|
|
| 1. sor: |
1. sor: |
| − | | + | <imagemap> |
| − | '''Adatlap'''
| + | image:C3.png|1061px" |
| − | | + | circle 295 419 32 [[Balogunyom|Balogunyom]] |
| − | {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
| + | circle 918 473 20 [[Balozsa|Balozsa]] |
| − | |'''Adatfelvétel ideje: ''' | + | circle 1099 446 31 [[Bejcgyertyános|Bejcgyertyános]] |
| − | | | + | circle 661 209 17 [[Bozzai|Bozzai]] |
| − | |- | + | circle 827 27 21 [[Bögöt|Bögöt]] |
| − | |'''Adatközlők:''' | + | circle 761 440 25 [[Csempeszkopács|Csempeszkopács]] |
| − | |(1.) | + | circle 949 87 24 [[Csénye|Csénye]] |
| − | |- | + | circle 1067 589 29 [[Egervölgy|Egervölgy]] |
| − | | | + | circle 774 532 27 [[Gutatőttös|Gutatőttös]] |
| − | |(2.) | + | rect 621 556 704 588 [[Gyanógeregye|Gyanógeregye]] |
| − | |- | + | rect 272 215 360 250 [[Gyöngyöshermán|Gyöngyöshermán]] |
| − | |'''Gyűjtötte:''' | + | rect 999 180 1044 247 [[Ikervár|Ikervár]] |
| − | | | + | rect 80 450 141 518 [[Ják|Ják]] |
| − | |- | + | rect 946 635 1003 670 [[Kám|Kám]] |
| − | |'''Wiki feldolgozás:''' | + | rect 694 208 742 242 [[Kenéz|Kenéz]] |
| − | | | + | rect 261 455 317 501 [[Kisunyom|Kisunyom]] |
| − | |- | + | rect 840 164 911 215 [[Megyehíd|Megyehíd]] |
| − | |'''A település a Wikipedián:''' | + | poly 945 368 913 441 944 455 984 378 [[Meggyeskovácsi|Meggyeskovácsi]] |
| − | | | + | circle 49 271 28 [[Nárai|Nárai]] |
| − | |- | + | rect 621 472 684 511 [[Nemeskolta|Nemeskolta]] |
| − | | '''weboldal:''' | + | rect 1087 295 1156 341 [[Nyőgér|Nyőgér]] |
| − | | | + | rect 800 207 841 249 [[Pecöl|Pecöl]] |
| − | |} | + | rect 732 42 792 79 [[Porpác|Porpác]] |
| − | | + | circle 879 549 25 [[Rum|Rum]] |
| − | | + | circle 32 68 22 [[Sé|Sé]] |
| − | ----
| + | rect 550 520 616 545 [[Sorkifalud|Sorkifalud]] |
| − | __NOTOC__
| + | rect 417 470 522 513 [[Sorkikápolna|Sorkikápolna]] |
| − | ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
| + | rect 301 502 411 531 [[Sorokpolány|Sorokpolány]] |
| − | ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
| + | rect 1020 640 1097 675 [[Szemenye|Szemenye]] |
| − | | + | rect 514 557 599 591 [[Szentléránt|Szentléránt]] |
| − | | + | rect 535 263 590 316 [[Tanakajd|Tanakajd]] |
| − | ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
| + | rect 404 242 502 275 [[Táplánszentkereszt|Táplánszentkereszt]] |
| − | | + | rect 599 305 669 343 [[Vasszécsény|Vasszécsény]] |
| − | | + | circle 515 122 26 [[Vép|Vép]] |
| − | ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
| + | circle 799 629 32 [[Zsennye|Zsennye]] |
| − | | + | rect 481 672 707 703 [[C4|C4]] |
| − | | + | rect 524 2 726 23 [[C2|C2]] |
| − | ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
| + | rect 0 263 25 431 [[B3|B3]] |
| − | | + | rect 1164 266 1296 439 [[D3|D3]] |
| − | | + | rect 1162 0 1191 24 [[D2|D2]] |
| − | ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
| + | rect 1165 671 1228 712 [[D4|D4]] |
| − | | + | rect 0 670 25 720 [[B4|B4]] |
| − | | + | rect 0 0 26 22 [[B2|B2]] |
| − | ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
| + | </imagemap> |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Vásárra: ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) Piacra: ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) kocsikasokat====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) vesszőkosarakat====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====c) szalmafonatú edényeket====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====d) szövőbordát ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====e) favillát====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====f) fagereblyét====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====g) faboronát ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====h) egyebet?====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===1.16.===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) Honnan jöttek? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====d) Mit árultak? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
| + | |
| − | | + | |
| − | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ==2. Termelés, munka ==
| + | |
| − | ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) az iga felső fájának nevét: ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | === 2.15. ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====c) Melyik évszakban?====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | === 2.16. ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.21. ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) Használtak-e kettőt is?====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) indítják====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) terelik jobbra ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====c) és balra====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===2.29.===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ==3. Ház és háztartás ==
| + | |
| − | === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Hogy hívták ezeket? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) Miért volt így? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.12.===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.22. ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) Hány szélből készült?====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ==4. Család, közösség, világkép==
| + | |
| − | ===4.1.===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) 1910 körül: ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) 1930 körül: ====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.3. ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | === 4.4. ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) 1910 körül: ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) 1930 körül: ====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.6. ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====d)Meddig élt ez a szokás?====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.8. Lucázás===
| + | |
| − | | + | |
| − | ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.9. Regölés ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====c) Hol szerezték be ezeket?====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.12===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | =====a) Melyik napon, =====
| + | |
| − | =====b) miért, =====
| + | |
| − | =====c) kik végezték? =====
| + | |
| − | =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | =====a) Melyik napon, =====
| + | |
| − | =====b) miért, =====
| + | |
| − | =====c) kik végezték? =====
| + | |
| − | =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.17. Diódobálás ===
| + | |
| − | | + | |
| − | ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====b) Mikor, hol, miért? ====
| + | |
| − | | + | |
| − | ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
| + | |
| − | | + | |
| − | | + | |
| − | [[Kategória:Települések]] | + | |
