„Káld” változatai közötti eltérés
a (→3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?) |
a (→3.22.) |
||
| 333. sor: | 333. sor: | ||
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ==== | ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ==== | ||
| − | + | Igen. | |
====b) Hány szélből készült?==== | ====b) Hány szélből készült?==== | ||
| − | + | Széles gatyát ünnepre viseltek, 7 szélből készült. (2) | |
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)=== | ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)=== | ||
A lap 2014. május 7., 16:18-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. július |
| Adatközlők: | (1.) Balogh István |
| (2.) Balogh Istvánné | |
| Gyűjtötte: | Komálovics Zoltán, Lengyel Ágnes |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1ld |
| weboldal: | http://www.kald.hu/hu/bemutatkozas |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Kérdésre nincs válasz.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Balogh, Szabó, Sali. (1)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Betelepülésről nem tudnak. (1)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem költöztek el. (1)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Hasonló község: Sitke. (1)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik bele tájegységbe. (1)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak tájegységről. (1)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres községről nem tudnak. (1)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Káld csúfnevei: kékgatyás, ferdekalapos. (1)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Átházasodás volt, szélrózsa minden irányából. (1)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Hosszúpereszteg, Celldömölk
b) Piacra:
Jánosháza, Celldömölk, Sárvár
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Szőny, Vasvár, Celldömölk (1)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Innen nem jártak munkába. (1)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Vendiek szoktak ide jönni summás munkára. (1)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem készítettek kosarat, edényeket… csak helyi szükségletre. (1)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Cserépedényeket vándorárusok hoztak (Tüskevárról, Őriszentpéter vidékről). (1)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Vándorárusok: drótosok, tót üvegesek, házalók. (1)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Drótosok, tót üvegesek, házalók.
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Gérce, Kisoszlyó határában vannak ittenieknek szőlői. (1)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Káld határában másnak nincs. (1)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
2 temető van: evangélikus, katolikus, a zsidó temető megszűnt. 1820 előtt volt egy másik temető, kerültek elő emberi csontok (templom, iskola körül). (1)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
1820 előtt volt egy másik temető, kerültek elő emberi csontok (templom, iskola körül).
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnep: szent kereszt felmagasztosulása (adományozott birtok emlékére). (1,2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Igen, használtak 2-3 boronát szántásnál, általánosan. (2)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n.a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Két világháború között lassan elterjedt a gépi vetés. (1,2)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
A hajmókot általánosan használták. (1)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Kévekötőfát használtak. (1,2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
10 kéve = 1 kereszt, 20 kéve = 1 kepe. 10 vagy 15 kéve egy keresztben. Számítási alap 20 kéve. (2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
n.a.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Csép nyele: 155 cm felett. (2)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Cséplésnél állandó csapat járt, csak háborúban volt kaláka, amikor kevés volt a munkaerő. (2)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát a) nyárssal hordták kazalba. (2)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
n.a.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Burgonya eke utáni vetése az 1930-as években kezdődött. (2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A fonnyadó füvet villával forgatták, gyűjtés kézzel, állványt nem használtak. (2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Napi száraztakarmányt bakszekéren hordták be, vagy vonyogóval. (2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
n.a.
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
nyakszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Almozáshoz sokan használták a fák leveleit. (2)
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
1930 körül a ló befogásánál használtak szügyre erősített tartóláncot. (1)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: négykerekű, durva faragvány, lóval húzatták, munkavégzésre használták. Kocsi: személyeket szállító jármű, rácsos, festett, malomba, piacra, vásárra, rokonokhoz mentek ezzel látogatni. (2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Szálastakarmányt szállító szekér 4-5 m. (2)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Nyomórúd leszorítása: lánccal, hátulja rudazókötéllel. (2)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája: enyhén ívelt. (2)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Használtak szekérkast, kettőt is. (rajz) (1,2)
b) Használtak-e kettőt is?
Igen.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Vonómarhát szoktak patkoltatni, tavasztól-őszig (első lábakon a külső körmöket szokták). (2)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ha! Ne!
b) terelik jobbra
n.a.
c) és balra
Heszt!
Becce: kisborjú (2)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne! Coca ne! (2)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi! Tyutyu! (2)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Eszte! (2)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kender, len töréséhez tilót és gerebent használtak. (2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak. (2)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Elkülnülő házcsoport: 1945 előtt: Pusztalánc (25 család), szitamajor (10 csaád), Józsefmajor (2 család), Kőrösmajor, Sósmajor. A község törökök alatt jött erre a helyre. (2)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Két település volt: Felső Káld (vitézteleki rész) és Alsó Káld (Lánci út). (2)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
1942-ben bontották le az utolsó boronaházat, ún. Balogh-házat. (2)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Már az 1900-as évek elejétől zárt kéményű házakat építenek. Kéményt általában a falba helyezik. (1,2)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Kijárat egy volt a szabadba. Minden helyiségnek külön a tornácra volt kijárata a nyitott konyhák idején. (2)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Rakott sparhelt a századfordulón lett általános. (2)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kockaházak építése a 70-es években lett általános. (1,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Ilyen házról nem tudnak. (2)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemencét kb. 30-40 cm-es alapra építették. (2)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Pajták elterjedt típusa: téglala alaprajzú, első, hátsó kapuval (6x5 m-es) keresztüljárással. (3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Fazékkiszedő villát nem használtak, ronggyal emelték le a fazekat. (2)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Tarlórépát csak másodlagosan, itt inkább a vörösrépát és a fehérrépát savanyították. (2)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Tarlórépát, káposztát is savanyítottak.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Házikenyér sütése a II. világháború után szűnt meg. (1,2)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Használt kenyértartók: b) és c). (1,2)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak füllel ellátott vajköpülőt. (2)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdinatörőt nem használtak. (1,2)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából csak az I. világháború után készítettek kását, rövid ideig. Búzalisztet pirítottak, forró vízzel fölengedték, zsírral megöntözték: gánica vagy sterc volt ez. (2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
3 ágú fonott kalácsot és köralakú (kugli, kuglóf) töltetlen kalácsot sütöttek. (2)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A 40-es évektől fogyasztanak lecsót. Benne legtöbb a paprika (kb. ¾), paradicsom a többi, kevés hagyma. (1)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
A 40-es évektől fogyasztanak nyersen paprikát, paradicsomot. (1)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Karácsonykor diós és mákos kalácsot sütöttek. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen.
b) Hány szélből készült?
Széles gatyát ünnepre viseltek, 7 szélből készült. (2)
