„Lendvadedes” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 07:52-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. július
Adatközlők:	(1.) Kancsal Simonné Bedő Margit, 1924. Római katolikus, Lendvadedes, Kossuth u.
	(2.) Stifter Gergely, 1914. Római katolikus, Lendvadedes, Kossuth u.
Gyűjtötte:	Verestói Nárcisz
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Lendvadedes
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kovács. Ivánics volt az első lakó, Lapat a második, majd Kovácsok is jöttek. (1,2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem. (1,2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem. (1,2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Gosztola, Csentevölgy, Völgyifalu, Rédics, Alsólendva. (1,2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Göcsejhez tartozik. (1,2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Göcsej: Nova fölött, Zalaegerszeg körül. Hetés: Gáborjánháza, Szíjártóháza, Zalaszombatfa, Bödeháza, Szentistvánlak (Jósec), Göntérháza, Hídvég, Bánuta. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Lovászi az ottani fúrásról. Szepetneken rokkát csináltak. Szenterzsébeten, Kerkaújfalun fazekasok. (1,2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Így csúfolták őket: „dedesiek dideregnek, vasfazékban melegednek”. „Dedes, Gosztola, Isten ostora.” Van egy mondás: „Ne bocsi Dedesnek, tereld Gosztolának!” Ez onnan ered, hogy egyszer nagyon meleg volt, valakik borral itatták a lovakat. Azok berúgtak, erre, hogy legalább a bőrét tudják használni, elkezdték megnyúzni. A ló (vagy lovak) elkezdett futni, akkor mondták ezt, hogy ne hozzon a falujukra szégyent. (1,2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Helyben házasodtak. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Rédics március 26., november 19. Alsólendva, Tornyiszentmiklós, Nova, Lenti (december 6).

b) Piacra:

Lentiben volt csütörtökön, vittek cseresznyét, bort, túrót, tejfölt.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Gosztola július Magdolna-nap, Rédics. Búcsúszentlászló Mária búcsú, augusztus első felében Fogoly Kiszabadító Boldogasszony búcsú. Szécsisziget május 8., szeptember.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló (ott Szent László vizet fakasztott), Vasvár. Búcsúszentlászlón egyszer egy török basa megvakult, egy tudós ember odaküldte és visszanyerte szeme világát. (1,2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Tolnába, Baranyába. (1,2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem szoktak ide jönni dolgozni. (1,2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Csak bordát, licsit vettek: ezeket Velemérben, Gödörházán, Magyarszombatfán csinálták. (1,2)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa. (1,2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Licsisek, cserépedény-árusok jöttek. (1,2)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybélieknek Tenkén volt és a környező hegyeken

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

. Ide jöttek Nemesnépről, Szentgyörgyvölgyről a gazdag kálomisták. (1,2)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy van, amit ma is használnak. (1,2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Áldozócsütörtök előtti csütörtök, elfagyott termés emlékére. A II. világháború óta nem tartják meg. (1,2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen. Vasborona 3-4 leveles, fa+vas borona 2 leveles. (1,2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általános a kézi vetés. (1,2)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

n.a.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Hajmókot használtak, de nem ismerik ilyen néven, takarítófának hívják. Régen bibajku volt a neve. Volt néhány villás is. (1,2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak. (1,2)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve egy kereszt. A terméstől függött, hogy hány kereszt egy kepe, átlagosan 4-5. (1,2)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározatlan számú kereszt egy kepe. A termést keresztben mondták. (1,2)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150 cm. (1,2)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda hívott munkásokat a rokonok, ismerősök közül. A rozsot kézzel, a búzát géppel csépelték. (1,2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2 hosszú rúdon vitték a kazalhoz, villával fölrakták. (1,2)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A II. világháború óta. (1,2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Kézzel szokták. A háború után vetették eke után, a TSZ óta nem. (1,2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet forgatták, az időtől függött, hogy hányszor, baglyákba rakták. (1,2)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Szénásruha. (1,2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

a) járomfa b) nyakszeg c) külü d) befa e) alfa (1)

a) vonó b) igaszeg c) külü d) befa e) alfa (2)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Tavasszal, mikor szalma elfogyott, sokan. (1) Ősszel, ha kevés volt a szalma. (2)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Szügyre erősítettet alkalmaztak. (1,2)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret tehén vagy ló húzta, a kocsit ló. (1,2)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Hossziszekér volt, kinyújtva 4-4,6 méter. Vendégoldalt nem használtak. (1,2)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánc, hátul kötél. (1,2)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Olyant használtak, mint a 2. rajzon.

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt akkor illesztettek össze, mikor burgonyát, kukoricát vittek. (1,2)

2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem. (1,2)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséjter. (1,2)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Ne!

b) terelik jobbra

Csáli!

c) és balra

Hokk! (1,2) Ismer olyan szót, hogy kisböcce, de nem kapcsolta egyik indítószóhoz sem. (1)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocacoca, cocanene. (1,2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipinene. (1,2)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén. (1,2)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Először vágó, utána tilu. (1,2)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát. (1,2)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Régen a környező dombon volt a település. A Sárirendi-hegyen is település volt. A mai falu helyén a Bükki-árok volt. A századforduló táján költözött le a falu. Az I. világháború idején még volt egy kerített ház az egyik hegyen. (1) Azt mondja, hogy mindig itt volt a falu, de ő is tud róla, hogy régen a környező dombokon is volt település. (2)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Még van. Göncz Kálmán, Tüske Ferencné háza, Stifter Gergely házának egy része. (1,2)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Nem alakították át, lebontották a régi házakat. 1903-ban az ő házuk mászókéménnyel és rakott sparhelttel épült. (1) A fal mellé tettek kéményt. 1920 körül még volt 5-6 füstöskonyhás ház a faluban. Kb. a század eleje óta építenek csak zárt kéményt. (2)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Ahány szoba, annyi bejárat, a gangra nyíltak. (1,2)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Tömésfalú háznál látott keresztirányú födémdeszkákat, de keresztmestergerendáról nem tud. (1) Csak keresztbe födémdeszkákat látott. (2)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Nekik 1903-ban már rakott sparheltjük volt. Lehet, hogy az első volt a faluban. (1) 1918-20-tól általános. (2)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

40-es évektől (1), 15-20 éve (2) általános.

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak ilyenről. (1,2)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

50 cm (1), 70 cm (2) magas padkára.

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Téglalap alakú volt az általános. Részei: széna, szürü, gabona. (1,2)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A fazékot séroklival szedték ki, csak szalonnakiszedő villa volt. (1,2)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem. (4,5)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

n.a.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A TSZ-esítés óta. (1,2)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Az a) vagy polc. (1,2)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Van, aki igen, van, aki nem. (1) Nem. (2)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Az f)-hez hasonlót látott, de általános a „tönkösütő” volt. (1) Már nincs meg, nem tudják, milyen volt. (2)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Gánica: kölest megőzi, lisztet ad hozzá, kiszaggatja. Rá zsír, hagyma. (1) Gánica csak krumpligánica és kukoricagánica volt. Vöröshagymás zsírral fogyasztották. (2)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Hőkőn sült perec. Fonott, hosszúkás és sima köralakú. (1) Fonott köralakú kelt perec. (2)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Eleinte sok paprika, sült hagyma, paradicsom, 40-es évektől paprika, paradicsom, kolbász, zsírban sült hús, rizs, krumpli. Mindig csináltak, amikorra emlékszik. (1) 1914-től biztos, hogy főznek. Több paprika, mint paradicsom, krumpli nincs benne. (2)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

1903-ban jött be Rédicsről a paprika. (1) Régóta. (2)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Amoniás (szalakáris) sütemény, rétes. Az asztalra gombát, tönköt tettek, alá szerszámokat, szénát. (1) Fánk, forgácsfánk, barátfüle, kalács (bejgli). (2)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Rédicsi dédapja még abban járt, 2-2 szél volt. (1) Nagyapja korosztálya még abban járt, 4 szél volt. (2)

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

1930 körül már nem. (1) 1940-es években még abban jártak. (2)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A II. világháború után szűnt meg. (1,2)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az 1950-es évekig. (1,2)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A két háború közt volt szokás, hogy párhuzamos a két ágy és köztük az asztal. (1) Néhány helyen volt az, hogy egymás mellett a két ágy. (2)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Legtöbb: november, december, január, farsang.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtkor nem volt szabad. (1,2)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat (1,2)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Otthon tartották. Egyidőben volt a két helyen, éjfélkor vitték át a menyasszonyt a vőlegényékhez.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Egyenrangú a két helyen, de a menyasszonyéknál volt a nászebéd. (1,2)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Mindkét helyen volt, de egymás után, éjfélkor mentek át. (2)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Kb. 40-től a kultúrban tartják, egyszerre. (1,2)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Kb. 10 nappal, két héttel előtte két vendéghívó elindult. Az esküvő előtti csütörtökre be kellett fejezniük.

b) 1930 körül:

Meghívó. (1,2)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

A falujukban nem volt ilyen. A szomszéd Gosztolán volt valami olyan, hogy azért törték el tányérokat, hogy boldogok legyenek. (1,2)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

4-5 cigány Belsősárdról vagy Zalabaksáról, vagy „parasztmuzsikusok”.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hangszerek: hegedűs (kontrás), prímás, cimbalmos, bőgős.

c) Hány főből állott a zenekar?

4-5 cigány.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Harmonika csak 10-20 éve van. (1,2)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Igen.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Vágott fára az ajtón kívül ültek le. Tarisznyájuk volt, abba kaptak almát, diót, szárított gyümölcsöt. Az állatok növéséért volt. (1,2)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem szoktak. (1,2)

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

1 fő a 64 fős faluból. (1,2)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem emlékezett rá, hogy volt, de a padláson találtunk egyet. 3 kereszt van rajta. (1) Nem ismerik. (2)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

3 kereszt van rajta. (1)

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem. (1,2)

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem volt semmi. (1,2)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Lentiből jöttek legények egyszer, 1939-ben másra nem emlékszik. (1) 7 fő: de több szereplőt mondott: József, Mária, Napkeleti Bölcsek, pásztorok, 2 angyal. (2)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel a barmok patrónusa. (1,2)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Kéményseprő, róka. (1) Ellop a Patkó Pista! (2)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem. (1,2)

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Mikor kifli alakú Isten kalácsa. (1) Jézus képe. (2)

@@ 600. sor: / 600. sor: @@
 [[Kategória:Települések]]
+[[Kategória:Belsősárdi zenészek]]
+[[Kategória:Zalabaksai zenészek]]