„Vaspör” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 16:55-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. szeptember
Adatközlők:	(1.)n.a.
	(2.)n.a.
Gyűjtötte:	Bicsák Istvánné
Wiki feldolgozás:	Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Vasp%C3%B6r
weboldal:	http://www.vaspor.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

n.a.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Majer, Vaspöri, Bikali, Zanati. Feltehetően a községtől nyugatra eső területekről kerültek ide, így Szentgotthárd, Körmend környékéről. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A szentgotthárdi csata után Csatár helyéről települt be a falu. Nemzetségük: magyar volt. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1960-as évek elején Győrbe, Zalaegerszegre, Körmendre. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Zalaháshágy, Szőce, Zalacséb, Salomvár. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nemleges válasz. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség: Őriszentpéter, Szaknyér, Magyarszombatfa, Pankasz, Nagy- és Kisrákos Hegyhát: Hegyhátsál, Sárfimizdó, Nagymizdó (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak ilyet.(1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem, s más faluról sem tudnak ilyet. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, Zalaháshágyról, Ozmánbükkből, Szőcéről. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend, Zalaegerszeg, Zalalövő(1,2,3)

b) Piacra:

Körmend, Zalaegerszeg(1,2,3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Csatárba augusztus 15., szeptember 12. Vasvárra szeptember 8.(1,2,3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Csatárba augusztus 15., szeptember 12. Vasvárra szeptember 8.(1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásmunkára Fejér és Győr megyékbe. Répakapálásra, aratásra. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Kismértékben szőlő művelésére, aratásra érkeztek munkások Szőcéről, Zalaháshágyról. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Igen,ezeket vásáron adták el. (1,2,3)

c) szalmafonatú edényeket

Igen,ezeket vásáron adták el. (1,2,3)

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Igen,ezeket vásáron adták el. (1,2,3)

f) fagereblyét

Igen,ezeket vásáron adták el. (1,2,3)

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Velemérben, Gödörházán készített cserépedényeket használtak, s ezt a zalalövői vásáron vették. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Paprikások, meszesek, edényfoltozók. Meszesek ma is járnak, paprikások, edényfoltozók a 60-as évektől nem járnak. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Paprikások, meszesek, edényfoltozók.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Volt, Zalaháshágyon Ozmánbükkben. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Volt,a zalaháshágyiaknak, ozmánbükkieknek Vaspörben de kis mértékben. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Csatárban volt a régi temető, a mai a faluban van. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A csatári régi falu helyén a II. világháború előtt voltak ásatások, ahol több sírt tártak fel, az adatközlők szerint megállapíthatóan török sírokat is. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Medárd: június 8., jégverés miatt Illés: július 20., jégverés miatt Kármel hegyi boldogasszony, jégverés miatt július 26. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Egy levelű faboronát használtak, majd 1938 után egy és kétlevelű vasboronát is. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általában kézzel vetettek. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Ritka, de 1938 után már Andor Sándortól többen kölcsönöztek vetőgépet. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villáskaszacsapót használtak, gereblyéset nem. Hajmókosat is, de főként summásmunkán. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból 21 kévét, 5 keresztből kepét, az adatközlők emlékezete óta a számok nem változtak. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, 5 kereszt volt egyberakva. Használták a termény mennyiségének mérésére. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

180 cm. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárson, adatközlők emékezet óta ezzel hordták. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát most is termelnek, de csak közös gazdaságban. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1938-ban a faluból több fiatal mezőgazdasági szakiskolába került, hazajövetelük után kezdődött, s vált általánossá. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet szétterítették, száradás után (közben megforgatták) ágylásokba, majd a teljes száradás után petrencébe (boglyába) rakták. Állványt ezen a vidéken nem használtak. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nagyméretű vesszőkosárral. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafa felső(1,2,3)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

Rúdszeg.(1,2,3)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

Igaszeg.(1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

a szalma terméstől függően. (1,2,3)

c) Melyik évszakban?

Ősszel sokan, a szalma terméstől függően. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak. Most szijjat használnak, kb. a 40-es évek óta. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyre erősített tartólánc.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek a teher hordására használatos, primitívebb kivitelű, kocsinak a díszesebb, személyek szállítására használatosat nevezték. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányra nyújtott szekeret használtak, hossza 400-420 cm. Vendégoldalt nem. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Kötéllel szorították le, a megfeszítést emberi erővel végezték. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Ívelt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Általában egy szekérkast használtak, Vesszőfonatú, szögletes, a szekér oldalvonalát követi. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

Általában egy szekérkast használtak.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Igen, tavasztól őszig, amíg kijártak. Ökröt és tehenet egyaránt. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne! beccém! (1,2,3)

b) terelik jobbra

Hig-hahe! (1,2,3)

c) és balra

Hakk-nejde! (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, pipi, héba, héba. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kuszi, eszne! (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilót, sulykot. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Állót. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Külön házcsoport volt Gyuralapon, ahonnét a 30-as évek végén betelepültek a mai faluba. (1,2,3)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Csatárból települtek át a szengotthárdi csata után, amikor Csatárt a törökök visszavonulóban elpusztították. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Most is van, sövényház is a Táncsics u. 6. szám alatt. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Szabadkéményes vagy átépített ház már nincs a faluban, átépítés nem volt az adatközlők emlékezete szerint, mert azokat lebontották, s helyettük újat építettek. Zárt kéméynt már a századforduló előtt is építettek. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Külön a pitvarból. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Igen. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Adatközlők emlékezete előtt. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kontyolt tetejű még a századforduló előtt, kockaház az ötvenes évek közepétől, tömbház nincs a faluban. A II. vh. után már nem építettek egysoros házat. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Több házban is volt ilyen, de már nincsen meg. A kályhák máz nélküli szemes kályhák voltak. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

60 cm magas padkára. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Torkospajta nem volt, L alakú volt. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem tudnak ilyenről.(1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Egészben nem savanyítottak sem répát, sem káposztát. (1,2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Egészben nem savanyítottak sem répát, sem káposztát. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A 70-es évek végén. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Csillagosat és hosszúkásat. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

n.a.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Készítettek. A hajdinalisztet megpirították, majd forróvízzel felengedték, zsírba kiszaggatták. Neve: gánica. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott, hosszúkásat. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Adatközlők emlékezete óta kb. 1 kg paprikához két fej vöröshagyma, 4-5 paradicsom, krumplit ritkán tesznek bele, inkább tojást sütnek rá. (1,2)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Adatközlők emlékezete óta már fogyasztottak. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Mákos és diós kalácsot, kuglófot (kuglihupp). (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek. (1,2,3)

b) Hány szélből készült?

Másfél szélből varrottat. (1,2,3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

2. adatközlő szerint 1983-ban elhunyt nővére még ezt használta. (1,2)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szoktak. A II. vh.után megszűnt. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem tudnak ilyenről. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Időseknél ma is szokásban van. 2. adatközlő is. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Ősszel, télen. (1,2)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nyáron ritkán. (1,2)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Vasárnap. (1,2)

b) 1930 körül:

Szombat. (1,2)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A menyasszony házánál, itt volt a főétkezés is. (1,2,3)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A menyasszony házánál volt a főétkezés . (1,2,3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Művelődési házban, vendéglőben, ritkán a menyasszony házánál. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vőfény. (1,2)

b) 1930 körül:

Meghívó kártyával. A lakodalom előtt egy hónappal. (1,2)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem. (1,2,3)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Helybeliek. (1,2,3)

b) Milyen hangszereken játszottak?

Citerán, cimbalmon, hornistán (fúvós hangszer). (1,2,3)

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n.a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Volt, december 13-án hajnalban. (1,2,3)

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Szalmát hintettek, verset mondtak. „Luca-luca kitty-kotty, hajnal lesz, hajnal lesz, adjon az úr isten ennek a gazdának...” (1,2,3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

János napján (december 28.) regöltek. (1,2,3)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Gyerekek.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

A kötött szöveget nem tudták. (1,2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A lakosság 1 %-a öreglegény. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem, csak a virágos. (1,2,3)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

n.a.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

n.a.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem volt különös szokás, csak a gyermekek megajándékozása, a cipóba tettek diót, almát, később édességet. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Pásztorok, angyalok, koredom. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szt. György, Szt. Márton, Szt. Vendel, általában az állatoké. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Zsákos ember, cigány, csősz. (1,2,3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem. (1,2,3)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Tüskevágó embert. (1,2,3)

@@ 514. sor: / 514. sor: @@
 [[Kategória:Velemér]]
 [[Kategória:Gödörház]]
+[[Kategória:Helybéli zenészek]]
+[[Kategória:Vaspöri zenészek]]