„Kerkafalva” változatai közötti eltérés
a (→3.12.) |
a (→3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)) |
||
| 337. sor: | 337. sor: | ||
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)=== | ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)=== | ||
| − | + | A háború után házisütés már nem volt. (2,3,4) | |
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.=== | ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.=== | ||
A lap 2014. március 21., 21:54-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Kovács Jenőné Fernincz Irma, 1909 |
| (2.) Pomper Kálmánné, 1922, Horvátnádalja | |
| (3.) Berke Gyula, 1920 | |
| (4.) Berke Gyuláné, 1922 | |
| Gyűjtötte: | Radnóti Márta Katalin |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Kerkafalva |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A faluban tiszta magyarok laktak, más népekkel nem keveredtek. (1) Régen a falu két részből állt, Péntekfaluból és Németfaluból. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Tóth, Pál. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak, csak a fiatalság manapság. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Kerkakutas, Szata, Felsőszenterzsébet, Alsószenterzsébet. (1,2,3,4) Pusztaszentpéter. (3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Zala megyéhez tartozik. (1,2,3,4) Zala megyéhez és Csesztreghez tartozik. (3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Vas megye. (1) Vas megye, Őrség. (2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Kutas, régi szép templom van ott. (1) Kerkaújfalu. (2) Csesztreg, forgalmas hely, TSZ van ott. (3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tud csúfolkodó mondásokat. (1,2) Kutason, Tóth Sanyi cserépfazékra bőrt kötött, s beöltözött valami maskarába. A cserépfazékkal olyan hangokat hallatott, mint egy medve. A falubeliek megijedtek tőle és hajtották a patak partjára nagy késekkel a kezükben. Mikor már majdnem utolérték megszólalt: „Sógor ne szúrjon ám meg!” Jót nevettek a dolgon. (3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak, főleg a szomszéd falvakból, Szattáról, Alsószenterzsébetről, Kutasról. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalalövő, Csesztreg (állatvásár, kirakodóvásár) egy évben négyszer tartottak vásárt. Április 1-én, nyáron és ősszel kétszer. (1) Lenti. (2) Zalalövőre, Csesztregre jártak, állatvásárra és kirakodóvásárra. Egy évben többször tartottak vásárt, ősszel, tavasszal. (3,4)
b) Piacra:
Nem jártak piacra, mert mindent megtermeltek, ami kellett. (1) Zalaegerszegre és Körmendre jártak, de ritkán. (2,3,4)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Kutasra, Szattára. Szattán régi hagyomány az István királyi búcsú augusztus 20-án. (1)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Nagyon régen még jártak, de azóta nem. (1) Reformátusok, ezért nem jártak el. (2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Fehér megyébe mentek summáskodni, csépelni is mentek minden közeli faluba. (1) A közeli falvakba mentek csépelni. (2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Ide nem jöttek más falvakból dolgozni az emberek. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem készítettek használati tárgyakat, csak saját használatra. Nem készítettek a faluban használati tárgyakat eladásra. (2,3,4)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
Felső Szenterzsébeten készítettek takaró villát, onnan hozták. (1)
f) fagereblyét
A Pál család készített néha megrendelésre a falubelieknek gereblyét.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Régen a gerencsérek szekérszám árulták a cserépedényeket. Szombatfáról és Szentgyörgyvölgyéből jöttek. (1) Szombatfáról hozták az edényeket. (3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Meszesek, gerencsérek jártak. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Meszesek, gerencsérek.
d) Mit árultak?
meszet, cserépedényt
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A falu határában van a „Régihársos hegy”, ott volt a falubelieknek szőlője, de ma már egyre kevesebb. Más falvaknak nem volt itt szőlőbirtoka. (1) A falu határában főleg a helybelieknek volt szőlőjük. (3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Más falvaknak nem volt itt szőlőbirtoka. (1)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A faluban 2 temető van. Ramocsa is ide tartozik. Nem régen vonták össze a két falut, közös a temetőjük. (1) A falunak régen egy, ma két temetője van. Előkerült emberi csontokról nem tudnak. (3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Előkerült emberi csontokról nem tudnak. (3,4)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnepei a falunak nincsenek, Szattának vannak. (1) Csak néha meghívnak papot és ünnepelnek, nem imádnak faragott képet, templomuk is egyszerű. (2) A falu református, nincsenek fogadott ünnepei. (3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Valamikor régen használtak. Általános volt. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A kézi vetés az általánosabb. (3,4) Kézzel vetettek főleg. (2)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi vetés ritkább volt. Csak a módosabbaknak volt gépe. Napszámba jártak dolgozni hozzájuk az emberek. (2)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villás kaszacsapót és hajmókot használtak. (3) A gereblyés kaszacsapót később kezdték használni, az az újabb. (3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak. (2,3,4) Használtak, de nem mindegyiken volt lyuk. (2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kéve = 1 kereszt. 5-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezőn, attól függően, hogy milyen széles a föld. Az összerakott kereszteket kepének hívták. (2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározatlan számú (5-10) összerakott keresztet jelent. A termés mennyiségének meghatározásához a kepe és a kereszt szót is használták. (2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Kb. 1,50 m. (2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Kb. 7-8 szomszédos ház lakói álltak össze csépelni. (3,4) A Pergéék állítottak cséplőbandát a falubeliekből. (2)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Ha nagyobb távolságot kellett megtenni, akkor szekéren. (2) Különben villával, vagy nyárssal. Emlékezetük óta használják, általános. Szekéren vagy nyárssal. (3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A II. világháború után. (2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Kb. a 20-30-as évektől kezdtek eke után, barázdába vetni. (2,3,4) A szegényebbek sokkal később, csak az 50-es évektől, előtte kézzel ültették a burgonyát. (2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Lekaszálták, a renden forgatták, ha jó idő volt egyszer, ha esős háromszor, négyszer forgatták. Akkor volt jó, mikor már zörgött. Végül villával bevitték a pajtába. Állványt nem használtak. (2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Szénásruhába hordták. (2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafölfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Használták, ha nem volt elég szalma.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Az egész község kiment a közeli erdőbe, s a tölgyfák leveleit szedte. (2,3,4)
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Alkalmaztak. (2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
Nem tudják melyik mód a régibb.(2,3,4)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér nagyobb „azon terheltek” széna, szalma szállításra használták. A kocsi „parádésabb”, vendégségbe azzal jártak. A gazdagabbaknak hintója is volt. (2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4-5 méter hosszú. A vendégoldal a hosszúszekér oldalán volt. Mindkettőt használták, de nem tudják, melyik a régibb. Talán a hosszút többször használták. (2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúdat rudazókötéllel szorították le. A rúdhoz elől lánc, hátul kötél csatlakozott. (2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Mindkettőt használták. (rajz) (2,3,4)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Csak a lovat patkoltatták, a marhát nem. Ökröket, teheneket sem patkoltattak. (2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee! Nee Rózsa!
b) terelik jobbra
Hik!
c) és balra
Balra: Hok! Hátra: Hume! Hoó-hoó hohá hoó! (2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Hücs ne disznó! Hücs ne! (3,4) Cöcö cöcö! (2)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Nee pipi, nee! Nee bada, nee! Badu, bada! (2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevén szólítják. (2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilut, tilulót használtak. De használtak lentörő sukkot is (gömbölyű, fa nyéllel, közepén befaragták). (3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő és ferde rokkát is használtak. A ferde rokkát ők „fönnálló” rokkának hívják. (3,4) Nem emlékszik, általában csak egy kerekük volt. (2)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Az 1700-as években a patak parton voltak a házak „cigánydülő”-nek hívták akkor azt a helyet. Később kezdtek lassan följebb jönni és építkezni az emberek, akkorra már a cigányok is elmentek a környékről.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falu régen három részre oszlott: Túlsórend, Pápeti sorok és Kámán sorok (Pál és Kámán családok nevei után). (3,4)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Kb. 30 éve bontották le őket. (2,3,4) A Kerka néni borona háza még megvan. (3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füstöskonyhát kimeszelték, sparheltet tettek bele, kéményt építettek a falba. A háború után már főleg zárt kémények voltak. (2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A régi házaknak 3 ajtaja volt, a szobából, a konyhából és a kamrából. Mindhárom ajtó az udvarra nézett. (2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt, még ma is van. (2,3,4) Voltak földfalú házak is mestergerendával. (3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1930-40-es években már általános volt. (3,4) Az 1920-30-as évektől már voltak rakott sparheltek. (2)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Kb. az 1950-es évektől. Azóta nem építenek egysoros házakat sem. (2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem emlékeznek rá. (3,4) Konyhából fűtött kemence volt Nádalján, de itt a faluban már nem emlékszik rá. (2)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Kb. 70 cm-es padkára. (2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Nem volt torkos pajta. (2,3,4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Csak úgy ruhával szedték ki a fazekat. (2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Savanyítottak, úgy mint a káposztát. Sóval, babérlevéllel, borssal ízesítették. (2,3,4)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
n.a.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A háború után házisütés már nem volt. (2,3,4)
