„Alsónemesapáti” változatai közötti eltérés
a (→a) Vásárra:) |
a (→c) Búcsúra (Mikor, hova?):) |
||
| 69. sor: | 69. sor: | ||
n.a. | n.a. | ||
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ||
| − | + | Búcsúszentlászló (1,2,3) | |
| + | |||
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? ==== | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? ==== | ||
A lap 2014. május 29., 17:51-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1987. december |
| Adatközlők: | (1.) Dün Istvánné, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti |
| (2.) Simon Józsefné, 1909. római katolikus, Alsónemesapáti | |
| (3.) Aczél József, 1902. római katolikus, Alsónemesapáti | |
| Gyűjtötte: | Boronyák Ferencné |
| Wiki feldolgozás: | Hutvágner Anna |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Als%C3%B3nemesap%C3%A1ti |
| weboldal: | http://alsonemesapati.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Molnár, Szmodics, Aczél, Nitrai. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nem települtek be nagyobb családok. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nagyobb számban nem költöztek el, nagyon kevés százaléka esetleg Zalaegerszegre. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Magukéhoz leginkább hasonlónak Felsőapáti-Középapátit tartották. Ez a hasonlóság az ott élő emberek életmódjában, felfogásában nyilvánul meg. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu nem tartozik bele sem tájegységbe, sem népcsoportba. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegységről, népcsoportról nem tudnak. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Búcsúszentlászló (búcsújáróhely), Egervár (váráról) híres. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nincs tudomás arról, hogy a falut valamikor csúfolták volna. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Általában szomszédos falvakból házasodtak, vagy oda házasodtak. Leggyakoribb helyek: Nagypáli, Kispáli, Kemendollár, Kutas, Henye. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
n.a.
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsúszentlászló (1,2,3)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászló (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból általában summásmunkára Somogyba, Pölöskére, napszámba pedig a Csácsi hegyre vagy a Henye hegyre. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba munkára nem jöttek. Az itt élő emberek azt elvégezték. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
b) vesszőkosarakat
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
c) szalmafonatú edényeket
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
d) szövőbordát
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
e) favillát
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
f) fagereblyét
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
g) faboronát
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
h) egyebet? n.a.
A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Nem volt jellemző a cserépedény használata, a minimális mennyiséget boltban vásárolták meg. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A faluban inkább meszesek jártak. De gyakran jöttek székelyek is. Ők ruhát árultak. (2,3)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
meszesek
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A falu határon kívül jelentősebb szőlőtelepülés a Henyehegyen és a Csácsi hegyen volt. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Csak a jelenleg is használt temetőről tudnak a faluban. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falunak fogadott ünnepe aratáskor Péter-Pál, azon kívül július 2. Sarlós Boldogasszony (ez fél nap ünnep volt). (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A faluban a két világháború között általános volt az egymáshoz erősített borona használata. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés:
A két világháború között a kézzel vetett gabona volt az általános. (1,2,3)
b) a gépi vetés:
A gépi vetést is használták ritkábban, inkább 1950 körül. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A kérdésre nem tudtak válaszolni. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem emlékeznek, hogy a faluban használtak e volna kévekötőt. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
A mezőn 17 és 21 kévét szoktak keresztbe rakni, de 4-es, 5-ös is. 21 kéve volt 1 kereszt. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe learatott gabonát jelent. Meghatározott számú kereszt. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Kb. a csép nyele 140-150 cm hosszú volt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Nem volt jellemző a két világháború között, hogy csépléskor állandó csapat volt. A tulajdonos napszámot fizetett, és aki vállalta, az ment dolgozni. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
1930 körül a kicsépelt szalmát nyárson vagy villával hordták kazalba. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A II. világháború után szűnt meg a hajdina termesztése. Az 1. adatközlő szerint ezen a vidéken nem volt hajdinatermesztés. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Kb. 6-8 éve lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénaszárítás menete: kaszálás, 3-4-szer megforgatták, összerakták, petrencén behordták. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt az istállóba villával, vagy ölbe hordták. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Az iga felső fájának neve igabőfa.(1,2,3)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs:
A rudat rögzítő szög az igaszeg. (1,2,3)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
n.a.
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Az almozáshoz használtak falevelet, főleg szederfa levelét. (1),(2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér elé marhát fogtak be, általában trágyát szállítottak, a kocsit lovak húzták. Utasokat szállított. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A takarmányt szállító szekér kb. 3 m hosszú volt. (2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítására elől láncot, hátul kötelet használtak. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája enyhén hajtott volt. (1,2,3)
2.21.
A vesszőből készült szekérkas kétoldalú volt, a vége be volt fonva. Ha kellett még szőlőt is szállítottak bent. (1,2,3)=a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. =
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem szoktak vonómarhát patkolni. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
n.a.
b) terelik jobbra
Nejde! (1,2,3)
c) és balra
Hide! (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Ne-ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pityém. Pipi ne-ne. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát mindig a nevén hívogatják. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kender és len töréséhez kendervágót használtak. Gerebent a finomításhoz használtak, ez szöges volt. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
A mai község határát tőle elkülönült házcsoport neve henyei határ. De itt is 4-5 család lakott. (2,3)
a) Hogy hívták ezeket?
henyei határ
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az utolsó boronából készült lakóházat kb. 15 éve bontották le. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A szabadkéményes füstvezetéket megszüntették, a kéményt a falba vezették. Kb. 15-20 éve építenek zártkéményt. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Általában minden helyiségnek volt külön bejárata. De nem volt ritka, hogy a konyhából nyíltak a helyiségek. Pl. szoba, kamra. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A faluban csak 1-2 keresztmestergerendás ház volt. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparhelt az 1910-es években lett általános. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kontyolt tetejű ház kb. 70-80 éve vált általánossá. 15-20 éve nem építenek már egysoros házakat. (2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem volt jellemző ezen a vidéken, hogy a konyhába épített kemencéből fűtötték a szobát. 1-2 azért volt. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét normál magasságba, 50-70 cm-re építették. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Inkább a köralakú pajta volt ismeretes, de torkospajta is volt. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem emlékeznek, hogy milyen volt a fazékkiszedő villa. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Savanyítottak tarlórépát egészbe, de le is gyalulták.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Egészbe káposztafejet nem nagyon savanyítottak, azt is inkább lereszelték. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése 1959-ben a TSZ megalakulása óta szűnt meg. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A kamrában szalmából font, gömbölyű kenyértartót használtak. De ez változó volt, ki amilyent készített, vagy vett. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Füllel ellátott vajköpülőt nem használtak, inkább csak egyszerre gömbölyűt. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdina és kölestörőről rajzot nem tudtak készíteni, mivel nem tudják milyen. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Liszttel sűrítve készítettek kását hajdinából, ez volt a dödölle. Krumplit is tettek hozzá. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott hosszúkás, fonott köralakú, és általában sima kalácsokat szoktak készíteni ünnepekre. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A paprikát, paradicsomot nagyon régóta ismerik. Kb. 1 kg paprikához 2-3 paradicsomot és hagymát használnak. Általában azonnali fogyasztásra készítettek. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paprikát, paradicsomot azóta fogyasztanak, amióta termesztik. De míg nem termesztették előtte is ismerték, boltban megvásároltak. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Az ünnepi asztalra kalácsot tettek. De aprósüteményeket is készítettek. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Használtak régen a férfiak széles gatyát. Az idősebbeknek külön volt ünnepre és hétköznapra is. Ez az 1910-es években volt. (1,2,3)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Még most is használnak derékba rögzített szoknyát. A 20-as években kezdték elhagyni. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Ezen a vidéken nem szőttek az asszonyok, csak fontak. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A fejkendő használata soha nem volt kötelező. Általában csak az idősebb asszonyok használták. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Szokás volt, hogy a szobában egymás mellé, párhuzamosan tették az ágyakat. A régi házaknál még most is így van. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül nyáron tartottak legtöbb esküvőt. (1,2,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n.a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1930 körül:
szomat
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat általában a fiú házánál szokták tartani.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Az étkezés viszont megosztva volt. Az ebéd a fiúnál, a vacsora a lány házánál. (1,2,3)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
1980 körül általában a háznál tartják a lakodalmat. De kultúrházakban és éttermekben is rendeznek már esküvőt. (1,2,3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
1980 körül általában a háznál tartják a lakodalmat. De kultúrházakban és éttermekben is rendeznek már esküvőt. (1,2,3)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
vőfény
b) 1930 körül:
szülők, vagy meghívót küldenek (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Ezen a vidéken szándékolt tányér- cseréptörés nem volt.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
A lakodalmakkor általában helybeli cigányok zenéltek. De sok esetben a szomszéd faluból is jöttek zenészek. (1,2,3)
b) Milyen hangszereken játszottak?
n.a.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Lucázás december 13-án volt. Fiúk, lányok jártak a házakat, elmondták a mondókát. Minden háznál kaptak diót, almát vagy kenyeret. (1,2,3
)b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
n.a.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
új év napján
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Fiúk regöltek,
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
A faluban mindig volt 6-7 öreglegény. (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Ebben a faluban nem volt ismert az X-el díszített tejesfazék. (1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
A faluban nem volt szokás, legalább is nem tudnak róla, hogy valamilyen alkalomból fáklyát vagy más tárgyat gyújtottak volna. (1,2,3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
December 6-án Mikulás napján a falu egyik embere beöltözött Mikulásnak és járta a házakat, vagy a gyerekek a cipőket, csizmákat az ablakba tették. Általában gyümölcsöt, egy kis édességet és virgácsot kaptak. (1,2,3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemes játék szereplőit nem tudták felsorolni. (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az állatok védőszentjének Szent Vendelt tisztelték. A szarvasmarha védőszentje volt. (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Régen a kisgyerekeket a rókával és a boszorkánnyal szokták ijesztgetni. (1,2,3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
A faluban nem volt szokás karácsony napján diódobálás. (1,2,3)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
=
Favágó embert láttak a holdban, amelyik vágja a fenyőfát. (1,2,3)
