|
|
| 1. sor: |
1. sor: |
| − | Mikrotáji kutatás: Rábafüzes, 1989. augusztus
| |
| − | Gyűjtötte: Gyécsek Andrea
| |
| | | | |
| − | Adatközlők:
| |
| − |
| |
| − | 1. Lang József, 1901. Rábafüzes, római katolikus, Rábafüzes, Fő út 10.
| |
| − | 2. Lang Józsefné, 1903. Rábafüzes, római katolikus, Rábafüzes, Fő út 10.
| |
| − | 3. Bokor György, 1900. Döröske, római katolikus, Rábafüzes, Fő út 52.
| |
| − |
| |
| − | I.1.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A falu keletkezéséről nem tudnak semmit, de az biztos, hogy régóta lakják, mert az ősök mára a XVIII. században itt éltek. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | I.2.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A falu régi családjai: Kurc, Lang (1950-es évekből, Hortobágyról), Héber, Veladics (Sopron környékéről). (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | I.3.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A falu lakosainak 9 %-a betelepült, főleg a környékről. A Felvidékről magyarok, Jugoszláviából csángók (?), cigányok települtek be 1945 után. A faluban csak 5 magyar család van, a többi főleg német, illetve horvát és szláv. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | I.4.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Emlékezetük szerint nem költöztek el innen nagyobb számban. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | I.5.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Hasonló falvak Rönök, Jakabháza, mert ezekben is nagyrészt németajkúak laknak. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | I.6.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Nem, esetleg a németek lakta falvak közé. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | I.7.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Őrség, Vendvidék (Felsőszölnök, Alsószölnök, Rábatótfalu, Szakonyfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy, Orfalu). (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | I.8.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Híres falu volt Szölnök, itt volt a környéken a legnagyobb föld, erdő. Itt volt a legszorgalmasabb és leggazdagabb a nép. (1,2)
| |
| − |
| |
| − | I.9.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Nem csúfolták. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | I.10.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A környékbeli falvakkal (Jakabháza, Rönök, Szentgotthárd) volt jelentős összeházasodás. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | I.II.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | a) Szentgotthárd, Körmend (állatvásár). Kisebb mértékben lovat, inkább malacot.
| |
| − | b) Szentgotthárd (szombat), Körmend (hétfő) heti vásár
| |
| − | c) szomszéd falvakban (Jakabháza, Rönök) helyben is volt, augusztus 20-án
| |
| − | d) Máriarügy, Máriacell, Vasvár (1,3)
| |
| − |
| |
| − | I.12.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Győr környékére (uradalomba, pusztára), Szentgotthárdra gyárakba (dohánygyár, kaszagyár) jártak sokan dolgozni a két világháború között. (1,2)
| |
| − |
| |
| − | I.13.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Ide nem jöttek máshonnan dolgozni. (1,2)
| |
| − |
| |
| − | I.14.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A kérdésben felsoroltak közül csak kosarakat, szalmafonatú edényeket, favillát, fagereblyét, faboronát készítettek. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | I.15.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A cserépedényeket Szentgotthárdon, vásáron vették és a vendektől szerezték be, akik szekereken szállították a portékát. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | I.16.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Drótostót, köszörűs, sziggyártó, edényfoltozó járt a faluban, emberemlékezet óta, másra nem emlékeznek. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | I.17.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Más falvak határaiban nem voltak szőlőik. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | I.18.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Füzesnek egy temetője volt/van: ezen kívül volt egy Szentimrén, a falu egyik része ide temetkezett. (1,2)
| |
| − |
| |
| − | I.19.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Augusztus 20-án tartanak búcsút. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | II.1.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Használtak a 30-as évektől a 40-es évekig. 2-3 borona volt az általános. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.2.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A kézi és a gépi vetés egyaránt jellemző volt, a kézi gyakoribb volt. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | II.3.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Mindenki használt villás, gereblyés kaszacsapót és hajmókot. Mindegyiket más-más munkához. (1)
| |
| − |
| |
| − | II.4.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Olyan kévekötőfát használtak, amelyen nem volt nyílás. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | II.5.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | 20 kévét raktak egy keresztbe, 20-25 kereszt pedig egy kepét alkotott. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.6.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A kepe 20-25 kereszt, attól függően, hogy milyen sűrű, kiadós. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.7.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A csép nyele 144-155 cm volt. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | II.8.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Gépi csépléskor vagy a gazda fogadott munkásokat, vagy a szomszédok, rokonok egymásnak segítettek. (1,2)
| |
| − |
| |
| − | II.9.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Gép mellett nyárssal, mely 2-3 m hosszú volt, különben villával. (1)
| |
| − |
| |
| − | II.10.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A hajdina termesztése a II. világháború után fokozatosan eltűnt. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.11.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A 40-es években lett általános. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.12.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A szénát kiterítették, forgatták az időjárástólé függően többször is, majd villával kazlakba rakták. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.13.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A napi száraztakarmányt ölben, kosárban, villával hordták a kazalból az istállóba. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.14.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Az egészet együttesen igának nevezték. (Nem tudtak a kérdésre válaszolni.) (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.15.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Ritkán használtak, akkor is ősszel, almozáshoz, a fák leveleit. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.16.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot a ló befogásához. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.17.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Egybehangzó válasz szerint a szekér és a kocsi ugyanazt jelentette. Volt hosszú oldalas szekér 5,5 m-es. Szálas takarmányok szállítására használták. Alacsonyabb szekéren szállították a trágyát. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.18.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | 55 cm hosszú volt, a nyújtott hosszú szekér volt a gyakoribb. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.19.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Elől kötéllel, hátul lánccal történt a nyomórúd leszorítása. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.20.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A lovaskocsi vagy szekér saroglyája egyenes. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.21.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Két szekérkast is használtak. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.22.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Ökröket s teheneket kis patkoltak télen, ha sikos volt az út, de néha nyáron is. (1,2)
| |
| − |
| |
| − | II.23.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A fejőedény neve: tejesfazék (2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.24.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | a) nee
| |
| − | b) jobbra: hik
| |
| − | balra: hajszt-nee (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.25.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Coca neee-neee (1,2)
| |
| − |
| |
| − | II.26.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Pi-pipi, pipipipi (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.27.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A kutyát a nevén hívogatják. (1,2)
| |
| − |
| |
| − | II.28.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Törővályút és tilolót használtak a len és a kender töréséhez. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | II.29.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Ferde rokkát használtak. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.1.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A falu határában volt a Füzesi hegy, a Csóka hegy és a Levente hegy. Ezeken többen laktak valamikor, mint a mai falu területén. Ma már sneki sem lakik a hegyeken, erdő borítja a II. világháború óta. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.2.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Az utolsó boronából készült lakóházat az 50-es években bontották le, ez is a hegyen volt. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.3.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A füstöt az ajtón engedték ki korábban. Kizárólag zárt kéményt kb. 1946-tól építenek. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.4.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Minden helyiségnek egy bejárata volt, ezek a tornácra nyíltak. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.5.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Nem volt keresztmestergerendás ház. Az egyik adatközlő, aki Körmend környéki származású, és ismeri a keresztgerendás házakat, határozottan állítja, hogy itt nem volt ilyen. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.6.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A századforduló óta építenek rakott sparhelyteket. (3)
| |
| − |
| |
| − | III.7.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A 60-as 70-es évektől általános a „tömbházak” építése. A korábban készült házakra sem jellemző az egyvonalas építkezés sváb hatásra. (3)
| |
| − |
| |
| − | III.8.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Nem tudnak ilyen házról. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.9.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | c) 50-70 cm magasságra építették a kemencét. (1,2)
| |
| − |
| |
| − | III.10.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Torkos pajták ma is vannak. A Bokoréké is ilyen. Ez a típus a jellemző. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | III.11.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | a) egyik ágát akasztottáka fazék fülébe
| |
| − | b) két ág közé fogták a fazekat – fűtővillának nevezték. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.12.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Nem, esetleg úgy, hogy reszelt répa és káposzta közé tettek egészet. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.13.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Az 50-es években szűnt meg. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.14.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | b), c) (2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.15.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Volt, fából készült, egy füle volt. Később üvegből is készítettek, ezt fogaskerék hajtotta. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.16.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | a), b) (2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.17.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Készítették hajdinából kását, málét, gánicát. Gánica készítése: a hajdinát liszttel keverve feltették főni. Pár perc után vízzel felengedték, kanállal összevágták, ezután zsírral elkeverték. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.18.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Fonott hosszúkás és fonott töltetlen a), köralakú töltetlen kalácsot sütöttek ünnepre. Ez utóbbit valószínűleg perecnek hívták, mert Apátistvánfalván, Felsőszölnökön stb. is ez a neve. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.19.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Fiatal gyermekként még nem ismerte, csak a 20-as, 30-as évektől fogyasztanak rendszeresen lecsót. A kiskerti gazdákodás idején nem virágzott a paradicsom és a paprika termesztése. Paradicsom és paprika azonos arányban került bele + 2-3 fej hagyma. Mást nem tesznek bele. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.20.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | 40-es 50-es évektől fogyasztják rendszersen nyersen. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.21.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Diós, mákos és üres kalácsot sütöttek karácsonyra. (2)
| |
| − |
| |
| − | III.22.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Viseltek, de a II. világháború után már nem. Azt nem tudták megmondani, hogy hány szélből készült. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.23.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Az idősebb asszonyok még ma is viselik. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | III.24.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Az asszonyok nem szőttek vásznat a faluban. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | III.25.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Általában az asszonyok a házban is fejkendőt viselnek. (2)
| |
| − |
| |
| − | III.26.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Ma is szokás a lakószobában a két ágyat párhuzamosan egymás mellé tenni. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | IV.1.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A legtöbb esküvőt farsangkor tartották, nagyböjtben nem házasodtak. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | IV.2.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | a) vasárnap
| |
| − | b) péntek, szombat, vasárnap
| |
| − |
| |
| − | IV.3.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A lakodalmat otthon tartották, nyáron kin6t az udvaron. Mindig a lányos háznál. (1,2)
| |
| − |
| |
| − | IV.4.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Vendéglőben, Rábafüzesen vagy Szentgotthárdon. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | IV.5.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | a) a vendéghivogató járt szalagos kalapban faluról-falura, házról-házra, két héttel a lakodalom előtt
| |
| − | b) a jegyespár személyesen hívja meg a vendégeket, vagy postán küld meghívót (1,3)
| |
| − |
| |
| − | IV.6.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Nem volt. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | IV.7.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Voltak a faluban is zenészek, de Körmendről is hívtak cigányzenészeket, akik hegedűn, brácsán, bőgőn, cimbalmon játszottak. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | IV.8.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Lucázás december 13-án volt. Gyerekek lucáztak, szalmát vittek magukkal, ezt szórták szét. Kérdezték, szabad-e lucázni.
| |
| − | „Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tiktyok...” – mondták (tovább nem tudták)
| |
| − | Ha nem kaptak semmit, ezt kívánták a házigazdának:
| |
| − | „Egy csirkéje legyen, az is vak legyen...” (1,3)
| |
| − |
| |
| − | IV.9.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Néha legények is regültek. Szöveget nem tudtak többet. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | IV.10.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | 2-3 öreglegény mindig volt, általában a gazdagabb családoknál. (1,3)
| |
| − |
| |
| − | IV.11.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Nem ismeretes az X-el díszített tejesfazék. (2,3)
| |
| − |
| |
| − | IV.12.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Itt nem volt szokás, de Erdélyben látta és hallott róla, hogy gyerekek megszentelt fát meggyújtva levegőbe dobnak. (3)
| |
| − |
| |
| − | IV.13.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Egy tanár, Gál Ferusz szokott Mikulásnak öltözve kisebb gyerekeket meglátogatni. Néhány éve. Egyébként nem volt ismert a Miklós napi alakoskodás. (3)
| |
| − |
| |
| − | IV.14.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Betlehemezni nem szoktak. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | IV.15.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Az állatok védőszentjeként nem tiszteltek senkit. (Az adatközlők nem tudtak rá válaszolni.) (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | IV.16.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Az ördöggel, krampusszal ijesztgették a gyerekeket. (1,2)
| |
| − |
| |
| − | IV.17.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | Itt nem (de Körmend környékén Karácsonykor az éjféli misén a legények a kórusból dobáltak diót). (1,3)
| |
| − |
| |
| − | IV.18.
| |
| − | Rábafüzes
| |
| − |
| |
| − | A régiek fát vágó ember láttak a holdban. A hagyomány szerint Újhold vasárnapján egy ember kiment az erdőre fát vágni és a hold felszívta. (1,3)
| |
