„Gencsapáti” változatai közötti eltérés
| 534. sor: | 534. sor: | ||
[[Kategória:Települések]] | [[Kategória:Települések]] | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
[[Kategória:Kőszeg]] | [[Kategória:Kőszeg]] | ||
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Hegyalja]] |
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Cák]] |
| + | [[Kategória:Velem]] | ||
| + | [[Kategória:Szerdahely]] | ||
| + | [[Kategória:Bozsok ]] | ||
| + | [[Kategória:Perenye]] | ||
| + | [[Kategória:Gyöngyösfalu]] | ||
| + | [[Kategória:Söpte]] | ||
A lap 2014. május 18., 09:03-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Gencsapáti, 1984. október |
| Adatközlők: | (1.) Kovács Ilona, Gencsapáti |
| (2.) Varga János, 1909. Gencsapáti | |
| (3.) Varga Jánosné, 1907. Gencsapáti | |
| (4.) Bodorkás József, 1915. Gencsapáti | |
| (5.) Varga János, 1903. Gencsapáti | |
| (6.) Orbán János, 1911. Gencsapáti | |
| (7.) Danka István, 1908. Gencsapáti | |
| Gyűjtötte: | Rimányi Judit, Ágoston Erika |
| Wiki feldolgozás: | Kucsera Sándor |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Gencsap%C3%A1ti |
| weboldal: | http://www.gencsapati.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu 1908-ig Németgencs nevet viseli 1945-ig Nagygencs. Felsőrész: Gyöngyösapáti, alsórész: Nagygencs. 1946-tól Gyöngyösapáti és Nagygencs egyesülésével Gencsapáti nevet viseli. (2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Vép a rokonság miatt. (1,2,3,4,5,6,7)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nincs válasz.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Kőszeg-Hegyaljáról tudnak, ide sorolják Cák, Velem, Szerdahely, Bozsok községeket. Iskolában tanulták ezt. Innen jártak a szelídgesztenyés asszonyok. (4,6)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Kérdésre nincs válasz.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Más faluról: Lódec, akik keresztbe viszik a létrát az erdőben, ezért ki kellett vágni a fákat, hogy ki tudjanak menni. Vép a bikát lezárták a pincébe egerészni. Gencs Isten mencs. (2,3) Perenye lapban van, minden bolond abban van. Megdagad, mint a gencsi fund. Volt egy hentes a faluban, aki megszeretett egy lányt. Annak mindig többet adot,t azért mondták, hogy megdagadt, mint a gencsi fund. Fundba adták a húst, nem kilóba. (4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen Perenye, Vép, Gyöngyösfalu, Söpte. (2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szombathely, Kőszeg, Körmend
b) Piacra:
NA.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Vép, Bozsok
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár (2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból nem jellemző eljárni dolgozni. Gencsapáti életét az aratás cselédeskedés jellemzi. „Reggel elmentünk három órakor, meggyüttünk 12 órakor.” (2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Gazdagabb parasztokhoz jártak más falvakból cselédek. (4,6)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Készítettek házilag vesszőkosarakat, faszerszámokat és szőttest is. Amit nem tudtak házilag elkészíteni, azt vásárosoktól vagy Szombathelyről, Kőszegről szerezték be. (2,3,4,5)
a) kocsikasokat
b) vesszőkosarakat
c) szalmafonatú edényeket
d) szövőbordát
e) favillát
f) fagereblyét
g) faboronát
h) egyebet?
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Őrségben készített edényeket vettek a szombathelyi vásárban. (1,2,3,4)
1.16.
Gucséberek jártak Szombathelyről. Cukorkaárus és szerencsejátékos is volt. Mindenfélét lehetett nyerni. 1945 után megszűnt. (4,6)
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
b) Honnan jöttek?
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
d) Mit árultak?
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szőlőik a Szentkúton voltak, de csak a gazdagoknak. (3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temető volt és van. (2,4,5,6)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Perenye, Gyöngyösapáti, Nagygencs tartozott egy plébániához. A templom védőszentje Szent Jakab. Búcsúja július 25-én. Szentkútnál a kápolna védőszentje a Szűzanya. Május 4-e utáni vasárnap, szeptember 14. utáni vasárnap van a búcsúja. Fogadott ünnepek: Szent Erzsébet november 19., Szent Rókusz augusztus 16. (2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Egy borona volt. (1) Általános. (6)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
Többnyire kézzel vetették, a gépi vetés ritka. (3,5,6)
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villás kaszacsapót használtak. (1)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen. (1)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Egy keresztbe 20 vagy 18 kévét raktak. (1,3,4,5)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Kepe keresztbe rakott kéve. Húsz keresztet mondták nagy keresztnek vagy németkepének. 18 keresztet mondták kiskeresztnek vagy magyarkepének. (1,2,3) Kepe az, amit összeraktak, száma változó. Nem használták a termés mennyiségének meghatározásához, mert különbözőek voltak a földek. (4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
150 cm. (4,6)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Volt állandó csapat is, de rokonok, ismerősök, barátok egymásnak segítettek. (1,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal hordták kazalba. (1,2,6,7) A II. világháború után elevátorral. (6,7)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem szűnt meg teljesen ma is van. (1,2) A 30-as években szűnt meg. (5,6)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A TSZ megalakulásáig tartott. (2,3) A 60-as években, addig kapával. (5,7)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Egybe hagyták és tartlón forgatták. (1,2,3) Renden szárították, ha olyan idő volt forgatták, állványt nem használtak. (4,7)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Nem használtak, nem ismerik. (1,2,6,7)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
a) nyakszög (1,2)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
b) igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
c) igaszeg (4,7)
2.15.
Igen, csalitnak nevezték, gyakran használták. (1,2) Használtak. Pár évig háború után. Ma már nem kell. (6,7)
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
c) Melyik évszakban?
2.16.
Szügyhámhoz erősített tartóláncot. (1,2,3,5,7)
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
b) Melyik mód régibb, újabb?
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: teherhordó. Kocsi: hintószerű urak járnak rajta. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4,5-5 m hosszú. A vendégoldalas a régebbi a nyújtott az elterjedtebb. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Kötél, elől lánc. (1,2,3) Rudazókötéllel nincs más eszköz. (5,7)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén döntött. (1) Subernek mondták, kicsit íves. (4,7)
2.21.
Hátul fonott elől hely volt a lábnak hagyva, benne fonott ülés van a kocsiülés. (1,2)
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
b) Használtak-e kettőt is?
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igen, tavasszal. (1,2,3,4,7)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4,5,6,7)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
a) Ne!
b) terelik jobbra
b) Jobbra: Hajsz!
c) és balra
Balra: Hik!
Nem ismerik a becce nevet. (2,3,7)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, coci ne. (2,3,7)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyu, tyu, tyu. (2,3) Tyuty ne. (4,7)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát név szerint hívják. (2,3,7)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilótípusú törő, törővályú. (2,3)
2.29.
Álló rokkát használtak egy kerék volt. (2,3,4)
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Dandiház. (3) Egyes házak különültek el, nem tudják miért. Hetyei ház, Csános ház. (4)
a) Hogy hívták ezeket?
b) Miért volt így?
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem volt borona falu ház. Sövényház a II. világháború után tűnt el. (4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Lebontották a régi és újat raktak a falba. (4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Egy bejárata szokott lenni, ami a pitvarba vezet. (2,3) Némelyik háznál 2-3 bejárat udvarra, tornácra. Konyhából egy az udvarra. (4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Igen, de ma már nincs. (2,3) Volt sok helyen, a régi házaknál mindenütt. (7)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A 30-as években. (4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A II. világháború után. (2,3) A II. világháború óta csökken az egysoros házak száma, de még ma is építenek ilyet. Kockaház a háború után kezdett elterjedni. (5,7)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Régen volt, de ma már nincs. (2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Volt, de az adatközlők válasza nem egyértelmű. (7)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem volt kiszedő villa. (4)
3.12.
Igen, még ma is. (2,3,4)
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1945 után. (2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Vesszőíves kenyértartót használtak. (4,7)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen. (2,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Volt fa és vas mozsártörőjük is. Pontos rajzot nem tudtak készíteni. (1,2)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Igen, készítettek hajdina málét. Lisztet tejjel összekeverték és kiszaggatták tepsibe. (2,3,4,5)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott hosszúkás, fonott köralakú, sima köralakú. (2,3,5,6)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Gyermekkoruk óta ismerik és csinálják. Arányok gondolatra. Vöröshagymát, paprikát, szalonnát, paradicsomot, tojást tesznek bele. (4,5,6)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
3.22.
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
b) Hány szélből készült?
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
4. Család, közösség, világkép
4.1.
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
Szombat és szerda. (2,3)
a) 1910 körül:
b) 1930 körül:
4.3.
Csak a lányos háznál volt a lakodalom. Vacsora este 9-10 körül szokott lenni. (2,3,5,6)
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
4.4.
A vendéglőben tartják a lakodalmat úgy 3-4 éve. (2,3)
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
Vendéghívók voltak akik meghívták a násznépet. Vasárnap délutánonként hívták meg a családokat, akiknek a vendéghívó botjára egy-egy szalagot kellett kötniük. (2,3)
a) 1910 körül:
b) 1930 körül:
4.6.
Az aki tálalt, szokott tejesfazekat földhöz vágni. „Az első tál ételt behozta, hogy el ne ejtsem, mindig imádkoztam.”
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
d)Meddig élt ez a szokás?
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
Cigányzene volt. Általában helybeli zenészek játszottak. A zenekar 5-6 főből állt. Hangszerek: hegedű, cimbalom, síp. (1,2,6)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
b) Milyen hangszereken játszottak?
c) Hány főből állott a zenekar?
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
4.8. Lucázás
Volt december 13-án. Amelyik lány idős kora ellenére még nem ment férjhez, annak szalmafátylat csináltak. Lányos házaknál a szalmát az udvarra szórták és leöntötték vízzel, hogy odafagyjon. „Luca, Luca kitty-kotty Tiktyok, lúdjok ülős legyen, Fejszéjük, furajok élüsek legyenek Annyi csirkéjük legyen, Mint égen a csillag, Akkora szalonnájuk legyen, Mint a pajta a kapu.” Pénzt kellett adni, ha nem kaptak, ezt mondták: „Egy tikjok legyen, az is vak legyen.” (2,3,4,5,6)
a) Volt-e lucázás és mely napon?
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
4.9. Regölés
Nem tudnak regölésről. (2,3,4,5,6,7)
a) Melyik napon szoktak regölni?
b) Meddig élt ez a szokás?
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Voltak öreglegények, de nem olyan sokan. (2,3) Sokan voltak 1 %. (4,5,7)
4.11. X-el díszített tejesfazék
Igen, ismerték. Szombathelyről vásárolták. (4,7)
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
c) Hol szerezték be ezeket?
4.12
Nem szokás. (2,3)
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Krampuszok járták a falut. Bekormozták az arcukat, beöltöztek fekete ruhába. Láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket. A jó gyerek almát, diót kapott. (2,3,4,5,6)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
4-5 pásztor és egy, aki a betlehemet viszi. (4)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel minden állat védőszentje. (2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Kéményseprő, Kankus, Krampusz. (2,3,4,5)
4.17. Diódobálás
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
b) Mikor, hol, miért?
c) Írjuk le tömören a szokást?
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Egy fát vágó embert. (2,3,4,5,6,7)
