„Gerse” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
| 37. sor: | 37. sor: | ||
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ||
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ||
| − | + | A hagyomány szerint Gersét hét család alapította, s a családfőket hívták állítólag a „gersei 7 ördögnek”. (1,2,3,4) | |
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ||
| − | + | Déri, Döme, Domján, Tuboly, Kaposi. (1,2,3,4) | |
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ||
| − | + | Nem tudnak nagyobb számú letelepülésről. (1,2,3,4) | |
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ||
| − | + | Nem tudnak nagyobb számú elköltözésről. (1,2,3,4) | |
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ||
| − | + | Csak névrokonságról tudnak, Gelse nevű település is létezik, s ez időnként, levél- és csomagcserét okozott. (1,2,3,4) | |
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ||
| − | + | A Vasi Hegyháthoz tartozónak mondják magukat. Másról nem tudnak. (1,2,3,4) | |
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ||
| − | + | Az Őrséget, a Zalai Dombhátat ismerik, s a hivatalosan idesorolt településeket sorolják ők is ide. (1,2,3,4) | |
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ||
| − | + | Saját falujukat, mint a nagy verekedésekről (kocsmai, bucsui, báli) hites települést emlegetik. (Ilyen alkalommal embert is öltek.) (1,2,3,4) | |
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ||
| − | + | „Sárfimizdó-Halastó: zsíros tojás szalasztó.” A mondás történetét nem ismerik. (3,4) | |
| + | „Szarvaskendre harmadába járnak kaszálni.” Nem kasználtak le rendesen. | ||
| + | „Ágvágó-Döbörhegy.” Az udvarok olyan rendben voltak tartva, hogy még a vékony ágakat is puszliba (csomóba) kötötték. Ez persze nem igazi csúfolás, inkább elismerés. (1,2) | ||
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ||
| − | + | Vaspörből az átlagosnál többször hoztak asszonyt, Döbörhegyre, Andrásfára vitték a lányokat asszonynak. (1,2,3,4) | |
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ||
| − | + | Vásár: | |
| + | Vasvárra Lucavásár, december 13. | ||
| + | Piac: | ||
| + | Egerszeg | ||
| + | Búcsú: | ||
| + | Vasvárra augusztu 15. (1,2,3,4) | ||
====a) Vásárra: ==== | ====a) Vásárra: ==== | ||
| 78. sor: | 85. sor: | ||
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ||
| − | + | Summásnak: Somogyba, Baranyába jártak. Cselédnek a közeli majorokba szegődtek: Szálláshelyre (tulajdonos: Hirshauser), Gizella-major (tulajdonos: Schvarz), Gersei-major (tulajdonos: Mozsolics). (1,2,3,4) | |
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ||
| − | + | Közvetlenül a községbe nem, de a közeli majorokba (Gizella, Gersei-major, Szálláshely) jártak cselédek dolgozni, de nem tudják, honnan. (1,2,3,4) | |
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ||
| − | + | Nem készítettek eladásra, csak saját használatra kocsikasokat. Faszerszámokat, fonott edényeket elkészítették háznál, vagy szívességből megfonták egymásnak. (1,2,3,4) | |
====a) kocsikasokat==== | ====a) kocsikasokat==== | ||
| 105. sor: | 112. sor: | ||
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
| − | + | A cserépedényeket vásáron vették, Őrségbeli fazekasoktól. (3,4) | |
| + | Sümegen és az Őrségen készített cserépedényeket vásároltak, házaló fazekasoktól. (1,2) | ||
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
| − | + | A községben tűzkövesek, órások, drótos-tótok, tyukászok, ernyőjavítók, bosnyákok (ők süvegcukrot árultak), zsemlyések (hátizsákból árultak zsemlyét) jártak. Nem tudják, honnan jöttek. (1,2,3,4) | |
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
| 119. sor: | 127. sor: | ||
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ||
| − | + | A gerseieknek a karátföldi és a mihályfai hegyen volt jelentős számban szőlője. (1,2,3,4) | |
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ||
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ||
| − | + | Nagyon régen a templom környékén volt a temető (körülbelül időpontot sem tudnak meghatározni). A jelenlegi Honvéd u. végén is volt egy temető – Ó-temető –, ebbe kb. 60 éve nem temetnek. (1,2,3,4) | |
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
| − | + | A falunak nincs fogadott ünnepe. (1,2,3,4) | |
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == | ||
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)=== | ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)=== | ||
| − | + | Két borona összekötése volt általános. (3,4) | |
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? === | ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? === | ||
| − | + | A két világháború közt kézzel vetettek általában, s csak a kevés módos gazda tudott géppel vetni. (1,2,3,4) | |
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ==== | ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ==== | ||
| 143. sor: | 151. sor: | ||
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?=== | ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?=== | ||
| − | + | Villás kaszacsapót a) és hajmókot c) használtak, nem tudják időben behatárolni a megjelenését. (1,2,3,4) | |
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?=== | ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?=== | ||
| − | + | Általánosan alkalmazták a faluban a laposnyílású kévekötőfát. (1,2,3,4) | |
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? === | ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? === | ||
| − | + | 17-21 kévét raktak egy keresztbe. 4-5 keresztet egy kepébe. (1,2,3,4) | |
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? === | ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? === | ||
| − | + | 4 keresztet raktak egy kepébe. Azért nem többet, mert ha a villám belecsap, ne égjen le nagy mennyiség. Nem használták a termésmennyiség meghatározására. (1,2,3,4) | |
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?=== | ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?=== | ||
| − | + | A csép nyele 2 m hosszú volt. (1,2,3,4) | |
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? === | ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? === | ||
| − | + | A két világháború között a cséplőgéppel állandó csapat járt. (1,2,3,4) | |
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon === | ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon === | ||
| − | + | A szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3,4) | |
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? === | ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? === | ||
| − | + | A hajdinatermelés 1960 körül szűnt meg. (Állítólag nem bírta a meliorációt, amit a TSZ-szervezés után talajjavításként végeztek.) (1,2) | |
| + | Nem tudják. (3,4) | ||
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?=== | ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?=== | ||
| − | + | Az 1950-es évektől vált általánossá a burgonya eke után történő vetése. (1,2,3,4) | |
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)=== | ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)=== | ||
| − | + | Szénát a következőképpen szárítottak, illetve szárítanak: kaszálnak, a rendet terítik, egyszer forgatnak (eső esetn természetesen többször is, amíg nem szárad meg a széna), petrencébe gyűjtik a szénát. Szárítóállványt sohasem használtak. (1,2,3,4) | |
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?=== | ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?=== | ||
| − | + | A szálastakarmányt közelre villával, távolra bakszekérrel hordták. (1,2,3,4) | |
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): === | ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): === | ||
| − | + | a) vonófa | |
| + | b) vonószeg | ||
| + | c) igaszeg (1,2,3,4) | ||
====a) az iga felső fájának nevét: ==== | ====a) az iga felső fájának nevét: ==== | ||
| 185. sor: | 196. sor: | ||
=== 2.15. === | === 2.15. === | ||
| − | + | A falevelet ősszel használták almozáshoz, ha nem volt elég szalma. (1,2,3,4) | |
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ==== | ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ==== | ||
| 194. sor: | 205. sor: | ||
=== 2.16. === | === 2.16. === | ||
| − | + | A ló befogásánál használtak tartóláncot, nyakláncnak vagy kumetnek hívták. (1,2) | |
| + | Nem tudják. (3,4) | ||
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ==== | ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ==== | ||
| 203. sor: | 215. sor: | ||
===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?=== | ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?=== | ||
| − | + | Szekér: marhafogat, általában a mezőre jártak vele. | |
| + | Kocsi: díszesebb, könnyebb szekér, vásárra, búcsúkra használták. (1,2,3,4) | ||
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ||
| − | + | A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. A hosszúoldallal megtoldott szekér volt a gyakoribb. (1,2,3,4) | |
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ||
| − | + | A nyomórúd leszorításához nem használtak segédeszközt. (1,2,3,4) | |
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.=== | ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.=== | ||
| − | + | A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4) | |
===2.21. === | ===2.21. === | ||
| + | A fonott kocsikas alakja megegyezett a szekér alakjával. Szükség esetén kettőt is használtak. (1,2,3,4) | ||
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ||
A lap 2014. március 5., 10:11-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Gerse, 1991. november | |
| Adatközlők: | (1.) Somogyi Jozefa, 1931. Gersekarát, Béke u. 6. | |
| (2.) Somogyi Lajos, 1937. Gersekarát, Béke u. 6. | ||
| (3.) Bóbis Ferenc, 1909. Gersekarát, Honvéd u. 3. | ||
| (4.) Bóbis Ferencné Németh Mária, 1905. Gersekarát, Honvéd u. 3. | ||
| Gyűjtötte: | Krizmanics Mária | |
| Wiki feldolgozás: | ||
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Gersekar%C3%A1t | |
| weboldal: | http://www.gersekarat.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A hagyomány szerint Gersét hét család alapította, s a családfőket hívták állítólag a „gersei 7 ördögnek”. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Déri, Döme, Domján, Tuboly, Kaposi. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak nagyobb számú letelepülésről. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak nagyobb számú elköltözésről. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Csak névrokonságról tudnak, Gelse nevű település is létezik, s ez időnként, levél- és csomagcserét okozott. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A Vasi Hegyháthoz tartozónak mondják magukat. Másról nem tudnak. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Az Őrséget, a Zalai Dombhátat ismerik, s a hivatalosan idesorolt településeket sorolják ők is ide. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Saját falujukat, mint a nagy verekedésekről (kocsmai, bucsui, báli) hites települést emlegetik. (Ilyen alkalommal embert is öltek.) (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
„Sárfimizdó-Halastó: zsíros tojás szalasztó.” A mondás történetét nem ismerik. (3,4) „Szarvaskendre harmadába járnak kaszálni.” Nem kasználtak le rendesen. „Ágvágó-Döbörhegy.” Az udvarok olyan rendben voltak tartva, hogy még a vékony ágakat is puszliba (csomóba) kötötték. Ez persze nem igazi csúfolás, inkább elismerés. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Vaspörből az átlagosnál többször hoztak asszonyt, Döbörhegyre, Andrásfára vitték a lányokat asszonynak. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
Vásár: Vasvárra Lucavásár, december 13. Piac: Egerszeg Búcsú: Vasvárra augusztu 15. (1,2,3,4)
a) Vásárra:
b) Piacra:
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Summásnak: Somogyba, Baranyába jártak. Cselédnek a közeli majorokba szegődtek: Szálláshelyre (tulajdonos: Hirshauser), Gizella-major (tulajdonos: Schvarz), Gersei-major (tulajdonos: Mozsolics). (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Közvetlenül a községbe nem, de a közeli majorokba (Gizella, Gersei-major, Szálláshely) jártak cselédek dolgozni, de nem tudják, honnan. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Nem készítettek eladásra, csak saját használatra kocsikasokat. Faszerszámokat, fonott edényeket elkészítették háznál, vagy szívességből megfonták egymásnak. (1,2,3,4)
a) kocsikasokat
b) vesszőkosarakat
c) szalmafonatú edényeket
d) szövőbordát
e) favillát
f) fagereblyét
g) faboronát
h) egyebet?
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket vásáron vették, Őrségbeli fazekasoktól. (3,4) Sümegen és az Őrségen készített cserépedényeket vásároltak, házaló fazekasoktól. (1,2)
1.16.
A községben tűzkövesek, órások, drótos-tótok, tyukászok, ernyőjavítók, bosnyákok (ők süvegcukrot árultak), zsemlyések (hátizsákból árultak zsemlyét) jártak. Nem tudják, honnan jöttek. (1,2,3,4)
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
b) Honnan jöttek?
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
d) Mit árultak?
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A gerseieknek a karátföldi és a mihályfai hegyen volt jelentős számban szőlője. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Nagyon régen a templom környékén volt a temető (körülbelül időpontot sem tudnak meghatározni). A jelenlegi Honvéd u. végén is volt egy temető – Ó-temető –, ebbe kb. 60 éve nem temetnek. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falunak nincs fogadott ünnepe. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Két borona összekötése volt általános. (3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
A két világháború közt kézzel vetettek általában, s csak a kevés módos gazda tudott géppel vetni. (1,2,3,4)
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villás kaszacsapót a) és hajmókot c) használtak, nem tudják időben behatárolni a megjelenését. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Általánosan alkalmazták a faluban a laposnyílású kévekötőfát. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
17-21 kévét raktak egy keresztbe. 4-5 keresztet egy kepébe. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
4 keresztet raktak egy kepébe. Azért nem többet, mert ha a villám belecsap, ne égjen le nagy mennyiség. Nem használták a termésmennyiség meghatározására. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 2 m hosszú volt. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két világháború között a cséplőgéppel állandó csapat járt. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdinatermelés 1960 körül szűnt meg. (Állítólag nem bírta a meliorációt, amit a TSZ-szervezés után talajjavításként végeztek.) (1,2) Nem tudják. (3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Az 1950-es évektől vált általánossá a burgonya eke után történő vetése. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Szénát a következőképpen szárítottak, illetve szárítanak: kaszálnak, a rendet terítik, egyszer forgatnak (eső esetn természetesen többször is, amíg nem szárad meg a széna), petrencébe gyűjtik a szénát. Szárítóállványt sohasem használtak. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A szálastakarmányt közelre villával, távolra bakszekérrel hordták. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) vonófa b) vonószeg c) igaszeg (1,2,3,4)
a) az iga felső fájának nevét:
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
2.15.
A falevelet ősszel használták almozáshoz, ha nem volt elég szalma. (1,2,3,4)
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
c) Melyik évszakban?
2.16.
A ló befogásánál használtak tartóláncot, nyakláncnak vagy kumetnek hívták. (1,2) Nem tudják. (3,4)
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
b) Melyik mód régibb, újabb?
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: marhafogat, általában a mezőre jártak vele. Kocsi: díszesebb, könnyebb szekér, vásárra, búcsúkra használták. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. A hosszúoldallal megtoldott szekér volt a gyakoribb. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorításához nem használtak segédeszközt. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4)
2.21.
A fonott kocsikas alakja megegyezett a szekér alakjával. Szükség esetén kettőt is használtak. (1,2,3,4)
