„Pósfa” változatai közötti eltérés
a (→2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)) |
a (→2.29.) |
||
| 248. sor: | 248. sor: | ||
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ||
| − | + | Rokkát nem használtak. (1,2) | |
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ||
| − | + | n.a. | |
==3. Ház és háztartás == | ==3. Ház és háztartás == | ||
A lap 2014. május 2., 16:17-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | |
| Adatközlők: | (1.) |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Nem tudnak a község keletkezéséről. (1,2)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Domján, Horváth, Tulok. A legnagyobb birtokos Lesner György volt. (1,2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Betelepülés nem történt. (1) Az 1930-as években gyakoriak a cselédvándorlások. (2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem. (1,2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Répceszentgyörgy, mivel a két falu egy uradalomhoz tartozott. Hegyfalu, Szeleste lakosság összetételében (szint csak magyar nemzetiség) és egyéb adottságaiban is hasonló. (1,2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem, egyik népcsoporthoz, illetve tájegységhez sem tartozik. (1,2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrség, szelestei arborétum másról nem beszéltek. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Répceszentgyörgy a püspök kastélyáról híres. Hegyfalu a kórházról és a szelestei arborétum. (1,2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Szelesteieket táposnak, ölbőieket besenyőknek hívták. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Csak nagyon ritkán fordult elő. (1,2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Hegyfalu, Sárvár
b) Piacra:
Sárvár
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n.a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Celldömölkön volt szeptember 12-én Mária napon és Szentkúton (Vát és Szeleste között fekvő emlékhely) (1,2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Munkára ebbe a faluba nem jöttek, innét mentek el aratáskor az uradalomba dolgozni. (1,2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem jöttek ide dolgozni, csak a helybeliek dolgoztak itt. (1,2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A faluban ilyeneket nem készítettek
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
A vásárokon szerezték be, vesszőkosarakat Rábapatyról, szalmafonatú edényeket Bogyacról hozták. (1,2)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Ezeket az edényeket a vásárokon vették és a megkérdezettek sem tudták készítésének helyét. (1,2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Drótostót, köszörűs, fazékjavító, bádogos.
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Elnevezséeik is hasonlók voltak áruik elnevezéséhez.
d) Mit árultak?
A vándorárusok vesszőkosarakat, teknőket árultak. (1,2)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
n.a.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A szőlőművelésnek nincs hagyománya. Sík vidék, nincs hegység és a talaj minősége sem megfelelő. Nincs szőlős terület a faluban és határában sem. (1,2)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A faluban egy temető van. (1,2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Jakab napi búcsú július 25-én van. (1,2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általánosan használták az egymáshoz erősített 3 boronát, hármas boronának nevezték, s ehhez kapcsolták még az ekét is. (1,2)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két világháború között a gabona kézi vetése volt az elterjedt.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Géppel csak ritkán vetettek elsősorban a nagygazdák. (1,2)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A villás kaszacsapót használtak. A múlt század óta ismeretes. (1) A faluban az ún. kaszagráslát használták. Ezt a század előtt ismerték meg. (2)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, használtak kévekötő fát. (1,2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
A mezőn egy kereszt 20 kévéből állt. A kereszteket kepébe rakták. Általánosan 8-10 kereszt alkotott 1 kepét, de a termés mennyiségétől függően ez változhatott. (1,2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik a kepe szót. Összerakott kereszteket értenek rajta. Használták e kifejezést a termés mennyiségének a meghatározásához. Így számolták ki azt, hogy holdanként mennyi volt a termés. (1,2)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 144 és 155 cm között volt. Általában 150 cm. (1,2)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Gépi cséplés esetén állandó csapat járt a gazdával. (1,2)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba 1930 körül. Ritkábban használták az elevátort, később ez is egyre gyakoribb lett. (1,2)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A területen hajdinát soha nem termeltek csak kölest. (1,2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A TSZ megalakulása (50-es évek) után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. Előtte soha nem alkalmazták ezt. (1,2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Lekaszálták a szénát (rendrekaszálát) így fogatatlan száradt, majd a rendet szétterítették, egyszer átforgatták, de időjárástól függően többször is (pl. eső után mindig). Szénaszárító állványt nem használtak. A szénát ezek után 1,5 m átmérőjű, 2 m magas boglyákba gyűjtötték. Így hordták a kazalba. (1,2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt az istállóba villával hordták a kazalból. (1,2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
járom
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
gusz
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem használták almozáshoz a fák leveleit. Erre a célra csak szalmát vettek igénybe. (1,2)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
1930 körül alkalmazták a szügyre erősített tartóláncot.
b) Melyik mód régibb, újabb?
Ez még régi szokás volt. (1,2)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekérnek a teherszállításhoz használt járművet nevezték. Ez a fal oldalú szekér lehetett ló, illetve tehén vontatású. A kocsi, amelyet ők hintónak is neveztek a személyszállítást szolgálta, az ülések voltak rajta. (1,2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
5-6 m hosszú. A faluban csak a hosszú szekeret alkalmazták a vendégoldallal történő szállítást nem. (1,2)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől láncot, hátul rudazókötelet alkalmaztak. (1,2)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovas szekéren, lovaskocsin nem volt saroglya. Elől volt csak suber. (1,2)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkast gyékényből fonták ebben a faluban.
b) Használtak-e kettőt is?
Csak egyet használtak. (1,2)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A vonómarhát szokták patkoltatni a faluban elhasználódás, elkopás után szokták újra megvasaltatni, körmöztetni. Ezt a műveletet nem kötötték egyik évszakhoz sem. Az ökröket szokták megpatkoltatni, a teheneket csak akkor, ha teherhordásra is használták. (1,2)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény neve: zséter. (1,2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne!
b) terelik jobbra
Hék!
c) és balra
Hesz! Megálláskor a Hó! szót használják, a becce szót nem ismerik. (1,2)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, coca ne, ne. (1,2)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi, pi, pi, pi. (1,2)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a saját nevén szólítják. Hozzáteszik még esetleg azt a szócskát, hogy „le” vagy azt, hogy „gyere ide”. Pl. Bodri le, Bodri gyere ide. (1,2)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendert ezen a területen nem termeltek. Lent csak keveset, elsősorban az uradalmakban. Ezt géppel takarították be. Kendervágót használtak feldolgozáshoz. (1,2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Rokkát nem használtak. (1,2)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
