„Kőszegpaty” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 07:35-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1988. augusztus
Adatközlők:	(1.) Nagy Gyula, 1920. Kőszegpaty
	(2.) Nagy Gyuláné, 1923. Kőszegpaty
	(3.) Kiss József, 1917. Kőszegpaty
Gyűjtötte:	Komálovics Zoltán
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91szegpaty
weboldal:	http://www.koszegikisterseg.hu/Koszegpaty/index.html

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

n.a.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kőszegpaty régi családjai: Farkas, Horváth, Markó, Miklós, Baráth, Török, Torma. (1,2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb számú belepülésről nem tudnak. (1,2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A 60-as években Kőszegre és Szombathelyre települt be a fiatalság. (1,2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hasonló falu: Vasasszonyfa, Meszlen, Nemescsó. Innen is nagy a kitelepülés a 60-as években. (1,2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik semmilyen tájegységhez, a lakosság tiszta magyar. (2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A kőszegfalvi svábokról tudnak mint más népcsoport. Közeli tájegységről nem tudnak. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak a környéken híres faluról. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A környékbeliek „pocsai bicskásoknak” csúfolták a kőszegpatyiakat. (1)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak házasodni más falvakból, leginkább Vasasszonyfáról és Gencsapátiból. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Régen vásárra Kőszegre jártak.

b) Piacra:

Régen piacra is Kőszegre jártak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúba a szomszédos falvakba.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáróhely Máriacel volt. (1,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Innen nem jártak el az emberek más falvakba házasodni. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide jártak summások többnyire Alsószölnökről. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A helybeliek nem készítettek eladásra kocsikasokat stb. Ezeket vásáron szerezték be. (1,2)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket a muraszombati szekeresektől szerezték be. (1,2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Jártak vándorárusok. Meszesek, üvegesek, edényfoltozók. 1945-től kezdtek elmaradozni.

b) Honnan jöttek?

Nem tudják honnan jöttek. (1,2,3)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Meszesek, üvegesek, edényfoltozók

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek Kőszeg és Gyöngyösfalu határában vannak szőlőik. Itt a határon nem igen van szőlő. (1)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető van, de az régi.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi csontokat a templom javításánál találtak nagyobb számban. Ott is temetkezési hely lehetett. (1,2)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepei: Szent Miklós, Boldogasszony. Nem tudják, miért. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak két-három boronát egymáshoz erősítve. (1,2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés volt a gyakoribb.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi ritka volt. (1)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Használtak villás és gereblyés kaszacsapót. (1)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak kévekötő fát. (1)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Húsz kévét szoktak keresztbe rakni. A területtől függött, mennyit kapcsoltak össze a mezőn. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó az összerakott keresztek számát jelenti. A termés mennyiségére nem használták. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 2 m. (1)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi csépléskor a szomszédok és ismerősök álltak össze. (1,2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal hordták a szalmát kazalba. (1,2)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése sohasem volt jellemző. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után vetése a 30-as években kezdődött. (1,2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás menete: szétterítik, forgatják, boglyába hordják össze. Állványt nem használtak. (1)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt hátaskosárban hordták az istállóba. (1,2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igabélfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

vonószeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

Tavasszal gyakran.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásához használtak tartóláncot. (1)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték a teherhordásra szolgálót, kocsinak a személyszállítót. (1,2)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér kb. 4 m. (1)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása csigával és kötéllel történt. (1)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem használtak saroglyát. (1)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A vesszőből készült kocsikas formája (rajz). (1)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A marhát és az ökröt sem szokták patkoltatni. (1)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Noo...

b) terelik jobbra

Héék!

c) és balra

Hajsz!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Csii nee... (2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pi... (2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén hivogatják a kutyát. (2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Sem kendert sem lent nem vetettek. (1,2)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Rokkát kb. 1910-ig használtak, azóta már nem. (2)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A mai község határán volt egymástól elkülönülő házcsoport.

a) Hogy hívták ezeket?

Cserhát-major, Benkeháza

b) Miért volt így?

Nem tudják miért, így hívták őket.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A község határa mindig itt volt. (1)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó boronált lakóházat az 1920-as években bontották le. (1,2)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi konyhát megszüntették és átépítették. (1)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Nincs válasz.

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Keresztmestergerendás ház volt. Az utolsó a Vargáéké volt. (2)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltet 1940 körül kezdték használni. (1,2)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kockaházak építése 1945 után kezdődött. (1)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Volt olyan ház, melynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (1,2)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét padlószintre és emelt padkára is építették. (2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A b) típusú pajták voltak használatosak és a téglalap alakú. (1,2)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Fazékkiszedő villát nem használtak, csak rongyot. (2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

1945-ig savanyítottak tarlórépát.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztafejet csak gyalulva savanyítottak. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése az 50-es évek végén szűnt meg. (2)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A c) típusú kenyértartót használták. (1,2)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

A vajköpülő rajza. (1)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Kölestörőt nem használtak. (1,2)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából nem csináltak kását. A gánica nem ismert. (2)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Hosszúkás alakú fonott töltetlen kalácsot szoktak sütni. (2)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Lecsót a múlt században is főztek paprikából volt a legtöbb és még hagyma is. (2)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nyers paprikát és paradicsomot a század elejétől fogyasztanak. (1,2)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra kalácsot szoktak tenni. (1,2)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Széles gatyát a férfiak csak dolgozni viseltek. (1)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Kb. 1945-ig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (2)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Kb. 1900-ig szoktak a faluban az asszonyok is vásznat szőni. (1)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező, de ma is viselik. (2)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Még ma is szokásban van. (1,2)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb lakodalom farsangkor és tavasszal volt.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtkor sohasem volt lakodalom. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910 körül vasárnap.

b) 1930 körül:

1930 körül szombat a lakodalom tartásának a napja. (1,2)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat mindig a lányos háznál tartották.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A főétkezés a vacsora volt. (1,2,3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

A kocsmában zajlik a lakodalom. (1,2)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

A 70-es évektől.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Régen is a jegyespár hív meg. A lakodalom előtt kb. 3 héttel. (1,2)

b) 1930 körül:

Ma is a jegyespár hív meg. A lakodalom előtt kb. 3 héttel. (1,2)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Szándékolt tányértörés sohasem volt. (1)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Zenészeket Bükről, Csepregről hoztak.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedűn, cimbalmon, sípon játszottak.

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A harmónika a 60-as évektől terjedt el. (1,2)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Lucázás december 13-án volt.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Szalmával lucáztak, erre térdepeltek rá. Zenekíséret nem volt. „Luca-Luca kity-koty, tojjanak a tiktok” (ezután jókívánságok). (1)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Regölés csak ritkán volt, a szomszéd faluból jártak ide.

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

Szöveget nem tudnak. (1)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Nincs és nem is volt nagyobb számban öreglegény. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Az X-el díszített tejesfazék nem ismert. (2,3)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Az égő söprűdobálás nem volt szokás. (1,2,3)

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

A tűzgyújtás sem volt szokás. (1,2,3)

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós napi szokás: a fiatalok ijesztő álarcba öltözve, láncos bottal csörömpölve szokták a gyerekeket ijesztegetni. (1)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemezés szereplői: angyalok, Mária, József, pásztorok. (1)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentje Szent Lénárd volt. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Régebben a gyerekeket a krampusszal és a kéményseprővel szokták ijesztgetni. (2,3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

A diódobálás nem volt szokás. (1,2,3)

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A Holdban a régiek nem láttak semmit. (1,2,3)

@@ 520. sor: / 520. sor: @@
 [[Kategória:Települések]]
+[[Kategória:Büki zenészek]]
+[[Kategória:Csepregi zenészek]]