhavész. János-Pál – nyári munkák. (1,2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általánosan használtak egymáshoz erősített boronát, legtöbbször négyet. (1,2)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n.a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Használtak a két világháború közt vetőgépet. (1,2)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak villás és gereblyés kaszacsapót. (2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
A csépléskor használtak, a felszabadulás után már nem. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Húsz kévét szoktak a mezőn összekapcsolni. Négy-öt keresztet kapcsoltak össze a mezőn. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szó az összerakott kereszteket jelenti. A termés meghatározására nem szokták használni. (2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 150 cm volt. (2)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Három állandó csapat volt a faluban. Egy-egy 10 főből állt. (2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
1930 körül kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A faluban sohasem termeltek hajdinát. (2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1945-től már eke után vetettek. (2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált szalmát szárítás és forgatás után boglyába szokták hordani. Állványt kevesen használtak, inkább faágakat dugtak bele. (2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával hordták a száraztakarmányt az istállóba. Az abrakot kosárral hordták be. (2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Az iga felső fája vonó.
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
A rudat rögzítő szög neve igaszeg.
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
A külső szögek nyakszeg. (2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
A fa leveleit nem használták az almozáshoz. (2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
1930 körül használtak szügyre erősített tartóláncot. (2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér munkavégzési eszköz, a kocsi pedig személyszállító. (2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4-5-6 m volt a hosszúszekér. (2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján mindig kötéllel történt. (2)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Nem használtak a lovasszekerekhez saroglyát. (2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből font szekérkas formája (2)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Szokták a vonómarhát patkoltatni. Az ökröt is. (2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény régi neve: zséter. (2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
nee
b) terelik jobbra
hék
c) és balra
hesz, najde (A becce szó a kisborjút jelenti. (2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
A disznó hívószava: ne, ne. (2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
A tyúk hívószava pi-pi-pi-pi. (2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén szólítják. (2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és a len töréséhez törőt és tilolót szoktak használni. (2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Ferde rokkát szoktak használni. (2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Volt a község határában elkülönülő házcsoport
a) Hogy hívták ezeket?
Szita-major, Bávadrét. Már egyik sincs meg.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A község határa mindig itt volt. (2,3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az utolsó boronáról készült lakóházat tavaly bontották le. (2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Az egész házat átalakították, amikor az új kéményt beépítették. (2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Egy kijárat volt az udvarra. A kamrának mindig külön kijárata volt a régi házakon. (2,3) (Volt a faluban kereszt.)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban keresztmestergerendás ház. (2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
1899-ből tudnak rakott sparheltről, ez kemencével együtt volt. (2,3)
