„Vasegerszeg” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 16:48-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1986. november
Adatközlők:	(1.)Varga Gyula, 1908. Vasegerszeg, Kossuth L. u. 8.
	(2.)Varga Gyuláné Szekeres Margit, 1919. Vasegerszeg, Kossuth L. u. 8.
	(3.)Sulyok Imre, 1902. Vasegerszeg, Kossuth L. u. 9.
	(4.)Sulyok Imréné Horváth Emília, 1919. Vasegerszeg, Kossuth L. u. 9.
	(5.)Horváth János, 1896. Vasegerszeg, Petőfi u. 3.
Gyűjtötte:	Horváth Gyula
Wiki feldolgozás:	Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Vasegerszeg
weboldal:	http://www.vasegerszeg.hu/hu/bemutatkozas

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Ivánegerszeg és Keményegerszeg egyesítéséből jött létre a falu 1945 után. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Tóth, Sulyok, Horváth, Szekér, Cigli, Varga, Bokor és Molnár. (1,2,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Az uradalom fölparcellázásakor több család költözött a faluba. Az Egyházmegyei Takarék segítette a letelepülést. (Az 1900-as évek elején történt.) (3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy a faluból valamikor nagyobb számban költöztek volna el. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nagygeresdet, Hegyfalut, Répceszentgyörgyöt tartják hasonlónak. Uradalmaik és gazdálkodásuk volt hasonló. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A helybeliek nem sorolják a falut tájegységbe vagy népcsoportba. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Göcsejről és az Őrségről hallottak, de falvakat nem tudtak megnevezni. (3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Hegyfalu és Répcelak jó gazdáiról híres. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Ismert a templom tetjét lelegelő bika esete. Itt a Kónyiakra mondják. „Nyomják mint Zsédenyiek az ajtót”. (Egy mutatványos rászedte az embereket a kocsmában. Fogadást kötöttek, hogy akkor is be tud jönni az ajtón, ha azt mindenki belülről nyomja. Összeszedte a pénzt, az emberek nyomták az ajtót ő meg elmenekült a lovával. „Csak nyomjátok!”)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Jákfáról és Ölbőről szoktak házastársat hozni, de előfordult más is. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vasegerszeg minden negyedév első szerdáján tartott vásárt; Hegyfalu júniusban; Répceszentgyörgy májusban.

b) Piacra:

Sárvárra jártak minden hétfőn.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasegerszeg június 15-én és augusztus 15-én; Nagygeresd Szent Istvánkor; Zséden Szent Mártonkor.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Celldömölk szeptember 12-én. Eljártak a környékben máshova is, de ezek voltak a legjellemzőbbek. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Keményegerszegre jártak kapálni lányok, mintegy harminc fő. (3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem tudnak ilyenről. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A kérdésben felsorolt eszközöket készítették a faluban, de csak saját használatra. Az előfordult, hogy egyik ember jobban értett valamelyik eszköz előállításához, akkor őt kérték meg, s legközelebb visszakapta a kölcsönt. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Vásáron szerezték be az edényeiket, arra nem emlékeznek, hogy hol készültek. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótosok, üvegesek, bosnyákok, edényfoltozók,tyukászok(1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

edényfoltozók Jákfáról, tyukászok Sopronlövőről(1,2,3,4,5)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótosok, üvegesek, bosnyákok, edényfoltozók,tyukászok(1,2,3,4,5)

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A faluban élők nem foglalkoztak szőlőműveléssel. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy régi katolikus temetőt már bezártak, ezen kívül van egy evangélikus és egy katolikus. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Az egyházi ünnepeiket megülik, de külön fogadott ünnepekről nem számoltak be. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan használtak 2-3 boronát összekapcsolva a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Ritka.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Általános. A két világháború között szinte mindenki géppel vetett már. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mióta emlékeznek, használták a villás kaszacsapót és a hajmókot. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak a faluban olyan kévekötő fát, aminek a laposabb végén nyílás volt, ahova a sarlót is bele lehetett akasztani. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 20 kévét szoktak egy keresztbe rakni. 5-6 keresztet szoktak egy végtébe lerakni, amit kepesornak neveztek. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó meghatározott számú összerakott keresztet jelentett. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 150 cm hosszú volt. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Mindkét forma előfordult. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták a kazlakba. (Egy levert oszlop elé rakták a szalmát villával, majd azt fölszúrták a nyárssal és onnan vitték a kazalhoz.) Később előfordult az elevátor használata is. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek hajdinát. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1930-as években lett általános a burgonya eke után való vetése. Arra nem emlékeznek, hogy mikor kezdődött. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát rendet szárították. Egyszer forgatták, ha az időjárás közbe nem szólt. Száradás után boglyákba rakták, majd szekérrel behordták. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Ölben ruhába fogva és villával szokták a szálastakarmányt a kazalból az istállóba vinni. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

középső szeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ha kevés szalma volt, akkor használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot és ezt tartják régebbinek. Eredetét már nem ismerik. (1,2,3,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

szügyre erősített tartólánc

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

Eredetét már nem ismerik. (1,2,3,4,5)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Amit ünnepre használtak azt kocsinak nevezték, amit hétköznap használtak azt szekérnek hívták. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 4-5 m hosszú. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A kötélen kívül nem használtak más eszközt a nyomórúd leszorítására. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt. (1,2,3,4,5))

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A rajzmellékletek második (egyik végén nyitott) ábrájához hasonlított a szekérkas formája. (1,2,3,4,5)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Amelyiknek elkopott a körme azt patkoltatták. (1,2,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve, „zséter”. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

nee!(1,2,3,4,5)

b) terelik jobbra

hajsz!(1,2,3,4,5)

c) és balra

hík!(1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznót a „coca-ne” szavakkal hívogatják. (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A tyúkokat a „pi-pi” és a „tyu-tyu” szavakkal hívogatják. (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a „gyere ide le” szavakkal hívogatják. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez tiló típusú törőt használtak. (1,2,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Ferde és álló típusú rokkát használtak, külön neve nem volt. (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Említettek a határban szétszórtan elhelyezkedő házakat, amelyeknek külön nevük volt. Az itt élő emberek is a faluhoz tartoztak. Tőrizsallja, Hintós, Homilap, Gazdakör, Megyehíd, Rétút, Kistapaszfa, Tuloktapaszfa. (1,2,3,4,5)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A községnek mindig itt volt a helye.(1,2,3,4,5)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Még napjainkban is áll egy-két tömésfalu ház. (1,2,3,4,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetéke helyett a fal mellé építettek kéményt. Arra nem emlékeznek, hogy mióta építenek kizárólag zárt kéményt. Előfordult, hogy új kemencét építettek zártat kürttel. (1,2,3,4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A konyhának és a kamrának volt külön bejárata az udvarról. A szobák ajtajai a konyhából nyíltak. (1,2,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A faluban volt keresztmestergerenda, ez a földfalu házaknál is előfordult. (1,2,3,4,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1910-es években lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1970-es évektől lett általános a kontyolt tetejű házak építése. Az 1930-as évek végétől nem építenek egysoros házakat. (3,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak olyan régi házról, amelyiknek egykor a konyhából fűtött kemence lett volna. (1,2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 50-70 cm magas padkára építették. (1,2,3,4,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A legtöbb pajta téglalap alaprajzú volt, de előfordult a leeresztett oldaltoldású pajta is. (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Ruhával fogták meg a fazekat és úgy szedték ki. (1,2,3,4,5)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Tarlórépáról nem hallottak. (1,2,3,4,5)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát savanyítottak egészben. (1,2,3,4,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A II. világháború után szűnt meg a kenyér házi sütése általánosan, de volt olyan háztartás, ahol az 1970-es években még sütöttek. (1,2,3,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A faluban a csillag alakú és a vesszőíves kenyértartót használták. (1,2,3,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Rajz. (1,2,3,4,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem használtak fából készült hajdinatörőt a faluban. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Csak kukoricából készítettek „porószát”, „kását” és „gánicát”. (1,2,3,4,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott hosszúkás és fonott kör alakú töltetlen kalácsokat szoktak sütni ünnepre. Külön nevük nem volt. (1,2,3,4,5)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Paradicsom, hagyma, paprika, tojás volt a lecsó összetétele. A sorrend az arányokat is tükrözi. Előfordult, hogy a paradicsomot nem főzték bele, – nyersen ették hozzá. (1,2,3,4,5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Az 1930-as évektől fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3,4,5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A „karácsonyi asztalra” kalácsot és beiglit tettek. (1,2,3,4,5)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek régen a férfiak ünnepre széles gatyát. (1,2,3,4,5)

b) Hány szélből készült?

Száranként két szélből készült.(1,2,3,4,5)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az öregek még napjainkban is így öltözködnek. (1,2,3,4,5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem szoktak az asszonyok vásznat szőni. (1,2,3,4,5)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3,4,5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A lakószobában az 1960-as évekig rakták az ágyakat párhuzamosan. (1,2,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangkor tartották a legtöbb esküvőt. (1,2,3,4,5)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Szombat volt az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3,4,5)

b) 1930 körül:

Szombat volt az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3,4,5)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lányos háznál tartották a lakodalmakat.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Két egyenrangú étkezés volt, szombaton este és vasárnap délben. (1,2,3,4,5)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Ma több lakodalmat tartanak vendéglőkben mint otthon. Szombathely, Sárvár, Újkér vendéglői vették át a szerepet. (1,2,3,4,5)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vendéghívó hívta a népet kb. két héttel a lakodalom előtt. (1,2,3,4,5)

b) 1930 körül:

A jegyespár hívja a vendégeket, egy-két héttel a lakodalom előtt. (1,2,3,4,5)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Pirított cukorból készített tortát tányérral együtt szokták az asztalra vágni, mert a kés nem fogta. Egyéb szándékos törésről nem tudnak. (3,4)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Répcelakról, Pósfáról, Vépről szoktak zenészeket hozni. (1,2,3,4,5)

b) Milyen hangszereken játszottak?

Prímás, kontrás, bőgős, sípos és cimbalmos alkotta a zenekart. (1,2,3,4,5)

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A harmónikát nem használták ezek a zenészek. (1,2,3,4,5)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án hajnalban szoktak lucázni.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Szalmából készült csutakot vittek magukkal, amit a jókívánságok elmondása után szétterítettek a lakásban, udvarban. A szövegből csak az első két sorra emlékeznek, a többit csak töredékekben ismerik. „Luca, Luca kity-koty Ha nem adtok lity-loty.” (1,2,3,4,5)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Még napjainkban is regölnek karácsony második napján.(1,2,3,4,5)

b) Meddig élt ez a szokás?

Napjaikig.(1,2,3,4,5)

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Régebben legények, ma inkább gyermekek szoktak regölni.(1,2,3,4,5)

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Amonnand is keletkezzen egy sebes folyó víz Azt körül fogja szép zöld pázsit Azon legelteté csoda féle szarvas Csoda féle szarvasnak ezer ága boga Ezer ága bogán ezer mise gyertya Gyulladva gyulladjék Aludva aludjék Hej regő rejtem regő rejtem Hej regő rejtem regő rejtem Regöljük a gazdát vele az asszonyát Hej regö rejtem neked ejtem Itt is mondanának egy szép leányt Kinek neve volna .................. volna Hej regö rejtem neked ejtem Itt is mondanának egy szép legényt Kinek neve volna .................. volna Hej regö rejtem neked ejtem Mit visz neki ...... Viszek neki egy lágy vánkost feje alá Mit visz neki ...... Viszek neki egy hippet-huppot Egy nagy ménkü furkósbotot a hátára Regöljük a gazdát vele az asszonyát Falon van egy zacskó Tele sok százassal Fele a gazdáé fele a regösöké Hej ... Megsült a kismalac érezzük a szagát Adják nekünk a hátulsó combját Adjon Isten szekeret Csutoránkba feneket Had ihassunk eleget Boldog karácsonyi ünnepeket.” (1,2,3,4,5)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Az öreglegények száma 10-20 között mozgott, ami a falu 2-3 %-át teszi ki. (1,2,3,4,5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem voltak X-el díszített tejesfazekak a faluban. (1,2,3,4,5)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Ezekről a szokásokról nem tudnak a faluban. (1,2,3,4,5)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Ezekről a szokásokról nem tudnak a faluban. (1,2,3,4,5)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Legények álarcot és kifordított ruhákat vettek magukra Miklós napján. Botokkal, láncokkal ijesztgették a gyermekeket. (1,2,3,4,5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

3-4-5 gyermek járt betlehemezni, de a részletekre már nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentjeként Szent Vendelt tisztelték. (1,2,3,4,5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

„Mumussal” és cigányasszonnyal ijesztgették a gyermekeket. (1,2,3,4,5)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem tudnak erről! (1,2,3,4,5)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

„Egy ember tüskét vágott újév első vasárnapján és fölszíjta a Hód”. (1,2,3,4,5)

@@ 546. sor: / 546. sor: @@
 [[Kategória:Pósfa]]
 [[Kategória:Vép]]
+[[Kategória:Répcelaki zenészek]]
+[[Kategória:Pósfai zenészek]]
+[[Kategória:Vépi zenészek]]