„Rábabogyoszló” változatai közötti eltérés
a (→3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?) |
a (→3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?) |
||
| 279. sor: | 279. sor: | ||
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?=== | ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?=== | ||
| − | + | A 40-es évek (1,2), az 50-es évek (3). | |
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === | ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === | ||
A lap 2014. május 6., 08:53-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | |
| Adatközlők: | (1.) |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
1865 (1), 1850 után (2), 1900 előtt (3) jött létre a falu.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Lónai, Szélesi, Mészáros, Remete, Takács. (1) Lónai (az első lakók), Mészáros, Kiss, Mendel, Ódor, Remete, Mayer. (2) Sulyok, Lónai, Bőrönd. (3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem nagy számban nem jellemző. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem nagyon költöztek. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Ikervárt tartják hasonlónak, mert ott is régóta kosárfonással foglalkoznak. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudnak róla. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak rá válaszolni. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Jákfa, mert központi községnek számított. (3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Csúfolták: Bugyberek, Békavár, Békabogyoszló, mert Botvároknál a tó tele volt békával. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen. Nárai, Gérce, Csepreg, Nemeskolta, Sótony, Sári (Sárvár). Az összeházasodás szórványos volt. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Miske, Alsópaty, Körmend, Rum, Sárvár: ezek hétköznap voltak. A kosárfonók az egész országot járták.
b) Piacra:
Sárvár (hétfő), Szombathely (kedd)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Kisasszonykor, Nagysimonyi, Sótony (vasárnap)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Celldömölk (szeptember 12.) (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Rábasömjénbe jártak kaszálni, gyűjteni, takarolni. Cukorgyárba Sárvárra, földmunkára Fődszigetre. Az eljárás nem volt jelentős. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem jellemző. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
b) vesszőkosarakat
c) szalmafonatú edényeket
d) szövőbordát
e) favillát
f) fagereblyét
g) faboronát
h) egyebet?
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Kocsikasokat, vesszőkosarakat (csónakot, hollandit, bevásárlókosarat) nagy mennyiségben készítettek. A többit vásárokon szerezték be. (1,2,3)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A vásárokon szerezték be, kisebb részben rongyosok cserépedényt cseréltek rongyért. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Bosnyákok, Tótok
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
megyeiek, bognárok, edényfoltozó cigányok
d) Mit árultak?
drótot Az 1950-es évek végétől nem járnak.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Somló-hegyen, Ság-hegyen, miskei-hegyen, kis számban a sárvári hegyen.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Nincsen helyi szőlőhegy. (1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temetőről tudnak, amely a falu déli részén van. Ide temették az evangélikusokat. A katolikus temető Felsőpatyban van.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Máshol nem kerültek elő emberi csontok. (1,2,3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Jézusszíve ünnep. A háború alatt fogadták, ha a falu megmenekül a pusztítástól. Napja: úrnap nyolcada után következő péntek. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általános. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kézi vetés ritka.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Gépi vetés általános 11-13-19 soros. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak villás kaszacsapót, század eleje óta ismeretes. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, vastag vége volt kilyukasztva. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kévét szoktak keresztbe rakni. 4-5 keresztet raktak össze, kepe volt a neve. A föld szélességétől függött az összerakás. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik, 4-5 összerakott kereszt. 3 összerakott kéve: asztag. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
155 cm fölött. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat, aki rá volt szorulva. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Az a) nyárssal, legelterjedtebb, kezdettől fogva használják, b) vízszintes rudakon nem jellemző, c) elevátorral az uradalomban, d) más módon nem jellemző. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
50-es években. Itt politikai okokból termesztették. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Mindig így volt. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A rendet levágták, utána megforgatták, szükség szerint többször. A végén petrencébe gyűjtötték. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával, ha közel volt. Távolabbról pedig bakszekérrel. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
a) iga felső fája
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
b) igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
c) igaszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
n.a.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Kevesen
c) Melyik évszakban?
Ősszel, amikor nem volt szalma. (1,2,3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: teherhordó, kocsi: személyszállító. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Kb. 500 cm. Vendégoldallal is szállítottak, de ez nem terjedt el. Egy sukk, két ököl hüvelykujjaknál összeérintve. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötéllel. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Az ökröket szokták patkoltatni. Kalodába tették és úgy patkolták. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Marha ne, menjetek!
b) terelik jobbra
Hék! (1), Hejsz! (2), Hi! (3)
c) és balra
Hajsz! (1,3), Hík! (2)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám ne-ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyu-tyu, pi-pi, ne-ne-ne. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Le! (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendertörőt tilónak nevezték. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A c) álló. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Állami házak. Ez a házcsoport 10 lakásból állt. (1,2,3)
b) Miért volt így?
1911-ben építettek, a rászorulóknak.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
1975-ben bontották le. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kéményt a fal mellé helyezték, jellemző a fakémény. A konyhán ment ki a füst. Ezek a kémények a 30-as években szűntek meg. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A helyiségeknek külön bejárata volt, ezek az ajtók a tornácra nyíltak. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt. A tömésfalaknál is előfordult. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1800-as évek végén. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A 40-es évek (1,2), az 50-es évek (3).
