„Rábapaty” változatai közötti eltérés

A lap 2014. március 19., 00:03-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről semmi érdemlegeset nem tudtak. Mindig magyar falu volt. Rábapaty a II. világháború után három falu: Alsópaty, Felsőpaty és Bogyoszló egyesítésével keletkezett. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Bíró, Majer, Mészáros, Horváth (a legrégibbek), valamint Takács, Molnár, Lengyel, Kulcsár, Sali, Lónyai. (A Bírók főként Alsópaty, a Majerok főként Bogyoszló, a Lengyelek, Kulcsárok főként Felsőpaty régi családai.) (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nagyobb számban nem települtek be. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nagyobb számban nem költöztek el. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Magukéhoz hasonló falunak mindannyian az egyesítés előtti másik két falut tartották. Mindhárom korábban egy jegyzőséghez tartozott. Megemlítették még, hogy Rábasömjén és Jákfa is az övékhez hasonló falu. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu Rábamentébe tartozik. (3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységet nem igen tudtak megnevezni. Említette Kemenesalját, ő ott született. (2) Megnevezte Répcementét. (3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községek: Egyházashetye, ott született Berzsenyi Dániel. Ostffyasszonyfa, sokat járt ott Petőfi Sándor. Sárvár, Báthory Erzsébett itt ölette meg a sok lányt, akiknek a vérében megfürdött. A vár falába falazták be. (1) (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Csúfolók: „Szent patyiak”: nagyon vallásosak Patyon az emberek. A patyiak köszönése: „Dícsértessék a Jézus Krisztus, patyiak vagyunk!” – szintén vallásosságuk miatt. Bogyoszlóról azt mondták: „Békavár” – mert sok volt ott a béka. „Texas” – mert sok volt a züllött, rossz ember. Zsédenyiekről: ők a világ közepe! „Szegény Bogyoszló”: mert kosárkötők lakták Sömjéniek: sóskások Ölbőieket: pörköltek, mert sokan leégették a zsupos házukat, hogy a biztosító fizessen. „Zsédenyiek nyomjátok”: mert a cirkuszosok a belépőjegy beszedése után nyomatták velük az ajtót, és ők megléptek a pénzzel. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben is szoktak más falvakból házasodni, ez a környékbeli falvakat jelenti. Kb. a lakosság (azaz házasulók) fele idegenből házasodott. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaegerszegre, Körmendre is jártak, de ritkábban. Alsópatyon volt vásár, ősszel (szeptember) egyik hétfőn tartották, mindent árultak. Vásárosmiskére is jártak, ahol minden hónapban (vagy évente legalább 8-szor) volt vásár. Sárvárra gyakran jártak, minden hónapban volt vásár. Sárváron a legnagyobb a „simonjudási” vásár volt októberben, valamint az „adventi vásár” ádvent első vasárnapja utáni hétfő.

b) Piacra:

Sárvárra jártak hétfőnként.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Alsópatyon augusztus 15-én, Nagyasszonykor volt búcsú, amit 1945 után áttetettek augusztus 20-ra. Felsőpaty és Bogyoszló együtt tartotta szeptember 8-án, Kisasszony napján.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Celldömölk, ahova Mária napkor jártak, szeptemberben. Vasvár, ide ritkábban jártak, mint Celldömölkre, szintén Mária napkor. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Régebben munkára a helyi uradalomba jártak, valamint a férfiak a sárvári cukorgyárba, a lányok a sárvári selyemgyárba, messzebb nem. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba sokáig nem járt idegen dolgozni, legfeljebb az uradalomba jöttek Gércéről aratók a két háború között. Amikor a sárvári cukorgyár Rábapatyra települt, mint célgazdaság és „átvette” az uraság gazdaságát, akkor jöttek idegenek a faluba. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Igen.

b) vesszőkosarakat

Igen. Jelenleg is.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket vándorárustól, vagy a sárvári piacon vették, de azt nem tudják, hol készítették ezeket. (A 2. sz. adatközlő „Bokkenpokker Pál: 125 lépés” c. sorozatára hivatkozva megemlítette az őrségi fazekasokat, másról nem volt tudomása). (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Gyümölcsárus, köszörűs, üveges, drótostót, cserépedényárusok, vesszősöprűárusok, meszesek.

b) Honnan jöttek?

Drótostót Zemplénből, a vesszősöprűárusok Gércéről, a meszesek Sümegről.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Gyümölcsárus, köszörűs, üveges, drótostót, cserépedényárusok, vesszősöprűárusok, meszesek.

d) Mit árultak?

Gyümölcsárus: dinnyét, almát, körtét árult stb.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek sem a falu határában, sem máshol nem voltak szőlői. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Mindhárom eredeti falunak volt temetője, ma is külön temetkeznek. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi és más csontleletek nem kerültek elő.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak fogadott ünnepei nem voltak, itt mindenki a nagyobb egyházi ünnepekről beszélt. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két háború között általánosan két vasboronát egymáshoz erősítve használtak (két levelű vasborona). (2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Akkor, amikor a föld miatt, vagy más okból kézzel vetettek a gazhordó ruhából, egy félbe hajtott és nyakba akasztott lepedőből vetettek. (2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A két háború között a közepes gazdaságokban többnyire géppel vetettek.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Leginkább két fogú gereblyés kaszacsapót használtak. (2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak olyan kévekötő fát, amely végén lyuk volt a sarló számára, de ez nem volt általános, néhány gazdának ilyen volt, a nagyobb résznek azonban nem. (2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból 20 kévét raktak egy keresztbe, két lábon állt, egy láb 10 kéve volt. 3-5-6 keresztet (60-12 lábat) kapcsoltak össze, ez volt a kepe. (2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: összekapcsolt keresztek neve, de nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 145-150 cm hosszú (lemérve). (2,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két háború között állandó csapat járt a cséplőgéppel. (2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, a nyársat a fejen hordták. Az uradalomban elevátor volt. (2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát a faluban nem termesztettek. (2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Burgonyát eke után már a két háború között vetettek, kb. a 10-es években kezdődött az uradalomban, és a 30-as évekre lett általános. (2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Szénaszárítás: a füvet lekaszálták, rendre vágták. Volt, hogy olyan gyenge volt, hogy egyszer sem kellett forgatni. Általában egyszer forgatták, esős időben szükség szerint. Állványt nem használtak. Petrencébe, baglába hordták. (2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A kazalból az istállóba a napi szálastakarmányt leginkább villán, néha kézzel hordták. (2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafelsőfa, igavonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg, rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ritkán.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Néhányan a faluból

c) Melyik évszakban?

Ősszel szedték össze a csalitot. (2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál leginkább szügyre erősített tartóláncot alkalmaztak. Nyaklót csak a kereskedők használtak. (2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: ökrök, tehenek, lovak húzzák, teherszállításra használták. Kocsi (hintó): lovak húzták, parádés volt, búcsúba, lakodalomba jártak vele. (2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér hossza hosszúoldallal 4-5 m volt. (2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása a szekér végén kötéllel történt, amely végét a hosszúoldal végére kötötték, faszegek tartották. (2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Kocsikat kétfélét használtak: a nyitottból egyet, kettőt is tettek, mindennapra ezt használták. (2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Az ökröket, teheneket patkoltatták, azaz a külső körmeiket megvasalták, többször is, szinte havonta, ha kemény úton járt. (3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: zséter. (2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nevét, ne!

b) terelik jobbra

Hajsz!

c) és balra

Hék! (Becce: kisborjú. (2,3,4))

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne! Cccc! (2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Ne, ne, pipi ne! (2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén, le! (2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kender és len törése: kendervágóval (tiló típusú törő). (2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát használtak. (2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A mai község határán nem volt elkülönülő házcsoport. (2,3,4)

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Boronaház a faluban nem volt, itt tömésházak voltak. Az utolsót 1980-ban bontották le, olyan áll még, ami 1 méter magasságig téglából épült. (Kossuth u. 16.) (2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi szabadkéményes házak átalakításakor a zárt kéményt a fal mellé építették. A háború után már csak zárt kémény épül. (2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házaknak egy vagy két kijárata volt a szabadba: A szoba a konyhára nyílt, a konyha a szabadba, a kamra külön. Az első és a hátsó szoba is a konyhára nyílt, a konyha a szabadba, a kamra külön. Ritkán a konyhára nyílt a szoba és a kamra, a konyha a szabadba. (2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nem tudnak a faluban keresztmestergerendás házról. (2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Rakott sparhelteket az I. világháború előtt készítettek. Pontos időpontot nem tudtak mondani. (2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kockaházakat 1955-60 óta építenek. Egysoros házakat főleg a II. világháborúig építettek, de máig is előfordul, hogy építenek, kockaház helyett. (2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak olyan régi házról, ahol a szobában konyhából fűtött kemence volt, hanem kályhára emlékeznek. (2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 50-70 cm magas padkára építették. (2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A faluban általában mindenkinek egyenes alaprajzú pajtája volt: cséplő pajta, takarmányos pajta, pelvakutyó (alacsonabb volt). (2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Fazékkiszedő villára nem emlékeztek. (2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Kerékrépát sem egészben, sem legyalulva nem nagyon savanyítottak. (2,3,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Inkább csak legyalulva.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése 1950 után, a TSZ-ekkel szűnt meg. (2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A faluban mindhárom kenyértartót használták, leggyakrabban a vesszőíves formát. (2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak dongás vajköpülőt, két füle volt. (2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem termesztettek kölest, hajdinát, így törőre sem emlékeznek. (2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem termesztettek hajdinát, kölest, így kását sem készítettek. (2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Ünnepi töltetlen kalácsok: fonyottkalács (leggyakoribb, néha mazsolás), fonyottkalács, „karinkó”, pusztakalács, foszlóskalács, szőllőskuglóf, kugli. (2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Lecsót már a 40-es években is gyakran készítettek, a legtöbb volt benne a paprika (néhol paradicsom egyáltalán nem volt benne), hagymával, tojással készítették, krumplival nem. (2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nyers paprikát és paradicsomot a 40-es évektől fogyasztanak. (2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra üres, fonott kalácsot (pusztakalácsot) tettek, valamint diós és mákos kalácsot. Újabban cukros perecet, zserbót is (háború után). (2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek régen a férfiak széles gatyát felsőruhának.(2,3,4)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Általánosan a 40-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát, a háború után kezdték elhagyni. (2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A faluban az asszonyok nem szőttek, de fontak, a fonalat a két falubeli takácshoz, valamint Kertára hordták. (2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

A fejkendő viselését „kötelező” jelleggel már a 40-es évek előtt elhagyták, általánosan a 40-es évekbne. (2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A lakószobában a két ágyat párhuzamosan tették, vagy a fal mellé egymás végébe. Az új bútorokkal már nincs szabályos rendje a szobának, úgy a 60-as évek eleje óta. (2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

1910 körül a legtöbb esküvőt farsangkor tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nem tartottak esküvőt a húsvéti és karácsony előtti böjt idején. (2,3,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

n.a.

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a lányos háznál szokták tartani.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Lányos háznál volt a főétkezés. Néha a fiús házhoz is átvonultak, éjfél után, vagy már reggel felé, ott csak kisebb étkezés volt. (2,3,4)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül a lakodalmat vendéglőben tartják, leginkább Sárváron. (2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910 körül vendéghívó hívta meg a vendégeket a lakodalomba. Szalagos bottal járta be a falut. Egyszer hívott, két-három héttel előtte. (1980 körül a fiatal pár hívja meg a vendégeket, vagy meghívót küld a távoliaknak és csak a falubeliekhez jár el. 3-4 héttel az esküvő előtt, egyszer hívnak.) (2,3,4)

b) 1930 körül:

n.a.

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Szándékolt tányértörés a lakodalomban nem volt. (2,3,4)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Leginkább Gércéről hoztak zenész-cigányokat. Néhány zenész-cigány Bogyoszlóban is volt. (2,3,4)

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedűn, cimbalmon, bőgőn, pikulán játszottak.

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Tangóharmónika a háború után került a zenekarba.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Lucázni a gyerekek december 13-án jártak, és járnak ma is.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Alakoskodás, beöltözés nem volt. Egy csutak szalmára térdeltek, amit aztán a gazdaasszony a tyúkok alá szórt, almát, diót kaptak. „Luca, Luca, kity-koty, tikjok, ludjok jó tojók, jó ülők legyenek, fejszéjek, furójuk úgy megálljon a helébe, mint a szálfa a tövébe. Annyi tyukjuk legyen, mint az égen a csillag. Luca, Luca, kuty-koty...” (2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsony körül.

b) Meddig élt ez a szokás?

Úgy tíz éve nem járnak már.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Regölni a legények jártak.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Amoda is keletkezik egy nagy forrás, Csodaféle szarvasok azt körül állják, Csodaféle szarvasnak ezer ága-boga, Ezer ágán-bogán ezer mise gyertya, Gyulladván gyulladjék, soha el ne aludjék, Barna kislány nyugodjék, Haj regö-rejtem, Regölöm a gazdát, vele az asszonyát, vele a szép leányát, Haj regö-rejtem ezt a legényt neked ejtem.” (2,3,4)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A faluban régen 8-10, most több: 20-30 öreglegény is van. (2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Ismertek X-el díszített tejesfazekat.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

Egy, de leggyakrabban 2 X volt rajta. 4. adatközlő szerint azt jelentette, hogy hány literes. (2,3,4)

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Tűzgyújtásról, égő söprű feldobásáról stb. nem tudnak. (2,3,4)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

n.a.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós napkor valaki felöltözött Láncos Miklósnak, láncos bottal járta a falut és a jógyerekeket megajándékozta. (2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játékban iskolás fiúk szerepeltek: a három pásztor házról-házra járt. (2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentje: Szent Vendel. (2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Régen a gyerekeket a kankussal ijesztgették: „Jön ám a kankus, ha rossz lész, elvisz!” (2,3,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Diódobálás a faluban nem volt. (2,3,4)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

[[Kategória:]]

@@ 501. sor: / 501. sor: @@
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Diódobálás a faluban nem volt. (2,3,4)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===