„Egyházasrádóc” változatai közötti eltérés

A lap 2014. május 5., 17:10-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Egyházasrádóc, 1989. augusztus
Adatközlők:	(1.) Özv. Kozárovics Kajtárné Horváth Magdolna, 1924. Egyházasrádóc, római katolikus, Egyházasrádóc, Tanárok u. 4.
	(2.) Kocsids József, 1926. Egyházasrádóc, római katolikus, Egyházasrádóc, Fő u. 6.
	(3.) Horváth Imre, 1907. Egyházasrádóc, római katolikus, Egyházasrádóc, Dózsa Gy. u. 9.

Gyűjtötte:	Gyécsek Andrea
Wiki feldolgozás:	Kucsera Sándor
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyh%C3%A1zasr%C3%A1d%C3%B3c
weboldal:	http://www.radochollos.hu/index2.php?telepules=1

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu egy Rádóc (Ráduc) nevű szláv királyról kapta a nevét. Eredeti helye a szomszédos mátéfai föld lehetett Gyürki László körmendi esperes kutatásai szerint. A falu egyszer leégett, csak egy ház maradt meg, innen az egyházas Rádóc név. Azért lett egyházas, mert itt templomot építettek 1840-1890 között, és így különböztették meg Pusztarádóctól. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Bazó, Dezse, Varga, Gombos, Horvát, Pados, Gueth, Fádli, Orbán, Reidl, Kerecsényi, Csoknyai (1,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem, a falu magyar nemzetiségű. Máshonnan csak beházasodással kerültek a faluba. (1,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az 50-es években sok fiatal költözött Szombathelyre, Körmendre, 56-ban többen távoztak Ausztriába, Amerikába. (1)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hasonlónak tartják magukhoz Egyházashollóst, Nemesrempehollóst, Harasztifalut, Rábakölkedet (egy tanácshoz is tartoznak). A környékbeli református falvak közül pedig Hidashollóst, Szecsődöt, Egyházashollóst. (Rádócon is sok a református vallású.) Csákánydoroszlóval, Nádasddal is sokszor vetették össze magukat, alapja a falu nagyság, községies jelleg. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A tájbeszéd alapján az őrségi terület peremének tartják a falut. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség. Az ide tartozó falvak: Őriszentpéter, Szalafő, Velemér, Magyarszombatfa, Bajánsenye, Kisrákos, Nagyrákos, Pankasz, Kercaszomor. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községek: Ják – templom, Nemesrempehollós – római út maradványai, Vasvár – régi megyeszékhely, búcsújáróhely, Körmend – Batthyány kastély, Egyházasszecsőd – műemléktemplom. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falut nem csúfolták semminek. Rádócújfalut cserépharangosoknak, szentpéterfaiakat krobótoknak, a jákiakat muri májasoknak, a rátótiakat libásoknak, a náraiakat dobzósoknak. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

NINCS ADAT

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

a) Szombathely, Körmend, Rum

b) Piacra:

b) Szombathely, Körmend (kedd, szombat, hétfő)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

c) környező falvakba (Szecsőd, Pusztarádóc) + a faluban augusztus utolsó vasárnapján, 1933 előtt pedig András napján volt búcsú

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

d) Vasvár, Máriagyüd, Búcsúszentlászló (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Napszámba Sorokpolányba, Gyulamajorba jártak, fát vágni Szentpéterfára gróf Erdődy Pálhoz. Sorokpolányba a báróhoz jártak nyáron kapálni. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem jöttek máshonnan dolgozni. Csak a szegények vállaltak részesaratást a pusztarádóci nagygazdáknál. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Készítettek vesszőkosarat, favillát, fagereblyét, faboronát. A legtöbb háznál ezt önmaguk készítették. Kizárólag ezzel foglalkozókat nem tudnak megnevezni. (1,2,3)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Jákon, Szombathelyen, Zalaegerszegen készített cserépedényeket használtak, vásáron szerezték be ezeket. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótostót, üveges, edényfoltozó, tyukász járt a faluban. A tyukásznak Pribusz Sári volt a neve. A tollas zsidó a tollért inkább csereárut adott, mint pénzt. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

na

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótostót,edényfoltozó,tyukász

d) Mit árultak?

na

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem voltak. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Két temető van, az egyik a faluban, a másik Sároslakon. Ez már zárva van, de a nagy temető (a faluban lévő) ma is a falu temetője. Kelta és római mécsesek, cserépedények kerültek elő, csontokról nem tudnak. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Augusztus utolsó vasárnapján van a falu búcsúja 1932-33 óta (Sebestyén Gyula ekkor csináltatott stációkat). Korábban a templom védőszentje után András-búcsút tartottak. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan két vasboronát használtak, a lovasgazdák hármat is. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

A kézi vetés volt a gyakoribb, géppel csak a módosabb gazdák vetettek. A kézi vetés ritka volt, majdnem minden gazdaságban vetőgépet használtak. (1,2,3)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

na

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

na

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás és gereblyés kaszacsapót sokan, hajmókot kevesen használtak. Emlékezetük óta használatosak ezek a szerszámok. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak. Olyant, amelyen nyílás van, nem ismernek. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévét raktak 1 keresztbe, 10-20 keresztet 1 kepébe, vagy 20-30 kereszt. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

10-20 összerakott kereszt egy kepe, használták a termés mennyiségének megjelölésére. Mások szerint 20-30 kereszt egy kepe. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 180 cm volt. Más adatközlő szerint kb. 150 cm. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi csépléskor állandó csapat járt a géppel. Ezek a gazda által fogadott bérmunkások voltak. Családtagok is segítettek egymásnak. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, illetve elevátorral. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termesztése 1948-50 körül szűnt meg. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1945-46 körül kezdődött és pár év után lett általános (50-es évektől). (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A széna szárítás rendekben történt, ezeket állandóan forgatták, majd boglyába rakták. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A száraztakarmányt kosárban, talicskán, fűhordóruhában hordták be az istállóba. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

a) vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

főszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) nyakszeg (1,2,3)

2.15.

Nem, volt elég szalma. Mások szerint a szalma kipótlására, főleg ősszel használtak. (1,2,3)

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

Alkalmaztak szügykarikába fűzve, más eljárást nem ismernek. (1,2,3)

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret terményszállításra használták, tehén vagy ló húzta. A kocsit személyszállításra, ló húzta. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5-6 m hosszú volt, vendégoldalt nem használtak. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Hátul rudazókötéllel, elől lánccal. Más eszközt nem ismertek. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Egyenes és enyhén ívelt saroglyát ismernek. (1,2,3)

2.21.

Elől is, hátul is alkalmaztak vesszőből készült kocsikast. (1,2,3)

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nyáron patkolták a teheneket és az ökröket is. Vonómarhák közül csak az ökröt patkolták, de azt folyamatosan. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

A marhát a nevén indítják és terelik jobbra és balra. A becce nevet ismerik, borjút jelent.

a) indítják

b) terelik jobbra

Jobbra: hik

c) és balra

Balra: hajszt (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne-ne. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-vel hívják. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és len töréséhez tilalót használtak. (1,2,3)

2.29.

Fekvő és ferde rokkát használtak. (1,2,3)

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

fekvő, ferde

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

na

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A község határában lévő 10-12 házat nevezték Kisrádócnak, itt vadászok laktak. Külön neve van a falu belsejében lévő Tizházaknak, ezek 1911-ben épültek, az állam értékesítette őket, csak a II. világháború után váltak örökletessé. Maga a község 3 faluból áll: Egyházasrádóc, Rádócújfalu, Kissároslak. Tanácsilag még ide tartozik: Kisújfalu, Nagykölked, Rádóckölked, Haraszti, Nemesrempehollós. A falu helye mindig itt volt, illetve a szomszédos mátéfai föld lehetett. (1,2,3)

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Boronából készült lakóház nem volt, favázas sövényház ma is van. Rádócújfalun Fekete Sári, Baranyai Ernőné és Nagy Józsefné tulajdonában. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Zárt kéményt kb. 50 éve építenek. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Mindegyik helyiségnek egy-egy bejárata volt szabva, ezek vagy az udvarra vagy a tornácra voltak szabva. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt keresztmestergerendás ház, de már nincs. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparhelytek 1900 körül jelentek meg. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A 40-es, 50-es években kezdték építeni a „kockaházakat”. Egysoros házakat a 60-as évek óta nem építenek. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak ilyen házról. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

c) 50-70 cm magas padkára. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Torkos pajta (Gold Béla, Sároslak) és L alaprajzú pajta volt. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

c) kerekes kiszedővillát használtak, külön neve nem volt. (1,2,3)

3.12.

Egészben nem savanyítottak egyiket sem. (1,2,39

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése a 60-as években szűnt meg. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

a), b) (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt, csak egy füle volt. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

d), g) (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából készítettek kását, málét, gánicát. A gánica készítési módja: először a hajdinalisztet teszik fel főni, majd felengedik forróvízzel és gánicává aprítják, keverik. Majd kevés zsírral összesütik. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Ünnepre sütöttek fonott, hosszúkás kalácsot. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Gyakrabban a 40-es évektől készítenek lecsót 1-2 fej hagymából, 3-4 paradicsomból, 1 kg paprikából (krumplit nem raktak bele). (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A 40-es évektől fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Karácsonyra diós, mákos, lekváros és töltetlen kalácsot sütöttek, ma már süteményeket is. (1,2,3)

3.22.

Viseltek, fehér volt, alul rojtos, 2 szélből készült. (1,2,3)

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Idősebbek még ma is viselnek, a fiatalok a 20-as évekig hordtak szoknyát réklivel. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Asszonyok nem szőttek vásznat a faluban. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt szokás, fedetlen fővel is kimehettek az utcára. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az 50-es évekig volt szokás. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

1910 körül farsangkor tartották a legtöbb esküvőt.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nagyböjtben a katolikus vallás szerint nem házasodtak. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

a) szombat, vasárnap

b) 1930 körül:

b) szombat, vasárnap (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a lányos háznál tartották, gyakran két, két és fél napig is eltartottak. Kb. 1960-tól tartják vendéglőben. (1,2,3)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

na

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

na

4.4.

Ma a lakodalmat vendéglőben tartják a helyi presszóban vagy Körmenden. (1,2,3)

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

a) A meghívás vendéghívogatók által történt, akik szalagos bottal, verset mondva járták végig a rokonságot 2-3 hétel a lakodalom előtt.

b) 1930 körül:

b) Ma a meghívókat a jegyespár adja át vagy viszi el, illetve postán küldik el. (1,2,3)

4.6.

Szándékolt tányér-, tál-, cseréptörés nem volt. (1,2,3)

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

A zenészeket Körmendről hozták, cigányzenekar volt, hegedűn, bőgőn, cimbalmon játszottak. A harmónika csak a 80-as években jelent meg a zenekarban. (1,2,3)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

Lucázás volt december 13-án, Luca napján. 2,3 gyerek járta a házakat, kérdezte: Szabad-e lucázni? Ha megengedték, szalmát szórtak szét, rátérdepeltek és a következő verset mondták: „Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tyuktyok ludjok, tiktyok, ülösek legyenek Fejszéjük úgy megálljon nyelében, mint egy szálfa helyében. Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz, annyi csirkéjük legyen, mint égen a csillag, annyi tojásuk legyen, mint tengerben a kavics, olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda. Kity-koty gazdaasszony gondoskodj.” Általában aszalt gyümölcsöt kaptak ajándékba. Ha nem adtak nekik semmit, ezt mondták: „Egy csirkéjük legyen, az is vak legyen!” (1,2,3)

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

Legények regöltek, a következő szöveget mondták: „Hej regő rejtem Az úr Isten azt is megengedte Ajdon az úr Isten ennek a gazdának hat hold földet, három bérest, mindegyik béresnek aranyos tornyelet, arany ekeszarvat. Hej regő rejtem, az úr Isten azt is megengedte.” (1,2,3)

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Régebben csak 3-4, ma 10-15 öreglegény van a faluban. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

X-el díszített tejesfazekat nem használtak, illetve nem tudják milyen ez. (1,2,3)

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

Szent Ivánkor dobáltak égő seprűt a gyerekek a mezőn a levegőbe, melynek csutkáját a káposztába, krumpliba rakták, hogy ne egyék meg azt a férgek. (1,2,3)

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós napján gyerekek öltöztek bundába, kucsmába, láncosbottal járták a házakat. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4-5 gyerek pásztornak öltözött. Jászolt vittek magukkal, benne a kis Jézus és gyertyák. A Mennyből az angyalt és a Csordapásztorokat énekelték. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentje Szent Vendel. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A gyerekeket a Mikulással szokták ijesztegetni. (1,2,3)

4.17. Diódobálás

Nem élt ez a szokás itt. (1,2,3)

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A holdban favágót láttak a régiek. (1,2,3)

@@ 364. sor: / 364. sor: @@
 ===4.3. ===
-A lakodalmat a lányos háznál tartották, gyakran két, két és fél napig is eltartottak. Kb. 1960-tól tartják vendéglőben. (1,2,3)
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A lakodalmat a lányos háznál tartották, gyakran két, két és fél napig is eltartottak. Kb. 1960-tól tartják vendéglőben. (1,2,3)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+na
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+na
 === 4.4. ===