„Vép” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 30., 20:12-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Időszámításunk előtt a rómaiak idején Savaria elővárosa. A mai Ferenc majortól nyugatra kb. 800 méterre kőház maradványok vannak, ezért a neve kőkúti mező, kőkúti dülő, ekkori neve Web. A falutól északra húzódott az Öttevény, Ettevény út, Borostyánkő út, vagy vásárvárosi út – a mai Csepregi út helyén (Nemesbőd és Vép között). Az 1186-os évek körül itt is volt kb. 25 házból álló település a neves Kis-Véped. Ez azonban a tatárjáráskor elpusztult. Itt találtak is néhány sírt. Ma is megtalálható a római út Sándorháza major és az erdő között. A Borostyánkő út a Borostyán áruháznál ért véget. Az első írásos feljegyzés 1280-ból való, amikor IV. László királyi donátióként adja Webet (Vép) és Zeuleust Szőllőst Rubinius vasi ispánnak kiváló haditetteinek elismeréséül. Tehát ekkor királyi várbirtok volt.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Őshonosok: Balikó, Beszinger, Bíró, Boncz, Donácz, Gerencsér, Horváth, Jávorics, Kajtár, Kenedli, Kiss, Kiricsi, Kovács, Kőnczöl, Németh, Novák, Pados, Pogácsás, Szij, Szuák, Takács, Táncsics, Vajkovics, Varga, Virág, Vörös

Betelepült: Fekete, Kazári, Liszka, Málovics, Pintér, Tóth, Tremmel, Varga

Cigányok: Őshonos: Sárközi 48-as honvéd volt, de már kihaltak Kányási, Horváth, Kolompár, Nyári, Habda, Erdélyi Betelepült: Sárközi Ónodról

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Az Őrségből horvátok: Ecker néni. Az 50-es években vendek: Gaál család, Sömenek, Horváth Antalné, Krajczárék most mrá Szombathelyen laknak. Nagy tömegben nem települtek. Házasság révén: Rum, Kám, Táplánszentkereszt, Zanat, Nemesbőd, Gyanógeregye Gyanógeregyéről jöttek vendégmunkások is. Pápáról a Gépész Szakiskola áttelepülésével 1962 – ezek a tanárok, oktatók, egyébként az ország különböző részébe valók kb. 60 család. 1800 körül telepedtek le a muzsikus cigányok.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem. Nősülés, férjhezmenés: Kenéz, Pecöl, Bozzai, Sárvár, Nemesbőd, Zanat, Ikervár, Csipkerek

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Gencsapáti, Vasszécsény, Ikervár, Csepreg, Vasvár, Jánosháza, Répcelak, Bük. Vasút, posta, jó minőségű földek, angol kert, fenyős parkok az aláhúzottak közel azonos lélekszámúak.

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Szombathely vidéke, peremkerülete. Mondják folyók völgyének is, hiszen közel van a Perint Gyöngyös és a Rába.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Alpok-alja, Kőszeg-hegyalja: Kőszeg, Velem, Cák, Bozsok, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló Őrség: Gödörháza, Velemér, Magyarszombatfa, Őriszentpéter, Szalafő, Pankasz, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Bajánsenye, Orfalu, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kondorfa, Ispánk, Pankasz Hegyhát: Hegyhátszentmárton, Hegyhátszentpéter, Felsőmarác, Daraboshegy, Halogy, Nádasd, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Nádasd, Katafa, Nagymizdó, Szarvaskend, Döröske. Kemeneshát: Vasvár, Oszkó, Alsóújlak, Kám, Pácsony, Olaszfa, Petőmihályfa Kemenesalja: Celldömölk, Bögöte, Mesteri, Hosszúpereszteg, Jánosháza, Duka, Borgáta, Köcsk, Kemenespálfa, Egyházashetye, Nagysimonyi, Sitke, Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Ostffyasszonyfa Cser: Kenyeri, Pápóc, Csönge, Vönöck

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Bocskoros, kisnemesek 100 holdas: Nemesbőd: sok nemes volt, 70 % Bárdos: nemesi család, Sütő Gábor Nemeskolta Nemesnedves, Nemesrempehollós Csempeszkopács: Árpád-kori templom

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

„Hát akkor ebbe maradunk”. A falu bírája a vépi jegyzőség udvarán fontos ügyben kérte az előljáróság véleményét, azok egyhangú szavazata után botját a földbe verte, mondván: Hát akkor ebben maradunk. Nem vette észre, hogy egy tehénlepénybe ütötte a botját. Mások szerint disznószar volt, ezért mondják: disznószaros vépiek. A többség véleménye az előbbi. Nemesbőd lenézi Zanatot: veletek nem egyesülünk (Tsz) Rákász Kenéziek: rákot fogtak a Borza és a Gyöngyösből A zanatiak tuszkok, tuszkosak: A falu legényei egyik télen megfagyott tuzokokat, tuszkokat találtak. Egy tető nélküli pajtába rakták, majd a kocsmába mentek inni a várható nagy bevételre, közben a szárnyak felengedtek és elrepültek. Aratás előtt bődiek, aratás után Nemesbődiek. Aratás előtt a padlásokon nem volt gabona, ezért nemességüket sem hangsúlyozták ilyenkor, aratás után büszkék voltak, mert megtelt a padlásuk. Korpás Tanaiak (malom), hegyes Kajdiak (büszkék). Korpás-darás Porpác. 36 házból 1/3-a a dombon voltak, a gazdagabbak a darások. Bárdosiak dombra szarnak, bozzaiak kalányoznak (amit találnak, összeszednek). Bán-major: a bán birtoka volt (Zrínyi) Tarisznyás Pápóciak: sokat jártak az erdőbe gombászni, fát vágni. Dombra szaró Bárdosiak, eleibe harangozó Bozzaiak. Tyukász eleibe harangoznak: a püspököt várták, a templomtoronyból figyelték, mikor látják a hintó porfelhőjét – amikor a közelbe ért, vették észre, hogy csak a tyukász jött szekéren.

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szórványos: Táplánszentkereszt, Nemesbőd, Bozzai, Pecöl, Kenéz, Zanatmikervár, Csipkerek, Bő, Horvátzsidány, Szombathely, Kőszeg, Gyanógeregye. És ahol katonáskodtak.

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

volt Vépen 1932-40-ig marha-, ló- és kirakodóvásár a mai művelődési ház helyén, itt volt a „cédulaház”, a járlatlevél átírás

b) Piacra:

1938-40-ig Vépen is volt, később Szombathelyre, Ikervárra jártak: tej, tojás, tejfel, túró, baromfi

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Bárdos, Kenéz, Bozzai, Pecöl, Vát (kápolna), Szombathely

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Nagy Mária-zell Ausztria (május 15.) 4 nap oda, 1 nap ott, 4 nap vissza; Vasvár (augusztus 15., szeptember 12.); Celldömölk (szeptember 8., Kis-cell); Búcsúszentlászló (szeptember 12.); Kismarton (szeptember 8.) 1926-ban Vépen országos vásár volt az alábbi napokon: január 25., Fehérvasárnap utáni hétfőn, Áldozócsütörtök előtti szerdán június 28., augusztus 19., november 5. Ha szombatra vagy vasárnapra esik, akkor a következő hétfőn. Tehát hatszor volt országos vásár.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Erdődy grófhoz: Új-major, Felső major, Ferenc-major, Sándorháza, Emilia, Csókakő, Bán-major, Perec-major Szombathelyre: Pohl és Mayer gépgyár, Bőr- és cipőgyár, Putch takarógyár, Szövőgyár, MÁV igen sok a vasutas Vépről (sokan járnak), Téglagyár, Gyufagyár (1923-ig), Szappangyár, Vágóhíd (sokan járnak), Fehér-vasöntöde, Reich gépgyár, Magyar Villamosművek, XII. autójavító (sokan járnak).

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Summások: Csehimindszentről, Szemenyéről (szegény vidék, olcsóbban jöttek)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Szombathelyen vették

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

Zsombor, véka, silinga, csibeborító helyben készültek.

d) szövőbordát

Szombathelyen vették

e) favillát

helyben készült

f) fagereblyét

helyben készült

g) faboronát

helyben készült

h) egyebet?

falapát

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Kocsikasokat és szövőbordát nem készítettek Vépen, hanem Szombathelyen vették meg. Ezermesterek Vépen: Táncsics József, Szij Sándor, Táncsics György.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Ják, Kőszeg, Tanakajd. Régen helybe hozták, most pedig a szombathelyi piacon veszik meg a jáki cserepeket.

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Rőfösök: méterárut hoztak vászonba kötve az 50-es évek végéig. Leggyakrabban a csepregi asszonyok. Meszes: „meszet, meszet vegyenek, itt a meszes”. Ponyvával letakart szekéren hozták az égetett meszet a 30-as évek elejéig. Tyukászok: „au-au-tikmony-au” tikmony = tojás. Szárnyasállatokat és tojást vettek. Drótosok: „Van-e valami drótozni, fótozni való, ablakot csinálni való, mert a gyerek kitörte az ablakot”. 1945-ig. Vállra vett álló fatartóban bádog, drót, üveg, gitt. Késes-köszörűs: kerékpárra szerelt köszörűvel, melyet pedállal lehetett meghajtani. 60-as évek elejéig. Esernyőkészítő: 60-as évek elejéig. Vándor kötélverő: a 30-as évekig ment faluról falura, addig maradt egy faluban, amíg anyag volt. Bibor-lucerna vándortisztító, konkolyválogató: 50-es évek elejéig Szitás: „szitát, rostát javítani, megütni”, 60-as évek eleje Paprikás: biciklivel, gyalog őrölt paprikát árultak a 40-es évekig – kalocsai paprikát – kékfestő ruhába, kendőbe hozták, csattogó papucsban. Egy ismerős házban raktározták, ha fogytán volt, postán kértek újabb szállítmányt. Legnagyobb ellenségük az eső volt. Rongyszedő: „rongyot, csontot, ócskavasat veszek” 30-as évek. Cserébe fehér edényeket adtak (tányér, tál, cserép, dísztárgy) Szerviánok: paprika, paradicsom, dinnye, szilva, körte, cseresznye. Szekereken hordták a 40-es évekig. Kevés gyümölcs termett régen Vépen. Borosok: Zalából szekére boroshordóból addig árulta a bort, amíg el nem fogy. Cserépedényesek: Jákról, Zalából szekéren hozták. Gabonáért adták, amennyi belefért az edénybe, vagy amennyi az edény súlya, annyi gabonát kértek érte. 40-es évek. Teknősök-teknővályók: ahol sok a nyárfa teknővájó cigányok (Rábahídvég, Porpác, Vasszécsény, Ikervár) helyben teknőket, melencét, favillát, falapátot készítettek. 40-es évek

b) Honnan jöttek?

Rábahídvég, Porpác, Vasszécsény, Ikervár, Jákról, Zalából

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Rőfösök,Meszes,Tyukászok,Drótosok,Késes-köszörűs,Esernyőkészítő,Vándor kötélverő,Bibor-lucerna vándortisztító, konkolyválogató,Szitás,Paprikás,Rongyszedő,Szerviánok,Borosok,Cserépedényesek,Teknősök-teknővályók

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Régen nem volt szőlő a faluban, mert szőlőhegy nincs. Házaknál lugas háború előtt 5 %, háború után 90 %. Lugasokról megterem 3-5 hl bor. A faluból soknak van szőlője az alábbi helyeken: Badacsony-Vonyarcvashegy, Somló-Bér¬baltavár-Csipkerek, Zalaszentgrót-Aranyod-Ábrahámhegy-Badacsonytördemic.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Régen a templom körül volt a temető. Egyébként csak egy temető van a faluban 1700-tól.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Csontok kerültek elő Kis-Vépedről a halastó környékéről

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Flórián május 4. 1850-es években tűzvész volt Vépen, szobor az általános iskolánál, a tűzoltók védőszentje, tűzoltósisak van a fején. Egésznapos szentségimádás és körmenetet tartottak. „Tűztől, víztől ments meg Szent Flórián védszentünk, Istennél szólj mellettünk.” Szent Vendel október 20. juhász volt „Barmainkat tartsd meg, minden vésztől mentsd meg.” Nepomuki Szent János. Vele kapcsolatos mondás: Dícsérjétek ti keresztények Nepomuki Szent Jánost, igaz hívek, Istennek hű szolgája, ki érette megvetette a szörnyű halált. A királyné gyónását meghallgatta, a titkot, amit gyónt ki nem mondotta, a király ezért epedett és méregre gerjedett, kínzásokkal úgy fenyegetett, sötét éjjel bevettetett Moldva vizébe, hogy a király gonoszsága legyen rejtélybe, de angyalok repkedtek és világítottak. Búzaszentelő március 25. Úrnapja körmenet négy sátor volt felállítva a négy égjtáj felé pünkösd után 10 nappal (csütörtök).

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A II. világháború után lett általános. Elvétve használták a gurgatót (fahenger) és a seprőboronát.

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

kézi vetés 50%-ban

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

gépi vetés 50%-ban. A nagybirtok géppel vetett, a módosabb parasztok vetőgépet vettek, a szegények vagy kölcsönkértek, vagy kézzel vetettek.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mindhármat alkalmaztak: a gereblyés a legáltalánosabb 70 % a neve itt aratóbicikli a villás 20 % a hajmók 10 %

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen.

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Általában 20 kévét, de előfordult 12 is. 2 láb vagy kepe egy kereszt. A keresztek kepesort alkotnak, számuk a terméstől függ. A környező községekben a keresztben levő kévék száma 13. 1 hold termése kb. 30 kereszt. 1 keresztben 12-14 kg búza van.

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

n.a.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 144-155 cm között, a hadaró 70-80 cm.

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt a géppel: 4 nyársaló, 2 kazalrakó, 2 kéveadogató, 1-2 kévemetsző, 1 etető, 2 polyvavivő, 2 törekhordó, 2 szalmavivő, 2 zsákoló.

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Parasztoknál nyárssal hordták fel a létrán a kazalra a szalmát, mert elevátor nem fért be. Ez általános volt. A töreket és a polyvát vízszintes rudakon hordták a kutyóba: ez egy hevenyészetten összeállított tároló, mely négy oszlopon állt, három oldalát befonták vesszővel, a tetején rudak, ezen szalma tető. 1945 után általános lett az elevátor használata. 1945 után általános lett az elevátor használata.

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nagyobb mennyiségben megszűnt 1910-ben. Kis parcellákon fennmaradt 1949-50-ig: kenyérsütés és hurkatöltésre.

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A taligás ekék megjelenésével a két világháború között. A parasztok eke után ültették a burgonyát. A szegényebbek először kapával lukaltak, belerakták a burgonyát, ráhúzták a földet kapával, majd ráléptek.

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?