„Vindornyalak” változatai közötti eltérés
a (/* 3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezekne…) |
a (→3.12.) |
||
| 316. sor: | 316. sor: | ||
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ==== | ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ==== | ||
| − | + | Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5) | |
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?==== | ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?==== | ||
| − | + | Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5) | |
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)=== | ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)=== | ||
A lap 2014. április 30., 21:45-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1986. december |
| Adatközlők: | (1.)Hertelendy László, 1910 |
| (2.)Kiglics Istvánné, 1911 | |
| (3.)Kovács Károly, 1934 | |
| (4.)Szekér Elza, 1918 | |
| (5.)Ladán Gézáné, 1914 | |
| Gyűjtötte: | Bálint Imre |
| Wiki feldolgozás: | Zajkás Bernadett |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak |
| weboldal: | http://www.vindornyalak.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Vindornyai láp. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
b) Piacra:
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)
b) Honnan jöttek?
Sümeg
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
n.a.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általában használtak. (2,3,4,5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Gépi vetés általános
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint: 1 db völgykéve 4x4 db vállkéve 1 db papkéve Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint: 1 db völgykéve 4x3 db vállkéve 1db papkéve Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
144-155 cm. (1,3,4,5)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1956. (1,2,3,4,5)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Nem volt. (1,2,3,4,5)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Igafa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
Rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
Nyakszeg(1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem használták. (1,2,3,4,5)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen. (1,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1,2,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)
b) Használtak-e kettőt is?
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (2,4,5)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee.
b) terelik jobbra
hi
c) és balra
hajszt(3,4,5)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cö, cö. (1,2,4,5)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilótípusú törőt. (2,4,5)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Tilótípusú törőt. (2,4,5)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Nem volt. (1,2,3,4,5)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
