„Kálócfa” változatai közötti eltérés

A lap 2014. május 5., 19:09-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Kálócfa, 1985. október
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:	Szabó Ferenc
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1l%C3%B3cfa
weboldal:	http://kalocfa.eu/wp/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről nem tudnak, adatközlők elődeink elbeszélése szerint a falu lapban lévő része volt az eredeti település, ott volt a régi templom és a temető is.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Szente, Szép, Németh, Horváth a falu régi családjai.

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak betelepülésről.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak elköltözésről.

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Csesztreg, Zalabaksa. A lakosság összetétele, a község fekvése, a tájszólás azonos.

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Göcsejbe.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrségről: Magyarszombatfa, Velemér, Őriszentpéter Hetésről: Zalabaksa, Kerkabarabás, Lenti

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak híres községről.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolták a községet.

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodtak Pórszombatról, Baksából, Pusztaapátiból nagyobb számban.

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

n. a.

b) Piacra:

n. a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

n. a.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n. a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Fejér megyébe mentek summára, sokan. Répakapálásra, szedésre, aratásra.

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Kutasról jöttek summások aratáskor, kevesen.

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem csak saját használatra készítettek.

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

n. a.

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

n. a.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n. a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Őrségi gerencsérektől vették a csesztregi, zalaegerszegi vásáron és a szekerezőktől.

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Gerencsérek, meszesek, tyukászok, drótosok, teknősök. 1950 után már nem jártak.

b) Honnan jöttek?

n. a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n. a.

d) Mit árultak?

n. a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Gosztolán voltak szőlőik, elég sok gazdának. Itt más falubelieknek nem.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A régi és az új temető, külön nevük nincsen.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n. a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Késő-tavaszi fagy ellen: pünkösd utáni szerdán.

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak 2 levelű boronát.

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

n. a.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A falu 60 %-a géppel vetett.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Hajmókosat használtak.

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak.

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévét raktak egy keresztbe. 5-6 keresztet kepébe.

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

5-6 kereszt összekapcsolva a kepe. A kepét a termés mérésére nem használták, csak a keresztet.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

180-200 cm volt.

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Kölcsönösen mentek a rokonok és a szomszédok.

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

3-4 m hosszú rúdakkal vitték, amiket egymás mellett vízszintesen tartottak, vagy 4-5 villás. Kb. 50-50 %-os volt a gyakoriságuk.

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek hajdinát a faluban.

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1935-40 között már sokan vetették a burgonyát eke után.

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált rendet szétterítették, többször forgatták, ágylásokba, majd petrencébe rakták.

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával hordták.

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ősszel sokan használtak.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

n. a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használták a szügyre erősített tartóláncot, később a nyaklót. Az uradalomban kezdték használni.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték a deszkásoldalú teherhordót, kocsinak a díszesebb, gyakran festett, személyszállítót.

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszúszekér 4-4,50 m, vendégoldalat nem használtak.

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötelet használtak, 6-8 m hosszú kötél, amit a szénán lévő rúdra és a szekér hátulján lévő rúdra erősítettek.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Saroglyát nem használtak, csak subert, kocsiba pedig díszes fonatú kocsikast.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A kocsikas 3 kifelé dőlő oldalú volt, és volt alja is.

b) Használtak-e kettőt is?

n. a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Patkolták tavasszal és nyáron, a tehenet, mert ökör csak az uradalomban volt.

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter.

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

A becce nevet ismerik, de nem használják, csak a kisborjúnak

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

Nejde hikk!

c) és balra

Nejde hokk!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám ne, ne.

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi ne, ne.

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Esz, ne.

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Törőt, vágót, tilolót.

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak.

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n. a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Néhány házból álltak: Rukica sorok (sarok), Kondor sorok, Maráci sorok.

b) Miért volt így?

Egy-egy ilyen kis egységben általában egy rokonság lakott.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu mindig itt volt, kivéve az a néhány ház, ami a főút (Zalalövő-Lenti) mellé települt.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Ma is van boronaház.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Csak zárt kéményessé alakították át, amit a szoba és a konyha közti falra építettek.

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Pitvarba nyílt valamennyi ajtó, már zárttá tették.

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt mestergerendás ház.

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Adatközlők emlékezete előtt is volt már, kb. a századforduló előtt.

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kontyolt tetejűt már a századforduló előtt, kockaházakat a 40-es évek elején építettek, sorház nincs a faluban.

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Volt ilyen több is.

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

70-80 cm magas padkára építették.

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Volt torkos pajta. L alakú is, és lecsapott végű is. Ma már csak tégalapalapúak vannak.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Két ága közé fogták a fazekat.

3.12.

Egészben sem répát, sem káposztát nem savanyítottak. Törkölyt nem használtak.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

n. a.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

n. a.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1960-ban szűnt meg a házi kenyér sütése.

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Hosszú kenyértartót használtak, 4 m hosszú rúd volt felerősítve.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak dongás vajköpülőt, de már mutatni nem tudtak. Egy füle volt.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Áttört nyelűt használtak.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából készítettek gánicát, a lisztet megpirították, forró vízzel felengedték, s az így kapott masszát forró vöröshagymás zsírba szaggatták kanállal.

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Hosszú, 3 ágú fonott kalácsot és két ágú perecet.

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

1940 körül kezdték a lecsót készíteni. 10 % hagyma, 30 % paradicsom, 60 % paprika.

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nyerspaprikát 45-től, nyers paradicsomot 48-50 között kezdtek fogyasztani.

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós és mákos kalácsot tettek az asztalra.

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek

b) Hány szélből készült?

3 szeles gatyát viseltek.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

1950 körül megszűnt ez a viselet.

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szőttek a lányok, asszonyok.

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező, de az 50-es évek elejéig használták a kendőt ha a házból kimentek, ma már csak az idősek.

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Ma is szokásban van idősebbeknél, de 1960-as évektől egyre kevesebb helyen.

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Főleg farsangkor tartottak esküvőt.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n. a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1980 körül:

vasárnap, de már szombaton is volt

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

n. a.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A főétkezés mindkét helyen volt.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Mindkét háznál, ott kezdték el, ahonnan a fiatal eljött, s ott fejezték be, ahova ment.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Egy-két kivétellel a kultúrházban tartják.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

A 70-es évek végétől

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

vőfénnyel kedden, szerdán, esküvő előtti héten

b) 1980 körül:

meghívóval és a fiatalok, esküvő előtt 2 héttel

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szándékolt tányértörés.

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n. a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n. a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Baksáról hoztak cigányzenészeket.

b) Milyen hangszereken játszottak?

n. a.

c) Hány főből állott a zenekar?

n. a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n. a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Lucáztak december 13-án

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Tollcsutkát szórtak, a szöveget már nem tudják.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Istvánkor, karácsony után regöltek, de más faluból valók

b) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n. a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

nem tudják

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Nincsenek jelentős számban öreglegények.

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

X-es tejesfazekat nem használtak.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n. a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n. a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás.

a) Melyik napon,

n. a.

b) miért,

n. a.

c) kik végezték?

n. a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

n. a.

a) Melyik napon,

n. a.

b) miért,

n. a.

c) kik végezték?

n. a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Mikuláskor a gyermekek cipőjébe almát és diót, később édességet tettek.

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Egy angyal és három pásztor járt, külön nevük nem volt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel az állatok védőszentje.

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Nem volt szokás a gyermekijesztgetés.

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt ilyen szokás.

b) Mikor, hol, miért?

n. a .

c) Írjuk le tömören a szokást!

n. a .

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Tüskevágó embert

@@ 481. sor: / 481. sor: @@
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Tüskevágó embert
 [[Kategória:Települések]]
+[[Kategória:Baksa]]
+[[Kategória:Csesztreg]]
+[[Kategória:Hetés]]
+[[Kategória:Kerkabarabás]]
+[[Kategória:Lenti]]
+[[Kategória:Magyarszombatfa]]
+[[Kategória:Őriszentpéter]]
+[[Kategória:Pórszombat]]
+[[Kategória:Pusztaapáti]]
+[[Kategória:Velemér]]
+[[Kategória:Zalabaksa]]