„Kustány” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 07:43-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. július
Adatközlők:	(1.) Horvát József, 1928. római katolikus
	(2.) Tomics Kálmán, 1909. római katolikus
	(3.) Tomics Kálmánné Gáspár Mária, 1912. Kehida, római katolikus
	(4.) Gondos Jenőné Benkő Mária, 1925. római katolikus
	(5.) Tót József, 1925. római katolikus
	(6.) Tót Józsefné Farkas Gizella, 1929. római katolikus
	(7.) Tót Jánosné Tót Anna, 1935. római katolikus
Gyűjtötte:	Somi Anna
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kehidakust%C3%A1ny
weboldal:	http://www.kehidakustany.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falunak nem ez volt az eredeti helye. Az eredeti falu délnyugat felé egy szigeten volt. A törökfutás idején költöztek el onnan. (1,2,5,7)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Szántó, Tomics. (4,5,6,7)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb mértékű belepülésről nem tudnak, csak lengyel menekülteket említenek a II. világháborúból, akik aztán a háború után hazamentek. (1,2,4,6,7)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Csak mostanában költöznek el a fiatalok nagyobb számban a környező városokba. (1,4,6,7)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nincs olyan falu, melyet egyértelműen magukhoz hasonlónak tartanának. A kérdésre csak hosszú gondolkodás után felelnek és válaszukat általában nem tudják megindokolni. (1,2,4,6)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Falujukat nem tudják tájegységbe sorolni. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak ilyen tájegységeket mondani. (1,2,3,5,7)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Hévíz: fürdőhely, Kehida: Deák kúria. (1,2,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A gyülevésziekre azt mondták, hagymások, az udvarnokiakra pedig, hogy fokhagymások, mivel ezen falvakban ezeket a növényeket termesztették nagy mennyiségben. (1,2,4,5,7)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A környező falvakból (Kehida, Kallósd, Gyülevész, stb.) is házasodtak. Nem volt olyan falu, amelyre tilalmat mondtak volna ki. (4,5,6,7)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szentlászló (állattenyésztési vásár) havonta 2x, Kapornak, Szentgrót, Kehida (március 26.), Keszthely.

b) Piacra:

Keszthely minden szerdán, Szentgrót minden csütörtök.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A faluban húsvét másnapján. Kehida: március 25.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg Mária neve napja, Nemesbük, Máriazell. (1,2,4,6,7)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból nem jártak el nagyobb számban munkára. Cselédnek legfeljebb a környékbeli uradalmakba szegődtek. (1,2,3,6,7)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A helybeli uradalmakba jöttek cselédnek. A kérdésre a következő falvakat említették: Koppány, Bük, Rezi. (4,5,6,7)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Ezeket az eszközöket aki tudta, megcsinálta magának. A többiek a falun belül szerezték be. Ilyesmit eladásra (piacra, vásárra) nem készítettek. (1,2,3,5)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Az edények Sümegről származtak és jobbára vándorárusok közvetítésével kerültek a faluba, csak kisebb részüket vették a vásárokon. (3,4,6,7)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Edényárusok, meszesek Sümegről, edényfoltozók (tótok, erdélyiek), dinnyeárusok. Dinnyések még ma is járnak, a többinél nem emlékszenek rá, hogy mióta nem jönnek, de a választóvonalat általában a II. világháború után húzzák meg. (1,2,4,5,6)

b) Honnan jöttek?

Sümegről.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Edényárusok, meszesek, edényfoltozók, dinnyeárusok.

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A környező falvak határában volt azoknak, akik azt ott házasságuk révén szerezték.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Igen, a házasságuk révén szerezték és így került a falu határában lévő szőlő más falubeli tulajdonába. (1,2,5,7)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A régi temető ott, ahol a falu régen volt és a mai temető.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Kehida és Kustány között a határban került elő egy avar kori temető. (2,4,5,6)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepe Szent Antal napja volt egy régi nagy jégverés emlékére. (3,4,6,7)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Faboronából csak egyet használtak. Vasboronából, ún. leveles boronából kötöttek össze kettőt, de többet nem. (1,2,5,7)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általános volt.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Általános volt. Vetőgépe ugyancsak a módosabbaknak volt, de általános volt, hogy ezeket kölcsönadták. (1,2,3,5,6,7)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Csak a gereblyés kaszacsapót ismerik. Ennek használata általános volt. (1,2,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Az ilyen típusú kévekötőfa használatára nem emlékszik senki. (1,2,4,5,7)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból egyaránt 18 kéve tett ki egy keresztet. A mezőn a gabona mennyiségétől függően rakták össze a kereszteket, meghatározható mennyiségű keresztet nem raktak össze. (1,2,4,5,7)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a szót és a kereszt szó szinonimájaként használják (1 kepe = 1 kereszt). (1,2,4,5,7)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Általában 155 cm és 200 cm között váltakozott. (1,4,5,7)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplést kalákában végezték. A gépészen és az etetőn kívül a többi munkás a rokonok, szomszédok közül került ki. (1,2,4,5,7)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Vízszintes rudakon hordták a szalmát kazalba (petrence). Csak egészen későn terjedt el, az uradalmakból, az elevátor (gólya) használata. Használata azonban nem lett általános. (1,2,4,5,7)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A TSZ megalakulása után, az 50-es években szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,4,5,7)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A TSZ megalakulása után vált általánossá a burgonya barázdába vetése, de sokan még ma is inkább lukba ültetik. A barázdába vetés és a luggalás aránya fele-fele lehet. (1,2,4,5,7)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden szárították. Ha jó volt az idő csak egyszer, egyébként annyiszor forgatták, ahányszor megázott. A rendet csak akkor terítették szét, ha túl vastag volt. Száradás után szekérrel behordták a pajtafiába. (1,2,4,5,7)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A pajtafiából a takarmányt ölben vagy villával hordták be az állatoknak. Más eszközt nem használtak. (1,2,4,5,7)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonyófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg vagy nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Általában csak akkor használtak levelet almozáshoz, ha kevés volt a szalma, de volt olyan is, aki a szalma mennyiségétől függetlenül használta, szénával keverve. (1,2,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak ilyet, a mellékletben szereplő rajzok közül csak a harmadiknak a használatára emlékeznek. (1,2,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér és a kocsi között úgy tesznek különbséget, hogy a szekérbe nem lehetett lovat befogni, csak vonómarhát. A kocsiba pedig csak lovat fogtak. (1,2,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmány szállító szekér 4 m hosszú volt. Általános a vendégoldal használata. Más módon, mint vendégoldallal nem is igen használták a hosszú szekeret. A sukkot, mint mértékegységet nem ismerik. (2,4,5,7)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórudat elől lánccal, hátul pedig kötéllel, csigával és lapickával szorították le. A kötél egyik vége a szekér, egyik oldalához volt kötve, a másikat áthurkolták a nyomórúdon, befűzték a szekér másik oldalához erősített csigába és a lapickával megfeszítették. (1,2,4,5,7)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A kocsi saroglyája enyhén íves volt. A rács pálcái vasból voltak. (2,4,5,7)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A vesszőből készült szekérkas használatára emlékeznek, de ilyet mutatni már nem tudtak.

b) Használtak-e kettőt is?

Két szekérkast (kocsikast) akkor használtak, ha lakodalomba vagy vásárba mentek. (1,4,5,7)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Vonómarhát általában csak akkor patkolták meg, ha a körme betörött vagy más okból lesántult. Egyébként csak a körmé vágták le. (1,2,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,3,4,6,7)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

Haj-te!

c) és balra

Hi! (Hi, hajsz, menj, amerre akarsz!) (5) Ismerik a becce szót, a kisborjút hívják így. (2,4,5,7)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca-ne! (1,4,5,6,7)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-ne! (1,2,4,6,7)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát általában a nevén szólították. (2,4,5,7)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt használtak, ennek neve tilaló volt. (2,3,4,5,7)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Rokkának hívták.

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

A két kerék egymáshoz viszonyítva ferdén helyezkedett el. (3,4,6,7)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A falu határában volt egy kisebb házcsoport. Azelőtt 20-30-an laktak itt, ma már csak ketten.

a) Hogy hívták ezeket?

Ezt Kustányhegynek hívták.

b) Miért volt így?

Hogy miért volt így, nem tudtak magyarázatot adni rá. (1,2,5,7)

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu régen nem itt volt, hanem a mai településtől délnyugatra és csak a törökfutás után költöztek ide.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A faluban inkább tömésfalu házak voltak, Kustányhegyen volt néhány boronaház, de hogy mikor bontották le ezeket, azt pontosan nem tudták megmondani. Csak annyit mondtak biztosra, hogy ez a II. világháború után történt. (1,2,4,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Ezeket a házakat általában lebontották, vagy ha a szabadkéményt átalakították, akkor a zárt kéményt (mászókémény) a fal mellé építették. Pontosan nem emlékeznek arra, hogy mióta építenek kizárólag zárt kéményeket. (1,2,4,5,7)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Általában egy bejáratuk volt. Ez a konyhába nyílott. Kívül pedig a pitvarba. (2,4,5,7)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Voltak ilyen házak. A tömés (gombóc) falu házaknál is előfordult, ha szélességben nagy távot kellett áthidalni. (2,4,5,7)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Úgy emlékeznek, hogy a rakott sparheltek használata 70-80 éve lett általános. (1,2,3,7)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az ilyen házak építése az 50-es években lett általános. Nagyjából ezzel egyidőben szűnt meg teljesen a hosszú házak építése. (1,2,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem volt ilyen ház a faluban. A szobát kályhával fűtötték. (1,2,4,5,7)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A kemencét normál magasságú, 50-70 cm magas padkára építették. (4,5,6,7)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Csak egybefüggő, hosszú pajtákat építettek. Ennek részei: pajta, pajtafia, istálló. (1,2,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Senki sem emlékezik fazékkiszedő villára. (1,2,3,4,5)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Tarlórépát csak valamilyen módon felaprítva (reszelve, felvágva, gyalulva) savanyítottak. (1,3,4,6,7)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztát is csak valamilyen módon felaprítva savanyítottak. (1,3,4,6,7)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1959-60 körül szűnt meg a kenyér házi sütése. (4,5,6,7)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A faluban az a) és b) típusú kenyértartó volt használatos. (2,3,4,7)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

A vajat cserépfazékban, vagy üvegben (rázással) köpülték. Dongás vajköpülő nem volt. (1,2,3,4,6)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A hajdinát a közeli malomban koptatták. Kölestörőt sem használtak. (1,2,4,5,7)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Készítettek hajdinából kását a következő módon: kis zsíradékon megpirították a lisztet, majd felöntötték vízzel és végül forró zsírral megöntözték. A kész ételt sósan is és édesen is fogyasztották. (1,3,4,6)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Sütöttek kuglófot (kugli) kuglófsütőben, különféle kalácsokat: hossúkás (fonott és fonatlan) és kör alakú fonott. Ezek sima, édes kalácstésztából készültek. Kenyérsütéskor a maradék tésztából sütöttek még perecet is. (1,3,4,6,7)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Nem emlékszenek rá, mióta készítenek lecsót. A paprika a több benne és tesznek bele rizst is, de krumplit is. (1,2,3,4,6,7)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Azóta eszik a paprikát és paradicsomot, „mióta van”. (1,2,4,5,7)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra töltött és töltetlen kalácsok kerültek. Ezek tésztája édes kalácstészta, tölteléke dió, mák volt és sütöttek perecet és fánkot is. (1,2,3,4,7)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek bő gatyát.

b) Hány szélből készült?

Nem tudták megmondani. (1,2,4,5)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 1945-50-es évekre teszik ennek a viseletnek a elmaradását. (1,3,4,6,7)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem szőttek otthon az asszonyok. (1,2,4,5,7)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

A fejkendő viseletének kötelező volta mikor szűnt meg, nem tudják megmondani. Most is általános az udvaron kívül a fejkendő viselete, csak nem kötelező. (3,4,6,7)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Van, ahol még most is így vannak az ágyak, de régen sem volt így mindenhol. Pl. a cselédeknél általában nem így volt. (1,2,4,6,7)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Az esküvőket leginkább tavasszal és ősszel tartották. A legritkább nyáron volt lakodalom. (1,2,4,5,7)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

A böjtben természetesen nem tartottak esküvőt.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat (2,4,5,7)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalom a menyasszony szüleinek házában zajlott.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Az ebéd és a vacsora is a menyasszony szüleinél volt. (1,2,4,5,7)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Most is előfordul, hogy a lakodalmat háznál (sátorban) tartják, de gyakoribb a kultúrházban, étteremben való megtartása.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Kb. 10-20 éve kezdődött ez a szokás. (1,2,4,5,7)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Régen is a fiatal pár személyesen hívja meg a vendégeket. Nincs vendéghívogató. (1,2,4,5,6)

b) 1930 körül:

Ma is a fiatal pár személyesen hívja meg a vendégeket. Nincs vendéghívogató. (1,2,4,5,6)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Senki se emlékszik arra, hogy lett volna ilyen szokás. (1,2,4,5,7)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Voltak zenészek a faluban is. Vagy őket szerződtették, vagy Szentgrótról hoztak bandát.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Ezek cimbalmon, hegedűn és bőgő játszottak.

c) Hány főből állott a zenekar?

A banda három tagból állt.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Csak kb. 30-40 éve lépett be a zenekarba a harmonika. Ma már egészen más hangszereken játszanak (gitár, dob). (1,2,4,5,7)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án volt a lucázás (kotyolás).

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Régen legények csinálták, ma a gyerekek. Szalmát és tuskókat vittek magukkal. A szalmát a tyúkok alá szórták és tuskókra ülve mondókákat mondtak. Ezért szárított gyümölcsöt, pálinkát kaptak. Gyakran előfordult az is, hogy megtréfálták a háziakat, pl. fölvitték a szekeret a ház tetejére. Gyakran a dolog úgy eldurvult, hogy a csendőrségnek kellett beavatkoznia. A mondókákból csak töredékekre, a jókívánságokra emlékeznek: „A gazdaasszonynak akkora feneke legyen, Mint a kemence szája. Úgy jöjjön rajta a fing, mint kéményen a füst.” „A kendtek lányának akkora csöcsei legyenek, Mint a bugyigás korsó.” „… a pálinka nem köll, Száraz körte sok köll, Ha nem adnak szalonnát, Levágom a gerendát.” (1,2,4,5,7)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Már csak a két legidősebb adatközlő emlékezett rá, hogy nagyon régen regöltek, de ők is csak annyit tudtak mondani, hogy a regölés valamikor karácsony táján történt. (1,2,3,4,5,7)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Nem volt nagy az öreglegények száma. 5-6-nál több nemigen akadt. (1,2,4,5,7)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Volt ilyen tejesfazék. Fehér X-ek voltak rajta körbe.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

Az X-ek számát nem tudták megmondani.

c) Hol szerezték be ezeket?

Ezeket a többi cserépedénnyel együtt a Sümegről jött vándorárusoktól vették. (1,2,4,6,7)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem emlékeznek ilyen szokásra. (1,2,4,5,7)

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Csak a gyerekeket ajándékozták meg. Más nem volt szokásban. (1,2,3,4,5,7)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Csak férfiak játszották. Volt 4-5 angyal, pásztorok, Szűz Mária. Többre nem emlékeznek. (1,2,4,5,7)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentje Szent Vendel volt. (1,3,4,5,6)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a cigány, Krampusz ördög! (3,4,5,7)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Diódobálásról nem tudnak. Dióval csak karácsonykor játszottak egy páros-páratlan nevű játékot. (4,5,6,7)

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Emberfejet látnak a holdban, de tiszta időben a kezeit is látni lehet. (1,2,4,5,7)

@@ 542. sor: / 542. sor: @@
 [[Kategória:Települések]]
+[[Kategória:Kustányi zenészek]]
+[[Kategória:Szentgróti zenészek]]
+[[Kategória:Helybéli zenészek]]