„Alsóújlak” változatai közötti eltérés

A lap 2014. május 26., 21:16-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Tőke, Dóka, Pásti, Nagy, Tóth, Farkas. (1,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nagyobb számmal nem települtek be. Néhányan Egervölgyből, Szemenyéből, többen Csipkerekből hoztak párt maguknak. (1,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nagyobb számmal nem költöztek el. Mostanában leginkább Szombathelyre mennek el. (1,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tudnak olyan falut, amit magukéhoz hasonlónak tartanak. (1,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a Hegyháthoz tartozik. (1,3,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A közeli tájegységek közül ismerik: a Hegyhátat (Vasvár, Kám, Szemenye, Egervölgy, Nyőgér, Hegyhátszentpéter, Sárváron túl is), és a Kemenesalját. (1,3,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községek: Vasvár – búcsújáróhely (Szentkút), Újlak – temetői templom (Péter-Pál kápolna). (1,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Pácsony: fölhúzták a templom tetejére a bikát, mert füves volt, az meg kidugta a nyelvét és kanyarintott. Azt hitték, hogy árvíz jön, amikor kivirágzott a hajdina. Borosfalvak – a Hegyháton. Szeperafalvak – a Rábán fölsőiek (szegények) Egervölgy – tavasszal német falu (sok ott), ősszel Egervölgy (ilyenkor gazdagabbak). Szemenye – észérek, türőszök (mert kapzsiak). (3,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodtak a szomszéd falvakból elég sokan. (Csipkerek, Oszkó, Kám, Vasvár, Szemenye). (1,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

disznó-, marhavásár; Zalaegerszeg – tehenekkel, lovakkal; Zalaszentgrót – állatokkal; Rum – állat- és kirakodóvásár; Baltavár.

b) Piacra:

Vasvár – szerda, péntek; néha Szombathelyre – kedd, péntek.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár – Mária nevenapkor; Oszkó – Szent György (ápriléis 24.); Újlak – Péter-Pál (június 29.); Nyőgér, Búcsúszentlászló – áldozócsütörtök.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár, Cell. (1,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból máshova idénymunkára elég sokan eljártak. Elsősorban a környező uradalmakba mezőgazdasági munkára. Szombathely, Söpte (aratni, kapálni az uradalmakba), Rum, Szarkaháza (majorokba summásnak), Táplánszentkereszt, Vát, Darócháza, Csipkerek (cséplőgazdákhoz a géphez), Szemenye (a majorba). (1,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Az itteni Bezerédy nagybirtokhoz és Ambrózihoz cselédeket fogadtak föl, és a nyári munkákra aratásra, masinálásra munkásokat. Szemenyéről, Egervölgyből, Kámról jártak ide, de a helybeliek is elmentek. Később a betonút építésekor sok kubikus jött ide Borsodból. (1,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

A háztartásban szükséges eszközöket mindenki magának elkészítette vagy a bognár megcsinálta neki. A faluban voltak cigányok, akik teknőt készítettek, ők árulták a falvakban. (1,3,4)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket vagy a piacon, illetve a vásáron szerezték be, vagy pedig szekéren hoztak a vándorárusok és tőlük. (Zalából, Magyarszombatfáról hozták.) (1,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluba vándorárusként jártak: cserepesek, meszesek Zalából, Tőgyéről, edényfoltozó drótos-tótok, teknős cigányok, köszörűsök, tikászok (a tojásokat felvásárolták), téli körtét árultak határszélről, paprikások Vasvárról, esernyőcsnálók, üvegesek hátán hordta a szerszámát.(1,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Zalából, Tőgyéről, Vasvárról

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n. a.

d) Mit árultak?

n. a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek más falvak határában jelentősebb számban nem voltak szőlőik. Csak akkor, ha odanősült(1,3,4).

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Az itteni határban is csak úgy voltak másoknak szőlőik, ha férjhez ment vagy idekerült (1,3,4).

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A mai községben két temető van: a régi temető a templom körül (Egyházvölgy), az új temető (10-12 éve) – Péteri temető. (1,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n. a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak voltak fogadott ünnepei: Antalkor (június) nem volt szabad bemenni a szőlőbe az egykori szőlőbetegség emlékére. Régen az állatok megdölgöttek (1866), Szent Vendel napján misére mentek, nem fogták be az állatokat. Május-júniusban 6 héten keresztül minden csütörtökön fogadott ünnepet tartottak, mert régen elverte a jégeső a termést. (1,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között egylevelű boronát használtak. (1,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A közepes gazdaságokban a két világháború között a gabona a falubeliek kézzel vetették el (1,4,5).

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Csak néhány gazdagabbnak volt vetőgépje. (3-4 volt a faluban). (1,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A villás és a gereblyés kaszacsapót használták a faluban (kajmókos kasza és grábláskasza). Az 5. adatközlőnek édesapja azt mondta, hogy a határszélről az 1900-as években horvátok jöttek, és ők hozták be a villás kaszacsapót a faluba. (1,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak olyan kévekötőfát, aminek az egyik végébe a sarlót bele lehetett dugni. (1,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Az egyéni gazdálkodás idején a búzából és a rozsból 20 (1,5), illetve 21 (4) kévét tettek egy keresztbe. Az összerakott keresztek száma a földterület szélességétől függött. Összerakhattak 6-7-et, de 10-15-öt is. Ennek a neve a kepe (2 láb egy kereszt). (1,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe nem jelentett meghatározott számú keresztet. (1,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele: 160 cm (meg volt a csépe). (5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gépi cséplés idején a tulajdonos fogadta fel a munkásokat. A faluban kb. két gép volt, és ezzel állandó csapat járt. (1,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 1930 körül nyárssal hordták a kazalba. Kb. 3 m hosszú volt. Mindenki ezt az eszközt használta. (1,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A faluban termeltek hajdinát, kb. a 40-es évek végén szűnt meg a termelése. (1,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után való vetése már a 20-as években elkezdődött (5), de általánossá az 50-es években vált. (1,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Szénaszárítás: a füvet lekaszálták, elbörzögették (szétszórták), egyszer megforgatták, de az időtől függött a többszöri forgatás, a szárításhoz állványt nem használtak, a szénát petrencébe, illetbe baglába gyűjtötték össze (a bagla az nagyobb). (1,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt villával, bakszekérrel, fűhordó ruhával (1,5x1,5 m vászonruha) és burittóval (5) hordták az istállóba. (1,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

fölsőfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg, tisaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Almozáshoz használták a fák leveleit. Tölgyfa és cserfa levelet összegereblyéztek (csarit).

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

Ősszel gyűjtötték össze télire, a szegényember mindegyik használta. (1,4,5)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. A faluban inkább ez volt, nyaklót a fuvarosok, tyukászok használtak. (1,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: parasztszekér, volt lőcse, takarmányozásra, teherszállításra Kocsi: finomabb, könnyebb, parádés, lőcse nincs, féderes, ló húzta, míg a szekeret ló is, tehén is húzhatta. Fiáker: hintó (1,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 3,5-4 m hosszú volt (hosszúoldal). A vendégoldalt inkább az uradalmakban használták, a faluban a hosszúoldal alkalmazása volt az általános. (1,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján rudazókötél (hosszúkötél) segítségével történt. (1,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saraglája enyhén ívelt volt. (1,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n. a.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak a szekérben egyes és kettes kocsikast is (krumpli, répa szállításakor, ha nem volt suber). (1,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Patkoltatták a vonómarhát. Köves volt az út, elvásott a körme, és az első két lábát patkoltatták. Elég sokan, leginkább tavasszal. (1,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: zséter. (1,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na, ne (ostorral)

b) terelik jobbra

Hík!

c) és balra

Hok, nejde! vissza: Humeg! A becce a kisborjú neve. (1,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne, ne. Hűcski, Hűcsbe. (1,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi ne, ne. Híba tyutyu, hébe tyutyu. (1,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Sajó, le. Bodri, le. (1,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és a len töréséhez kendertörőt (tiló típusú) és tilót használtak. (1,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A faluban fekvő rokkát használtak. (1,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n. a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?