„Csempeszkopács” változatai közötti eltérés
(→a) Melyik napon szoktak regölni?) |
(→b) Meddig élt ez a szokás?) |
||
| 473. sor: | 473. sor: | ||
====b) Meddig élt ez a szokás? ==== | ====b) Meddig élt ez a szokás? ==== | ||
| + | Nem élt. | ||
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ==== | ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ==== | ||
A lap 2014. március 10., 15:17-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Csempeszkopács, 1990. július |
| Adatközlők: | |
| 1. Szabó Lajosné Nagy Rozália, 1922. Csehimindszent, katolikus, Csempeszkopács, Hunyadi u. 17. | |
| 2. Krenner Károly, 1920. katolikus, Csempeszkopács, Árpád tér 5. | |
| 3. Helytörténeti (Csempeszkopács, Hunyadi u. 22.) és Néprajzi Múzeum adatai | |
| 4. Takács József, 1905. katolikus, Csempeszkopács, Hunyadi u. 6. | |
| 5. Nagy István, 1912. református, Csempeszkopács, Hunyadi u. 2. | |
| Gyűjtötte: | Gyécsek Andrea |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Kopács (Kopach, Kopazh, Kopats), Csempesz (Chempesz, Chempeszfalva, Chempeszháza) XI-XIII. században keletkezett települések. A XIII. században (1250 körül) épült ma is álló temploma, mely a jáki műhely alkotása. A csempeszi kastély a XVI. sz-ból való, Csempezházi Csempesz vagy Balogh család építette. Béri Balogh Ádám és felesége Festetich Georgina tulajdona volt az 1600-as évek végéig, 1700-as évek elejéig. Kopács és Csempesz a XIX. sz. elején egyesült Csempeszkopács néven.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A falu régi családjai: Krenner, Baráth, Takó, Angler, Tóth, Sümegi, Kristóf családok. Régen beköltözöttek: Nagy (Csehimindszentről), Kálmán (Balogunyomból), Molnár (Rábahidvégről) családok.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Szombathelyről települtek be a 70-es, 80-as évekbe többen, korábban Sarlay László (a terület utolsó tulajdonosa) birtokán a cselédség cserélődésével jöttek, mentek az emberke jobb fizetést keresve.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1945 után, mivel a kutak kiapadtak és nem volt víz a faluban, sokan elköltöztek Szombathelyre és környékére. A fiatalok ma is Szombathelyre, Sárvárra mennek lakni.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Rummal, Nemeskoltával, Meggyeskovácsival közösek templomilag, Rumban van a fáratemplom. Más hozzájuk hasonló község nincs.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu a Gyöngyös-mente része. Ide tartozik még: Vasszécsény, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Gyöngyöshermán (Csempeszkopácstól Szombathelyig).
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegységek: Rába vidéke: Rum, Sárvár, Püspökmolnári, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd Őrség: Őriszenpéter, Szalafő, Bajánsenye, Magyarszombatfa, Velemér Vend-vidék: Felsőszölnök, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Rábatótfalu.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Közeli nevezetes községek: Zsennye – művésztelepéről, Vasszécsény – 2 kastélyáról, az egyik gróf Eszterházy Margité volt.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
„Csempeszkopács jó lakás, kevés mise, hallgatás!” – mondták a környékbeliek, mert Csempeszkopácson egy évben csak 3-szor volt mise.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Az itteniek a következő falvak lakóival házasodtak: Meggyeskovácsi, Nemeskolta, Guttatöttös, Rum, Vasszécsény. Innen is, onnan is csak 1-2 emberről van szó.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Rum – kirakodóvásár, marhavásár évente 3-szor: tavasszal Benedik-vásár, nyáron Sarlós vásár, ősszel. Szombathely – ide nagyon sűrűn jártak
b) Piacra:
Szombathely – kedden volt a nagy piac, marhavásár, disznóvásár
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Csempeszkopács szeptember 29. Szent Mihály, Rum Szent László, Guttatöttös, Meggyeskovácsi ősszel Szent Cecilkor.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár szeptember 12. Mária napján, Nagyasszonykor.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Helyben volt elég munka a Sarlay-uradalomban, így nem jártak el az itteniek máshová. Még Pécelből, Vasszécsényből, vend-vidékről is jöttek ide idénymunkára. Állandó cselédség volt az uradalomban.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba idénymunkára Pecölből, Vasszécsényből, vend-vidékről jöttek aratni, csépelni, cukorrépát egyelni. Sokan.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Nem készítettek.
b) vesszőkosarakat
Nem készítettek.
c) szalmafonatú edényeket
Nem készítettek.
d) szövőbordát
Nem készítettek.
e) favillát
Nem készítettek.
f) fagereblyét
Nem készítettek.
g) faboronát
Nem készítettek.
h) egyebet?
Nem készítettek.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
szombathelyi, rumi vásáron, piacon szerezték be.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Rumban, Szombathelyen vásárolt cserépedényeket használtak, valószínűleg Körmend környékén készültek ezek.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Kb. 1938-40-ig jártak a faluban vándorárusok: edényfoltozó, drótos tót, szekeres tyukász (Szombathelyről, Sárvárról), üveges, paprikás, méterárus bejci zsidó
b) Honnan jöttek?
Szombathelyről, Sárvárról
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
N.A
d) Mit árultak?
edényfoltozó, drótos tót, szekeres tyukász, üveges, paprikás, méterárus bejci zsidó
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szőlőjük nem volt más falvak határában.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Nem volt.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falu régi temetője a templomnál volt (a templom 1250 körül épült). A templom padozata alatt 1968-ban római oltárkő maradványokat találtak. A jelenlegi templom bent van a falubabn.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
N.A.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu búcsúja Szent Mihálykor, szeptember 29-én van. Szentháromság vasárnap van még nagy ünnep itt
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Korábban egy levelű faboronát haszáltak, 1938-40-től kezdtek 2-3 levelű vasboronát alkalmazni. Ez lett az általános.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: nincs
b) a gépi vetés: általános.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak villás, gereblyés kaszacsapót és hajmókot is. 1946-ig még kaszával arattak, 1949-től a TSZ megalakulásával aratógéppel.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak ilyen kévekötőfát
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kévét raktak egy keresztbe búzából és rozsból. Általában 10 láb alkotott egy kepét, de ez függött a terület nagyságától is. Az uradalomban nagyobb terület miatt több láb is alkothatott egy kepét.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Egy kepe = meghatározott számú kereszt. Nagysága változó, függ a földterület nagyságától arra is ügyeltek, hogy tűz esetén minél kevesebb károsodjon, ezért is tagolták. Volt, hogy 10 keresztből állt egy kepe.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 150 cm volt + a 60 cm-es hadaró.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A cséplőgéppel mindig állandó, fogadott csapat járt. Meghatározott mennyiségű gabonát kaptak a cséplésért a munkások. A férfiak egészrészesek (pl. 1 mázsa gabona), a nők félrészesek (akkor 50 kg gabona) voltak.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát általában nyárssal hordták kazalba, a Sarlay-uradalomban 1942-től jelent meg az elevátor.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Hajdinát nem termeltek, cukorrépával foglalkoztak sokan.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni, barázdába való vetése a 30-as évek elején kezdődött, 1938-ban már általános volt.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A füvet lekaszálták, renden szárították. Jó idő esetén 2-szer, rossz idő esetén többször megforgatták, petrencékbe gyűjtötték.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraz takarmányt vellán, törekes kosárban (törek szállítására használt) hordták az istállóba. Ez volt az általános.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igasögfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
tézsula
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem volt szükség fák leveleire!
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Semennyit.
c) Melyik évszakban?
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot már 1930 körül is a lovak befogásánál
b) Melyik mód régibb, újabb?
A szügy belül posztóval volt kibélelve 2 karika volt hozzáerősítve, ebbe akasztották a láncot
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
N.A.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: mindent szállítottak rajta a mezőről haza, volt lószekér és tehénszekér. Kocsi: ünnepi alkalmakkor használták, csak személyszállításra szolgált, ilyen volt Sarlay László nagy hintaja is.
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér 300 cm, a hosszú oldalas szekér 400 cm-es volt. Használtak vendégoldalas, saroglás szekeret is.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórudat a szekér hátulján rudazókötéllel, elől lánccal szorították le.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovas szekér saroglája enyhén ívelt volt.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Szekérkast nem használtak.
b) Használtak-e kettőt is?
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Csak a lovat patkolták, a vonómarhát soha.
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter.
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
nee
b) terelik jobbra
Nejde!
c) és balra
Hik
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám ne. Ne, ne, ne. Coca, coca, coc-coc-coc.
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi, pi-pi. Pi-pi, nee, nee. Tyukocskám gyere ide!
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén hívogatják és hozzáteszik a le szócskát. Pl. Morzsa le!
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A lent és a kendert tilolóval törték meg. Látható: Csempeszkopács, Hunyadi út 22. Helytörténeti és Néprajzi Múzeum.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A faluban fekvő típusú rokkát használtak. Látható: Csempeszkopács, Hunyadi út 22. Helytörténeti és Néprajzi Múzeum.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
N.A.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Nem volt a falu határában több egymástól elkülönült házcsoport. A falu helye mindig itt volt.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falu helye mindig itt volt.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Van még egy boronából készült lakóház a faluban a Hunyadi út 13. sz. alatt, ez most falumúzeum. Több olyan ház is van, amelynek egy része tömés.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A szabadkéményes házaknál középen a kemence fölött volt egy légűr, ott távozott a füst. Zárt kéményeket a 20-as évektől építenek.
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A szoba + konyha + kamra részeknek egy-egy bejárata volt, ezek a tornácra nyíltak. Lásd: Csempeszkopács, Hunyadi út 13.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban 2 keresztmestergerendás ház, a Dávid családé volt. A 40-es években bontották le ezeket.
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A század elejétől építettek rakott sparhelyteket, de a 30-as évek végén el is tűntek a legtöbb helyen.
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A „kockaházak” építése az 1940-es évektől lett általános. Egysoros házakat a II. világháború óta nem építenek.
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem volt ilyen ház a faluban. Nem tudnak ilyen házról.
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét a konyha padlószintjére vagy egy kb. 1 m-es padkára építették. Mindkettő egyformán általános volt.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A faluban egyenesvonalú és L alaprajzú pajtákat építettek. Itt tárolták a szénát.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A fazékkiszedő villa egyik ágát akasztották a fazék fülébe, ha kemencében, nyílt tűzön főztek. Nem használtak kiszedővillát.
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Egészben nem, csak leszelve hordóban savanyítottak.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Egészben nem, csak leszelve hordóban savanyítottak.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése kb. 1945-ben szűnt meg.
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Vesszőíves kenyértartót (b) használtak. Volt ház, ahol c) formájú is előfordult.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak fából készült, egy füllel ellátott dongás vajköpülőt. Ha sok tejből csináltak vajat, akkor köpülőládát használtak. Ezek láthatók is a Helytörténeti és Néprajzi Múzeumban Csempeszkopácson (Hunyadi út 22.).
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdinát nem termeltek, kölest pedig csak a csirkéknek, vettek tarlóba, azt nem kellett megtörni.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem termeltek hajdinát, kölest csak a csirkék részére, így nem is készíthettek belőlük kását, gánicát. De csírázott gabonából készítettek ún. szaladost: a gabonát kiszárították, megőrölték, tepsibe beleszórták és megsütötték. Böjti eledel volt.
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott hosszúkás kalcásot sütöttek ünnepre, általában egy tepsibe egyszerre kettőt. Kuglit (kuglófot) is készítettek kugli sütőben. Volt, ahol fonott köralakú, kalácsot készítettek.
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsót gyermekkoruk óta fogyasztanak (20-as, 30-as évek óta), de tojást akkor még nem tettek rá. Sok paprika, kevés paradicsom, 1-2 hagyma, sok tejföl. Hogy 1920-30 előtt hogy volt, azt nem tudják.
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paprikát, paradicsomot nyersen 1920-30 óta fogyasztanak, legalább is ők erről tudnak.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Karácsonyra diós, mákos kalácsot, kemencében sütött rétest, buktát, sóstánglit, habart-kőtt tésztát (sok tojásból készült kelt tészta, melyre tojásfehérjéből készült habot vagy lekvárt tettek) és kukoricakenyeret (Jézuska kenyerének hívták) sütöttek.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
A férfiak még az 1930-as években is viseltek aratáskor bő, fehér, házilag szőtt gatyát. Ilyen látható is: Csempeszkopács, Hunyadi út 22. Helytörténeti és Néprajzi Múzeumban.
b) Hány szélből készült?
N.A.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Derékban rögzített szoknyát réklivel az asszonyok kb. 1932-ig viseltek. Néhány öregasszony ma is.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
1945-ig Szabadfi Laura tanítónő tanította az asszonyokat szőni foglalkozásokon, itt mindenki magának készített szakajtóruhát, törülközőt, kovászolóruhát... Szövés eszközeit, termékeit a Helytörténeti és Néprajzi Múzeum tartalmazza.
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező, illetve nem volt szokás, hogy az asszonyok a házból kimenve fejkendőt kötöttek.
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Az 1940-es évekig volt szokás, hogy a lakószobában a két ágyat párhuzamosasn egymás mellé rakták. Néhány helyén még ma is előfordul.
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A legtöbb esküvőt 1910 körül nyáron tartották, mert akkor kint az udvaron sátrat lehetett állítani és abban tartani a lakodalmat.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtben nem házasodtak.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
szombat, vasárnap
b) 1930 körül:
általában szombat, de már mindegy: amikor helyet kapnak vendéglőben.
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat a lányos háznál az udvarban sátor alatt tartották.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A főétkezés az esküvő után, kb. 21 órakor volt, de hajnalban újra terítettek.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Egy naposak voltak.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Ma a lakodalom vendéglőben Rumban és Szombathelyen van.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
N.A.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Itt nem voltak vendéghivogatók, legalább is az adatközlők idejénbe. A pár maga hívta meg személyesen a rokonokat, szomszédokat. Kb. 2 héttel az esküvő előtt.
b) 1930 körül:
Ma is a jegyespár személyesen keres fel mindenkit 2 héttel az esküvő előtt.
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Szándékos tányér-, táltörés nem volt a lakodalom során.
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
Nem törtek cserepet.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
Nem.
d)Meddig élt ez a szokás?
Nem élt.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Balozsamegyesi cigányok zenéltek a lakodalmakban.
b) Milyen hangszereken játszottak?
prímás, bőgös, 2 hegedűs, cimbalom.
c) Hány főből állott a zenekar?
Öt.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
N.A.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án szoktak lucázni a legények, de már 2-3 éve ez is megszűnt.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tiktyok Ludjok, tiktyok, fejszétek úgy megálljon nyelébe, mint a szálfa tövében Annyi pénzek legyen, mint az égen a csillag, Annyi tojásuk legyen, mint a postaúton a kavics, Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda, Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz, Olyan hosszú kolbászuk, mint a falu hosza. Addja Isten több aprószentek napját, megélhessünk erőben, egészségben eltölthessünk.” Szalmára térdelve mondták, majd szétszórták a szalmát. Pénzt, aszalt gyümölcsöt kaptak.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regölni nem szoktak. December 28-án aprószentekkor korbácsolni szoktak. A legények korbácsokat fontak vesszőbő és azzal verték el a lányokat.
b) Meddig élt ez a szokás?
Nem élt.
