„Velem” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 17:06-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. november
Adatközlők:	(1.)Balázs Imre (78), Velem, Rákóczi u. 64.
	(2.)Balázs Imréné (74), Velem, Rákóczi u. 64.
	(3.)Ö. Pálffy Gyuláné (85), Velem, Rákóczi u. 58.
	(4.)Gábriel László (58), Velem, Rákóczi u. 58.
	(5.)Ö. Balázs Józsefné (75), Velem, Rákóczi u. 47.
	(6.)Biró József (71), Velem, Rákóczi u. 78.
Gyűjtötte:	Pálffy József
Wiki feldolgozás:	Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Velem
weboldal:	http://velem.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

„A Kuglinba a Szt. Vid alatt volt 7 ház először és az ott lakó családfőt Velemérnek hívták. A falut is az ő neve után nevezték el Velemnek.” (3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Balázs család (Rákóczi u. 68), Balázs család (Rákóczi u. 20.), Pintér-Balázs család (Rákóczi u. 41), Kósi-Balázs család (Rákóczi u. 47.), Simon-Horváth család (Rákóczi u. 8.), Banga-Horváth család (Rákóczi u. 34.), Tamás-Horváth család (Rákóczi u. 48.), Kendik-Horváth család (Rákóczi u. 56.), Kuzma-Horváth család (Rákóczi u. 78.) csak leány ágon él, Bónya-Horváth család (Rákóczi u. 53.) csak leány ágon él, Dore-Horváth család (Rákóczi u. 49.) csak leány ágon él, Kócsár-Horváth család (Rákóczi u. 45.) csak leány ágon él, Jancsi-Horváth család (Rákóczi u. 43.), Farkas család (Rákóczi u. 24.), Tóth-Jagodics család (Rákóczi u. 52), Jakap-Jagodics család (Rákóczi u. 55.), Anti-Molnár család (Rákóczi u. 2.) csak leány ágon él, Török-Molnár család (Rákóczi u. 4.), Borók-Molnár család (Rákóczi u. 60.), Pali-Molnár család (Rákóczi u. 10.), Rostonics család (Rákóczi u. 62.) 3 fiú Reményire magyarosított, Gyurkó-Katona család (Rákóczi u. 30.), Riti-Katona család (Rákóczi u. 22.), Furka-Katona család (Rákóczi u. 12.) csak leány ág él), Puszter-Katona család (Rákóczi u. 66.) csak leány ág él. A községbe költözöttek, benősültek: Villanyos-Horváth József Nemescsóról 1946-ban. Perendy István Jánosházáról 1964-ben. Biró József Ládonyból 1909-ben. Jámbor-Francsics Kőszegszerdahelyről 1900-ban. Stipsics László Bozsokról 1960-ban. Kern István Kőszegről 1960-ban. Koczor József Kőszegről 1938-ban. Pálffy család Kőszegszerdahelyről 1930. (1)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluban nem tudnak arról, hogy bármikor más területről települtek volna a faluba. (3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Arról sem tudnak, hogy a faluból nagyobb számban költöztek el. (Az I. világháború előtt 1-2 személy vándorolt ki Amerikába.)(3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Cák és Kőszegszerdahely falukat tartják Velemhez hasonlónak. A hasonlóság a szokásokban, öltözködésben és a családi házak építésében is megmutatkozik. (1)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Velem Kőszeghegyalja tájegységbe, Kőszeg vidékéhez és magyar népcsoportba tartozik. (1)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Gyöngyösmenti tájegységről tudnak, melybe Lukácsházát, Pösét, Lujdadot, Seregélházát, Apátit (Gencsapátit) sorolják. (Pöse, Seregélyháza, Ludad, ma már egyesítve van Gyöngyösfalu név alatt). (1)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A következő híres községekről tudnak: Nagycenk ahol Széchenyi született. A szomszéd községet Bozsokot is híres községnek hívják, mert ott a monda szerint Mátyás király vadász kastélya volt és II. Rákóczi Ferenc is tartózkodott Bozsokon. (1)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Velemet „Geráj falunak csúfolták” állítólag valaha nagyon furcsán beszéltek a falu lakói. Más községekről a következő csúfolkodó mondást ismerik: Kőszegszerdahelyi rácok, szeretik a mákot. Kőszegdoroszlói bugyogások. Lukácsházi esztekések, Istenégető boskiak, Hosszifogú rohonciak, tikszart csirázó bucsiak és dombra szaró ondódiak. (1)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A következő falvakból szoktak gyakrabban házasodni: Cákról, Kőszegszerdahelyről és Perenyéből. Nem szoktak házasodni vagy csak ritkán a következő falukból: Kőszegdoroszlóból, Sobakfaluból (Kőszegfalva), Lukácsházáról. (1)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Kőszegre és Szombathelyre

b) Piacra:

Kőszegre és Szombathelyre

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Rőtfalvára Sarlósboldogasszony napján a jégverés ellen, fogadalmi nap volt. Rőtfalvára István királykor augusztus 20-án a marhavész elleni fogadalmi nap volt. Lékára, járványos betegség, gyermekek torokgyulladásos betegségének megszűnésére, fogadott nap volt szeptember 12-én Mária nevenapkor. Mindhárom esetben processzióval gyalog mentek énekelve és imádkozva. 1938-ig Ausztria megszállásáig. Azóta csak Vasvárra járnak szeptember 12-én Mária nevenapkor.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra szeptember 12-én 1938-tól. (1,2,3,4,5,6)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Az erdő itt egész évben biztosított munkalehetőséget, így a faluból nem jártak csoportosan máshova dolgozni. (1)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A téli időszakban Kőszegszerdahelyről jártak a férfiak a velemi erdőre fát vágni. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A helybeliek eladásra nem készítettek, kocsikasokat, vesszőkosarat, szalmafonatú edényeket, szövőbordát, favillát, fagereblyét, faboronát stb. Amelyik gazda télen a saját szükségletére el tudta készíteni a felsoroltak közül azokat, amelyekre szüksége volt az elkészítette. Aki nem értett hozzá az megvette attól, aki részére ezeket megcsinálta, vagy a kőszegi vásáron szerezte be. (1)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Általában Jákon készült cserépedényeket használtak, melyeket a kőszegi és szombathelyi piacon szereztek be. (1)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Cserepesek Jákról. Paprikások, de nem tudják honnan jöttek. Drótostótok, üvegesek a Felvidékről, Trencsénből 1920-ig. (1)

b) Honnan jöttek?

Jákról, Felvidékről,Trencsénből.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Cserepesek,paprikások, drótos tótok, üvegesek

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Velemieknek csak a kőszegszerdahelyi szőlőhegyen volt és van szőlőjük kb. 8 családnak 150-200 öles területen. (1)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Velemben a jelenlegi temetőn kívül más temetőről nem tudnak.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A szentvidi bronzkori telepen folytatott ásatások alkalmával kerültek elő csontmaradványoki. Kb. hatvan ház alapjait tárták fel eddig, de a temetőre nem bukkantak rá. (1) (Saját számításaim szerint a 2000 éven át lakott településen legalább 1000 sírnask kellene lenni. A valaha lakott teraszos terület nagyrészét erdő borítja. Így csak véletlen vezethet a temető megtalálására.)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepei: Szt. Vid június 15. a templom védőszentje a falu búcsúja. Minden évben február 24-én Mátyás napja a szentségimádás. Sarlósboldogasszony a jégverés ellen. István király napja augusztus 20. marhavész ellen. Mária napja szeptember 12. gyermekek járványos torokgyulladás ellen. (3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között a tehenes fogattal rendelkezők 1-es faboronát, a lovasok és ökrös fogattal rendelkezők 2-es vasboronát használtak a szántás elegyengetéséhez. (1)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között a gabonát kézzel vetették a faluban. (1)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Vetőgéppel egyetlen gazda sem rendelkezett. (1)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Csak a gereblyés kaszát használták a faluban, melyet bicklis kaszának neveznek. Ezt régóta ismerik. (1)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Olyan kévekötő fát is használtak, melynek vastagabb végén lapos nyílás volt és a sarlót bele lehetett dugni. A gazdák ezt maguk készítették, de nem sok gazda használt ilyent. (1)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Egyéni gazdálkodás idején egy keresztbe 20 kévét raktak. Általában négy-öt keresztet raktak egybe és az így összerakott kereszteket kepének nevezték. A keresztbe rakott kévék száma nem változott az emlékezetben elérheti időben. A hazahordott kéket akinek nem volt pajtája asztagba rakta. (1)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szót ismerik és az meghatározatlan számú keresztet jelent. (1)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele pontosan 150 cm volt. (4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között gépi cséplésnél a gazda állította a cséplőmunkásokat. Általában a szomszédok és rokonok segítettek, akiknek vissza is segítettek. (1)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 1930 körül háromágú rövidnyelű vasvillával hordták a kazalba. Elevátort és nyársat a sűrű fák miatt használni sem lehetett a faluban. A tavaszi szalmát pedig minden gazda akinek pajtája volt odahordatta, mert az állatok etetése miatt arra szüksége volt. (1)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése 1948 körül szűnt meg, mert a leadási rendszerben előírták, hogy mit termeljenek. (1)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után barázdába történő vetése 1910-es évektől általánosnak mondható. (Még a burgondi répát is eke után vetették.) (1)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált szénát renden hagyták és mikor a teteje megszáradt, megforgatták. Ha gyenge volt a rend, baglahelybe gyűjtötték és ott forgatták meg. Mikor megszáradt, baglába rakták. Szárító álványt nem használtak. (1)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A kazalból, pajtából a napi száraztakarmányt nagyméretű hátaskosárban hordták, melyet a kőszegi, vagy szombathelyi piacon szereztek be. Rázadék kosárnak hívták. Volt, aki kengyeles ruhába hordta be a szálas takarmányt. Más eszközt erre nem használtak a faluban. (1)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga fölö

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg(1)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Almozáshoz az ősszel lehullott levelet (csalitot) összegyűjtötték az ősztől tavaszig azzal almoztak. A faluban minden gazda használta. (3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Sokan.

c) Melyik évszakban?

ősztől tavaszig

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál 1930 körül csak a lószerszámra erősített tartóláncot használtak.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

Hogy honnan ismerték meg ezt a módszert, senki nem tudta megmondani. Mindegyik kérdezett azt mondta, már a szülei is ezt alkalmazták. A kumét használatát az osztrák fuvarosoktól származtatják. (1)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték mindazt a járművet, melyet teherhordásra használtak. Teljesen mindegy, hogy ló, ökör vagy tehén volt belefogva. Kocsinak csak a személyszállításra használt féderes, rugós kocsit, vagy kisoldalas könnyű szekeret nevezték. Ebbe mindenesetben lovakat fogtak. (1)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Széna és gabona hordásához hosszúoldalas szekeret használtak. A hosszúszekér 4,5-5 méteres volt. Segédeszközt nem használtak. A rövidebbet a tehenesek, a hosszabbat a lovasok használták. (1)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítására csak rudazókötelet használtak. Hossza 4,5-5 méter volt. A kötélen kívül más segédeszközt nem használtak. A kötelet a hosszioldal bal felső fájához erősítették, majd a rúdon átdobva (duplán) a hosszíoldal jobb felső vége alatt elhúzták, mgszorították és megkötötték. (1)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A faluban saroglyát nem használtak a gazdák.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A szekérkas formája vesszőből font három oldalú kisoldalas szekér első, vagy hátsó esetleg mindkét részének lezárására alkalmas eszköz. Hossza 150-160 cm, szélessége 80 cm, magassága 80 cm.

b) Használtak-e kettőt is?

Ritkán használtak kettőt. Általában azok vettek kettőt, akiknek nem volt suberos szekerük répa és krumpli hordáshoz. Ma már sajnos nem található belőle a faluban. (1)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A vonómarhát szokták patkolni, mégpedig tavasztól őszig. Csak a külső körmöt patkolták mind a négy lábon. A vonómarhát minden gazda patkoltatta, mert a talaj nagyon kavicsos. (1)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: zséter. (3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

ejsz ne!

b) terelik jobbra

hék, héék!

c) és balra

ejsz, eejsz!(1)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznót: ne cocám ne szavakkal hívogatják. (3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A tyúkot: ne pipi ne, ne piípíí ne szavakkal hívogatják. (3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a következő szavakkal hívogatják: le kutyám le le kuszi lee. (1)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Lent a faluban nem termeltek csak kendert. Kendertöréshez tiló típusú törőt használtak, melyet kézzel mozgattak. Neve kendertörő. (3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A fekvő típusú rokkát használták a faluban és csak rokkának nevezték. (3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A mai község határában a Pörös dülőben volt pár ház, melyek beolvadtak, vagyis összeépültek a faluval.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu lakói úgy tudják, hogy a község mindig ezen a helyen volt. Kivételt képez a szentvidi bronzkori település. A szájhagyomány szerint a szentvid alatti Kuglinba volt hét ház, az volt a jelenlegi falu őse. (3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Suszter Katalin és Grozinger András tulajdona volt az utolsó gerendákból készült borona falu ház, melyet 1920 körül bontottak le. Rákóczi u. 65. számú ház helyén állott. Az utolsó két sövényfalu házat pedig 1958-ban bontották le. Bíró József és Rostonics Károly tulajdonában voltak. (1)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi szabadkéményes, füstöskéményes házak füstvezetékét a ház belsejében a fal mellett felépített téglakéménnyel oldották meg. Prisznáky Katóéknál a nyitott konyha bolthajtása alatt álmennyezetet csináltak és a füst a mennyezet felett szabadon távozik a füstöskéményen keresztül. Általában a régi szabadkéményes házakat nem alakították át, hanem lobontották őket és helyükbe új modern házakat építettek. A régieket lebontásukig szabadkonyhás kéménnyel használták. 1945 után lebontott zsuppfedeles szabadkéményes házak: Számi-Molnár József Rákóczi u. 4. lebontva 1950 Balász Gusztáv Rákóczi u. 18. lebontva 1948 Farkas István Rákóczi u. 24. lebontva 1959 Katona Vendel Rákóczi u. 30. lebontva 1960 Katona József Rákóczi u. 38. lebontva 1948 Molnár István Rákóczi u. 40. lebontva 1950 Rostonics Erzsébet Rákóczi u. 62. lebontva 1958 Rostonics Károly Rákóczi u. 76. lebontva 1964 Biró József Rákóczi u. 80. lebontva 1958 Madarász István Rákóczi u. 84. lebontva 1962 Kapiller Jenő Rákóczi u. 57. lebontva 1959 Dore Horváth István Rákóczi u. 45. lebontva 1946 Reményi Zoltán Rákóczi u. 39. lebontva 1959 Gyabronka Gyula Rákóczi u. 31. lebontva 1965. A kovács ház és kanász ház is szabadkéményes volt, de az épület már cserepes. A kovácsházat 1980-ban lebontották, a kanász házba pedig a szeszfőzdét telepítették. A füstös konyha rész a cefre főzésére szolgál. (1)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házak közül még a következőnél látható a régi beosztás: Hersics Józsefné Rákóczi u. 72. Molnár Árpád Rákóczi u. 70. Hersics György Rákóczi u. 68. Molnár Sándorné Rákóczi u. 60. Török Jánosné Rákóczi u. 44. Németh István Rákóczi u. 55.

Ezeken a házakon utca felől 1, vagy 2 szoba, udvar felől pedig 1 szoba van. Ahol utca felől két szoba van, az egyik szoba a tornácra nyílik, a másik a konyhába. Az udvari szoba általában a konyhából nyílik. A konyha, kamara, a padlásfeljáró a tornácról nyílik. (1)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A faluban jelenleg is van kereszt-mestergerendás ház, ö. Monár Sándorné, Rákóczi u. 60. alatt. Ilyen kereszt-mestergerendás ház volt Balázs Imréé, Katona Józsefé és Kapiller Jenőé. (1)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az első ház, melyben rakott sparhelt volt Gergye Józsefé és Bónya Simon háza volt kb. 1890-es évekből. A rakott sparhelt 1910-1920 között vált általánossá. (1)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kb. 1960-as évektől kezdve lett általános az új típusú építkezés. Ettől az időponttól kezdve már nem építtetnek hosszan elnyúló soros házakat. Az utóbbi időben pedig a kétszines padlástér beépítése gyakori. (4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Olyan régi házról nem tudnak, amelyben a konyháról fűtött kemence lett volna. Olyan több ház is volt, ahol a szobai cserépkályhát a konyháról fűtötték. (1)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét általában 70-80 cm magasan építették. Volt olya ház, ahol két kemence volt egymás felett. Pl. Balázs Imrééknél és Pálffy Gyuláénál. ez esetben az alsó kemence alacsonyan 15-20 cm-re volt a padlószinttől, a felette levő pedig 80 cm-re. Az alsó kemencét általában szállásra használták. (3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű nem volt. Általában csak téglalap alakú pajták voltak, középen kapuátjáróval. Egy-két sövény pajta is volt és van is ezek végében volt külön leeresztett kontyolt rész a polyva részére, úgynevezett pélvakutyó. (A pajtákról 1-es számú rajz) (1)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Kemencében, kályába, nyílt tűzön főzés esetén a fazékkiszedő villát beleakasztották a fazék egyik fülébe és lehúzták a tűzről. Ezt a kétágú villát ördög villának hívták. (3) Legtöbb helyen villa helyett a sérhoklit akasztották a fazék fülébe és azzal húzták le a tűzről. (sérhokli = tűzpiszkáló) (1)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Sem tarlórépát, sem káposztát egészben nem savanyítottak. Káposztát csak káposztagyaluval aprított állapotba hrodóban szokták eltenni, savanyítani. Répát savanyítani nem szoktak. (2)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Sem tarlórépát, sem káposztát egészben nem savanyítottak. Káposztát csak káposztagyaluval aprított állapotba hrodóban szokták eltenni, savanyítani. Répát savanyítani nem szoktak. (2)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütésnek megszűnése (nem a készítése!) az 1950-es években szűnt meg, mert nem volt a gazdálkodó házaknál liszt, amiből kenyeret süthettek volna. Egyes gazdáktól még a vetőmagot is elvitték. (1)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Régen vesszőíves kenyértartót használtak a faluban. Ez volt az általános, de nem minden háznál volt kenyértartó. Volt, aki csak egymás mellé rakta egy deszkalapra a kenyereket. (1)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt a faluban. Azonos volt a Cák községnél használatossal, melyről rajzot készítettem. (3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A faluban hajdina és kölestörőt nem használtak. A község területén a 16. századtól kezdve 3 vizimalom működött. A hajdinát malomba vitték és ott őrölték meg. (3) Kölest nem őrlettek. (3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdina lisztből a következő ételeket készítették: Hajdina gánca készítése: A hajdina lisztet búzaliszttel felesen szárazon megpirítani, forró vízzel felengedni és elkeverni úgy, hogy lisztes rész ne maradjon benne. Utána kanállal apróra törni, ízlés szerint sózni és forró zsírral meglocsolni. Mivel száraz a hajdina gánca zsírt elég sokat vesz fel. Ha van a háznál töpörtyű, a zsírral együtt azt is lehet hozzákeverni. Így jobb ízű lesz a gánca. (2) Nudli készítése: Hajdina liszt és búzaliszt felesen tojással és főtt krumplival összegyúrva, majd kisodorva nudlinak. A nudlit sós vízben kifőzni, utána zsírral, vagy vajjal megkent lábosba téve melegíteni és vajallával, vagy zsírral meglocsolni, prézlivel, vagy túróval ízesíteni. (3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Karácsonyra, húsvétra és búcsúra sima hosszúkás kalácsot szoktak sütni. Ezt a kalácsot általában reggelihez használták. Ebédhez és vacsorához diós, mákos vagy lekváros kalácsot adtak. Lakodalomra kalinkót, fonott hosszúkás kalácsot és kerekes fonott kalácsot is sütöttek cseréptepsiben a kemencében. A kalinkót megsodorva 9 szálból fonták kerekesre és cseréptepsibe sütötték. Ezt a kalinkót a lakodalmas szekerekről darabokra törve dobálták az utcán álló népek közé. (3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Lecsót kb. az 1930-as évektől készítenek gyakrabban. Készítése: 2 fej vöröshagyma felaprítva, 4 zőldpaprika felaprítva zsíron megdinsztelve, utána 3-4 paradicsom összevágva, 20 dkg házikolbász felaprítva hozzákeverve, az egészet együtt tovább dinsztelni, mikor mind megpuhult, akkor ízlés szerint sózni és kész is a tálalásra. (2) Pálffy Gyuláné elmondja, hogy náluk már 1910 körül termeltek zőldpaprikát és készítettek lecsót, a következő recept szerint: „Lecsó 8 fő részére: 1 kg zőldpaprika, 2-3 fej vöröshagyma, 2-3 paradicsom összevágva és megdinsztelve, 20 dkg rizsa meginsztelve hozzákeverve, majd ízlés szerint sózva és kész.” Ha nem volt rizsa a háznál, akkor 5-6 tojást ütöttek rá. (3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nyers paprikát a falu lakossága kb. a 30-as évektől fogyaszt. 1920-as években Iványi Dezső tanító honosította meg a paprikát a faluban. Nyers paradicsomot jelenleg is csak a fiatalabb nemzedék fogyaszt. Ők is csak a 40-es évektől fogyasztják rendszeresen. Az idősebb nemzedekék nyersen nem nagyon fogyaszt paradicsomot. (1)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Szenteste a (karácsonyi asztalra) diós és mákos kalácsot szoktak tenni. Ezeket előző nap sütötték meg. (2)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Egy-két emberre emlékeznek csak, akik ünnepre széles fehér rojtos vászongatyát viseltek. Pl. Pali Molnár Mihály és Kapiller György. A gatyához kék sifonból készült kötényt kötöttek. Lábukra fényes boxcsizmát húztak, de a gatya szára kívül volt a csizmaszárán. (3)

b) Hány szélből készült?

A gatya mindegyik lába egy-egy szélből készült, ugyancsak a derék is. Csupán ülep volt belevarrva. (3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az idősebb asszonyok még ma is viselik a derékban rögzített szoknyát réklivel együtt. Köznap még fiatalokon is látni főleg mezei munkánál. (2)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A faluban az asszonyok nem szoktak szőni. A kendert csak megfonták és a fonalat Lékára vitték a takácshoz megszőni. (3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az asszonyok számára soha nem votl „kötelező” udvaron kívül a fejkendő viselete, de most is viselik udvaron és házon kívül is főleg az idősebbek. A fiatalok inkább sapkát, ünnepen pedig kalapot hordanak. (5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az ágyak egymás mellett párhuzamos elhelyezése szokásban volt és jelenleg is vannak házak, ahol így vannak elhelyezve. Pl. ö. Pálffy Gyulánénál, Gábriel Lászlónál. Az ágyak heverőre való kicserélése az 1960-as évektől lett általános. (3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

1910 körül a legtöbb esküvőt farsangkor január 6-ig hanvazószerdáig tartották. Az év többi időszakában is voltak esküvők, de ritkán. (3)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap volt

b) 1930 körül:

szombat,jelenleg pedig a péntek, mert utána két szabadnap következik. (1)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat csak a menyasszony házánál szokták tartani. (1)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Fő étkezés a vacsora volt.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Két helyen lakodalmat nem tartottak. (1)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül a lakodalom vendéglőkben, éttermekben zajlik le. (1)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

1960 óta a lakodalmakat egész kivételes esetben tartják odahaza. Csak abban az esetben, ha a szülőkön és a két tanun kívül nem hívnak meg senkit. Ilyen esetben zene sincs. (1)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

a vendéghívó hívta meg a vendégeket egy héttel a lakodalom előtt

b) 1930 körül:

a helyben lakókat és a szomszéd falubelieket a jegyespár személyesen hívja meg. A távolabb levőket pedig levélben hívják meg. A meghívás a lakodalom előtt 1-2 héttel történik és csak egyszer hívják meg a vendégeket. (1)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Velem községben nem volt szokás lakodalom alkalmával a tányér, vagy más edény szándékos törése. (3)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

1950-ig csak cigányzene volt a lakodalomban. A cigányokat Bozsokról, Ondódból és Csömötéből hozták.

b) Milyen hangszereken játszottak?

A cigányzenekar összetétele: 1 prímás, 1 kontrás, 1 sípos (ez nem minden bandában volt), 1 nagybőgős és 1 cimbalmos.

c) Hány főből állott a zenekar?

5

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

1950 után már a tangóharmónika, szaxofon és dob képezi a tánczenekart. Azóta cigányzenekar a faluban nem is volt. (1)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Lucázás volt a faluban, de csak Luca napkor.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A fiú gyerekek szalmacsomót vittek a hónuk alatt és a konyhába, vagy előszobába belépve állvamaradva szórtak le a szalmából versmondás közben. Távoztuk után a gazdaasszony gondosan összetakarította a szalmaszálakat és azt a tyúkok ülőjére és a disznók hidasába szórta, hogy a tyúkok jó tojók és ülők legyenek, hogy a tojást kikelcsék. A disznók pedig jól hizzanak. A versike melyet a gyerekek mondtak: „Luca-Luca kitty-kotty, tuktyok, luggyok, ülősek legyenek, fejszéjék, furójok élesek legyenek. Fejszijük, furójuk úgy állon a nyelibe, mint egy szál fa a tövibe. A lányokat firnek aggyák, a legényeket megházosiccsák. Akkora szalonnájuk legyen mint a pajtakapu. Annyi boruk legyen mint a kutba a viz. Annyi pinzük legyen mint az égen a csillag. Tiktyok-luggyok ülősek legyenek. Dicsértessék a Jézus Krisztus.” Így köszöntek el a gyerekek. A háziasszonytól a lucázásért pénz, vagy aszaltszilvát, esetleg diót kaptak. (2)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

A regölés nem volt szokás Velemben. (3)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Voltak és vannak a faluban öreglegények. 1925-ben a falu lakossága 425 volt. Ebből öreglegény 18 fő, 4,24 %-ék. 1985-ben a község lélekszáma 360 fő. Ebből öreglegény 10 fő, 2,78 %-ék. (1)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Ismeretes az X-el díszített tejesfazék.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

Volt olyan fazék, amelyen két, vagy három X is volt.Hogy mi volt a jelentése az X-nek nem tudják, feltételezik, hogy csak díszítésül szolgált.

c) Hol szerezték be ezeket?

A fazekakat a kőszegi és a szombathelyi piacon szerezték be jáki fazekasoktól. (2,3)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Fáklyát, söprűt vagy egyéb tárgyat nem szoktak gyújtani.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

Mindenszentek napján este a szentvidi templom előtt raktak a legények tüzet, melyet a faluból is látni lehetett.

b) miért,

Amíg a tűz égett harangoztak. A tűz a tisztulás jelképe volt, melyet a meghaltak lelkének tisztulásáért gyűjtottak. Utána a legények lejöttek a faluba végigjárták a házakat és egyházi énekeket énekeltek. A gazdáktól pénzt kaptak.(1)

c) kik végezték?

legények

d) Meddig élt ez a szokás?

Ez a szokás 1920 körül megszűnt. (1)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós napján december 6-án este csak gyerekek szoktak járni rossz ruhában, álarcban láncot zörgetve és a kisgyerekek ijesztgették. Különös alakoskodás, vagy öltözet nem volt. (1)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Betlehemes játékokat a faluban nem játszottak. Karácsony szenteste az iskolás fiúgyerekek egy csoportja jráta végig a házakat és a „Mennyből az angyal”-t énekelték. A házaknál pénzt kaptak, melyet utólján egymás között egyenlő arányban elosztottak. (1)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentjének egyedül Szt. Vendelt tarották. Ha az állat beteg volt a gazdák az ő segítségéért imádkoztak. Szt. Györgyöt, Szt. Ferencet, Szt. Márton és Szt. Antalt nem említik egyik állat védőszentjének sem. Érdekesség viszont, hogy Szt. Márton napján a kanász családtagjaival együtt végigjárta a falut és minden házhoz vittek egy nyirfavesszőt. A vessző átadásakor a következő versikét mondták: „Elhoztam Szt. Márton vesszejét a régi szokás szerint. Ahágy ága-boga levele van, annyi áldás szálljon e házra. Nem lén kezdtem, nem is én végzem. Dicsértessék a Jézus Krisztus.” A vesszőért a gazdák pénzt adtak a pásztornak. A vesszőt a szoba sarkába állították a következő szent Márton napig. A kijáró disznót első esetben ezzel a vesszővel hajtották kia csordába. Ez a szokás 1945-ig volt divatba. (3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Régen a kisgyerekeket a kéményseprő bácsival szokták ijesztgetni. „Megálj, ha nem fogadsz szót, ha rossz leszel elvisz a fekete bácsi”. (1)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Az év egyik napján sem volt szokás a diódobálás sem odahaza sem templomban. (3)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A régiek a holdban fejszés fát vágó embert láttak. (3)

@@ 577. sor: / 577. sor: @@
 [[Kategória:Ják]]
 [[Kategória:Trencsén]]
+[[Kategória:Bozsoki zenészek]]
+[[Kategória:Ondódi zenészek]]
+[[Kategória:Csömötei zenészek]]